182245. lajstromszámú szabadalom • Herbicid hatóanyagot és antidotumot együttesen tartalmazó készítmények és antidotumkészítmények

1 182245 2 A találmány tárgyát olyan herbicid hatóanyagot és anti­­dotumot tartalmazó készítmények és antidotumkészítmé­­nyek képezik, amelyek herbicid hatóanyagként (II) általános képletű 3-triazin-származékot és a hatóanyag súlyára szá­mítva 1,0—50 súly% (I) általános képletű dikarbonsavszár­­mazékot — mint fitotixicitást csökkentő szert — tartalmaz­nak szilárd vagy folyékony hígitószerek és felületaktív anya­gok mellett. Az (I) és (II) általános képletben: R, halogénatom, 1—3 szénatomos alkil-tio-, 1—3 szénato­mos alkoxi- vagy azidocsoport; és R2 és R3 amino-, 1—8 szénatomos alkil-amino-, 1—4 szén­atomos alkil-tio-csoport, vagy—adott esetben cianocso­­, porttal szubsztituált — 1—4 szénatomos alkilcsoport; X2 és X3 egymástól függetlenül hidroxil-, 1—5 szénatomos alkoxi-, 2—5 szénatomos alkenil-oxi-, amino-, vagy 2,2- -dimetil-1,3-oxazoIidin-l-iI-gyököt jelent; X, oxigén- vagy kénatom; n, és n2 értéke 0 vagy 1; és Z 1—4 szénatomos alkilén-, 2—4 szénatomos alkenilén-, fenilén-, tetrahidro-fenilén-, hexahidro-fenilén- vagy en­­do-metilén-tetrahidro-fenilén-csoport; továbbá X!,(X2)n, együttesen nitrogénatomot jelenthet. Ismeretes, hogy a nagyüzemi növénytermesztésben gyom­irtásra alkalmazott herbicid készítmények jelentős része nemcsak a gyomnövényeket károsítja, hanem a megvédeni kívánt kultúrnövényekre is íitotoxikus, s így azok termését is csökkenti. Ez a fitotoxicitás részben a dózis függvénye. Ha alacsonyabb dózisban alkalmazzák a herbicid hatóanyagát, a kultúrnövényt ugyan nem károsítja, de ugyanakkor cse­kély a gyomirtó hatás is. Ha a kezelés során növelik a dózist — oly mértékben, hogy a gyomirtó hatás a kívánt 90%-os mértéket elérje — a hatóanyagok még a védeni kívánt kul­túrnövényt is károsítják. Ez a kultúrnövényt károsító hatá­suk részben csírázásgátlásban nyilvánul meg — csökken a kikelt növények száma —, részben pedig a növények defor­­málódásában — torzképződésü hajtásokban — mutatkozik meg. Mindkét esetben alacsonyabb a terméshozam. A herbicidek kultúrnövényekre gyakorolt fitotoxicitása különösen a tiolkarbamát-típusú hatóanyagok alkalmazása során okozott problémát. Az N,N-dialkil-S-alkil-tiolkarba­­mátok homológ sorában csak az egyik tagja — a SUTÁN (N,N-di-izobutil-S-etil-tiolkarbamát) — szelektív, de éppen ennek a származéknak a legcsekélyebb a gyomirtó hatása. A lényegesen jobb gyomirtó hatású EPTC hatóanyaga — (N,N-dipropil-S-etil-tiolkarbamát) — azonban már a kultúrnövényt — s így a kukoricát is —jelentősen károsítja, 30—50%-os terméscsökkenést okoz sok esetben. A 2 218 097 számú és a 2 350 800 számú DOS szerint a tiolkarbamátot tartalmazó herbicidek kultúrnövényt károsí­tó hatása kiküszöbölhető, ha a herbicid hatóanyaghoz 0,0001—30 súly%-nak megfelelő mennyiségben valamilyen N,N-diszubsztituált-diklór-acetamid-származékot adnak, il­letve, ha a herbicid hatóanyaggal egyidőben ezen acetami­­dokkal kezelik a talajt. Ugyancsak a tiolkarbamát hatóanyagú készítmények ká­rosító hatásának csökkentését ismerteti a 3 131 509 számú és a 3 702 759 számú USA-beli szabadalmi leírás, amely a fito­­toxikus hatás antidotálására az 1,8-naftálsavat, annak sóját vagy észterét javasolja. Az s-triazin-készítmények íitotoxikus hatásának kivédésé­re irányuló kutatásaink során azt tapasztaltuk, hogy az (I) általános képletű dikarbonsav-származékok felhasználásá­val ez a károsító hatás jól csökkenthető, sőt gyakorlatilag kiküszöbölhető. Az (I) általános képletben Z, Xj, X2, X3, n, és n2 a fentiekben megadott. Kutatásaink során felismertük, hogy ha az (I) általános képletű vegyületeket a íitotoxikus herbicid hatóanyagra néz­ve 1—50 súly%-ban alkalmazzuk, a kultúrnövényre gyako­rolt károsító hatásuk kiküszöbölhető. Az (I) általános képle­tű dikarbonsav-származékokat alkalmazhatjuk úgy, hogy a herbicid hatóanyaggal együtt formáljuk, és a készítményt permetezzük ki a talajfelszínre, vagy a két anyag külön­­külön elkészített kompozícióját tartálykeverék formájában permetezzük ki, vagy az egyes hatóanyagokat külön-külön permetezzük ki egymást követően és dolgozzuk be a talajba. Az 1. táblázat tartalmazza azoknak az (I) általános képle­tű hatóanyagoknak a felsorolását, melyek alkalmasak az említett hatóanyagok fitotoxicitásának csökkentésére. 5 10 15 20 25 30 35 1. táblázat A vegyü­ld sor­száma "i z X! "2 Xj x3 A vegyület megnevezése Fizikai állandó (olvadáspont, forráspont) 1 1 — 0 0 amino­amino­oxálsav-diamid op.: 419 (bomlik) 2 1 — 0 0 etoxi­amino­oxálsav-monoetil-észter-amid op.: 110 3 1 metilén-0 1 etoxi­etoxi­malonsav-dietil-észter fp.: 198—199 4 1 etilén-0 1 amino­amino­borostyánkősav-diamid op.: 268—270 5 1 butilén-0 1 metoxi­metoxi­adipinsav-dimetil-észter op.: 210,3 6 1 butilén-0 1 etoxi­etoxi­adipinsav-dietil-észter fp.: 239—241 7 1 butilén-0 1 amino­amino­adipinsav-diamid op.: 223 8 1 vinilén-0 1 metoxi­metoxi­maleinsav-dimetil-észter fp.: 205 9 1 vinilén-0 1 etoxi­etoxi-maleinsav-dietil-észter fp.: 225 10 1 fenilén-0 1 hidroxil­hidroxil­izoftálsav op.: 348 11 1 fenilén-0 1 hidroxil­hidroxil­tereftálsav szublimál 12 1 fenilén-0 1 metoxi­metoxi-ftálsav-dimetil-észter fp.: 283,8 13 1 fenilén-0 1 etoxi­etoxi­fTtálsav-dietil-észter fp.: 298 14 1 fenilén-0 1 butoxi­butoxi­ftálsav-dibutil-észter fp.: 340 15 1 fenilén-0 1 allil-oxi­allil-oxi­ftálsav-diallil-észter fp.: 120—130 16 1 endo-meti­lén-tetra­hidro-feni­lén-1 hi­dr­ox­il­hidroxil­endo-metilén-tetrahidro-ftálsav op.: 177—179 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom