182203. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aminosav-származékok előállítására

3 182203 4 képletben Y! és Y2 jelentése a már megadott — aktivált származékaiként például savkloridokat, aktív észtereket, tet­szés szerinti más karbonsavakkal készített vegyes anhidride­­ket vagy szénsav-félészterekkel képzett vegyes anhidrideket alkalmazunk. Ezek a vegyületek a (III) általános képletű aminosavak sóival — a (III) általános képletben n és m jelentése a már megadott — speciálisan terc.-butil-észterével, vagy bázisos sóival, például tetraalkil-guanidium-, trialkil­­-bcuzil- vagy tetraalkil-ammónium-sóival közvetlenül rea­­gáltathatók. ——— Az aktivált észtereket például a savból és N-hidroxi-szuk­­cinimidből, 2,4,5-triklór-benzolból vagy 1-hidroxi-benzo­­-triazolból ismert módon diciklohexil-karbodiimiddel állít­juk elő és az előállítás során keletkező diciklohexil-karbamid leszűrése után oldat formájában azonnal alkalmazzuk. Elő­nyös oldószerek a dimetil-formamid, a dimetil-acetamid, az N-metil-ffírrolidon, a foszforsav-trisz-dimetilamid és a meti­­lén-klorid. Ugyanebben az oldószerben vesszük fel a (III) általános képletű aminosavak találmány szerinti sóit — a (III) általános képletben n és m jelentése a már megadott — is, amelyeket előzetesen például az ekvimoláris mennyi­ségben alkalmazott komponensek alkoholos vagy vizes­alkoholos oldatából állítunk elő, majd az oldószert vákuum­ban ledesztilláljuk. A találmány szerinti erős, nem illékony szerves bázisok különösen a tetraalkil- vagy aralkil-ammonium-hidroxidok vagy a tetraalkilezett guanidinek, például a tetrametil-guani­­din. Azokat a vegyületeket, amelyekben Yt jelentése hidrogén­­atom, a megfelelő S-acil-származékból alkálifém- vagy alká­­liföldfém-hidroxidokkal állítjuk elő. Az utóbb említett rea­gensekkel a jelenlévő metil- vagy etilészter-csoportokat egyi­dejűleg elszappanosítjuk. A reakciót szobahőmérsékleten folytatjuk le, amely a savklorid alkalmazása esetén 30 perc, az 1-hidroxi-benzo­­-triazol-észter alkalmazása esetén 4 óra alatt fejeződik be. Ezután az oldószert vákuumban ledesztilláljuk és a nyerster­méket például szilikagél oszlopon folyadékkromatográfiás módszerrel, eluálószerként kloroformot, metanolt és ecetsa­vat alkalmazva tisztítjuk. Eljárhatunk azonban — a peptidkémiában előnyösen al­kalmazott módszer szerint — úgy is, hogy a (IV) általános képletű karbonsavakat — a (IV) általános képletben Y, és Y2 jelentése a már megadott —■ a (III) általános képletű aminosavak alkilésztereivel — a (III) általános képletben n és m jelentése a már megadott—kondenzáljuk és ezt követő­en az észtercsoportot lehasítjuk vagy elszappanosítjuk, ami­­koris általában egyidejűleg az S-acil-kötés elhasad. Előnyös kondenzálószer a diciklohexil-karbodiimid adott esetben N-hidroxi-szukcinimid vagy 1-hidroxi-benzo-triazol egyide­jű alkalmazásával. Előnyös oldószerek a már említettek. Az (V) általános képletű vegyületeket - az (V) általános képletben Y jelentése az alkilrészben 1—4 szénatomos alkanoil- vagy benzoil- vagy nikotinoilcsoport, és Y2 jelentése metil-, rövidszénláncú alkanoíl-csoport — például úgy állítjuk elő, hogy valamilyen (VI) általános kép­letű észtert — a (VI) általános képletben R jelentése valamilyen savasan hasadó alkoholból szárma­zó csoport, például terc.-butilcsoport — valamilyen (IV) általános képletű karbonsavval --a (IV) általános képletben Yf és Y2 jelentése a már megadott — reagáltatunk. Az így kapott vegyületekben —CO—R észter­­csoport savas hasítása után ammóniával, valamilyen primer vagy szekunder aminnal vagy valamilyen alkálifém-hidro­xiddal történő reagáltatás, majd a kapott só valamilyen savval vagy erős savas ioncserélővel való kezelés útján az Yt csoport hidrogénatomra cserélhető ki. A (IV) általános képletű karbonsavakkal — a (IV) általá­nos képletben Y, és Y2 jelentése a már megadott — más alkilésztereket, előnyösen az l,2,3,4-tetrahidro-izokinolin-3- -karbonsav metil- vagy etilészterét is kondenzálhatjuk, majd a kapott termékből a metil- vagy etilészter-csoportot és az S-acil-csoportot valamilyen alkálifém- vagy alkáliföldfém­­hidroxiddal történő kezeléssel hasítjuk le. Az olyan (V) általános képletű vegyületek, amelyeknek (V) általános képletében Y, jelentése hidrogénatom és Y2 jelentése aminocsoport, úgy is előállíthatok, hogy valami­lyen (VI) általános képletű vegyületet — a (VI) általános képletben R jelentése a már megadott — N,S-di-terc.-buto­­xikarbonil-ciszteinnel kondenzálunk, és a védőcsoportot va­lamilyen erős savval, előnyösen valamilyen, SH-csoporttal rendelkező, kationok megkötésére alkalmas vegyület — mint tiofenol vagy ditioglikol —jelenlétében történő kezelés­sel hasítjuk le. Az l,2,3,4-tetrahidro-izokinolin-3-karbonsav tetraalkil­­guanidium-, trialkil-benzil- vagy tetraalkil-ammónium-sóját a (IV) általános képletű karbonsavak — a (IV) általános képletben Y, és Y2 jelentése a már megadott — aktíváit származékaival is reagáltathatjuk, majd a kapott sót valami­lyen savval vagy erős savas ioncserélővel bontjuk el. A kapott termékeket adott esetben tovább alakíthatjuk, mégpedig az Y, helyén lévő acilcsoportot — mint az acetil­­vagy benzoilcsoportot — például ammóniával, alkálifém­vagy alkáliföldfém-hidroxiddal való kezeléssel lehasítjuk és adott esetben valamilyen oxidálószerrel—például levegővel, jóddal, kálium-hexaciano-ferrát(III)-tal — való kezeléssel a (II) általános képletű csoportot — a (II) általános képletű csoportban Y2 jelentése a már megadott — visszük be. Az olyan (I) általános képletű vegyületek előállítására, amelyeknek (I) általános képletében Y, jelentése a (II) általá­nos képletű csoport — a (II) általános képletű csoportban Y2 jelentése a már megadott — például úgy is előállíthatjuk, hogy az l,2,3,4-tetrahidro-izokinolin-3-karbonsavat, sóját vagy észterét valamilyen (VII) általános képletű vegyülettel — a (VII) általános képletben Y2 jelentése a már megadott —reagáltatjuk, majd az esetlegesen jelenlévő védőcsoportot, kívánt esetben eltávolítjuk. Az olyan (I) általános képletű vegyületek, amelyeknek (I) általános képletében Y, jelentése nikotinoilcsoport, úgy is előállithatók, hogy a megfelelő (III) általános képletű vegyü­letet — a (III) általános képletben n és m jelentése a már megadott — valamilyen aktivált nikotinsavszármazékkal reagáltatjuk. A kiindulási anyag jellegétől függően, amelyet különösen Yt és Y2 jelentése határoz meg, bizonyos esetekben egyik vagy másik eljárással a kívánt vegyület csak kis kitermeléssel állítható elő, illetve a kívánt vegyület nem állítható elő. Ezekben a viszonylag ritkán fellépő esetekben a szakember számára nem okoz nehézséget, hogy a vegyületet egy másik, megadott eljárás szerint szintetizálja. A találmány szerinti vegyületek 1-2 királis centrummal rendelkeznek. Először gyantaszerüek és hosszabb ideig pet­­roléterrel való kezelés után részben szilárd anyaggá alakítha­tók. Általában bomlás közben olvadnak és olvadáspontjuk nem éles és erősen függ a felfütés időtartamától. A vegyüle­teket elemanalízissel, UN- és NMR-spektroszkópiával azo­nosítjuk. A vegyületek sóinak optikailag aktív bázisokkal való el­lenáramú megosztása révén sztereokémiái szempontból egy­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom