182185. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5-szubsztituált-2,3-diaril-tiofén-származékok előállítására

182.185 A találmány tárgya eljárás uj 5-szubsztituált-2,3-di­­aril-tiofén-származékok előállítására. A találmány szerinti el­járással előállított vegyületek gyulladásgátló hatásúak,és el­sősorban izületi gyulladás kezelésére hasznosíthatók szokásos módon gyógyászati készítménnyé való alakitásuk után. 2,3-Diaril-tiofének számos szakirodalmi publikációból, például a Compt. Rend., 242. 1738 /1956/ vagy a Z. Chera., 13. 57 /1973/ szakirodalmi helyről ismertté váltak. Haas és Hellwig a Chem. Bér., lo9. 2475 /1976/ szakiro­dalmi helyen ismertetik az alkil-tiofének es a halogén-tiofének reagáltatását halogén-alkiltio-halogenidekkel. Schuetz és Fredericks a J. Org. Chem., 27. 13ol /1962/ szakirodalmi helyen leirják az alkil-tiofének reakcióját 2,4- dinitro-benzol-szulfonil-kloriddal. Ismertetik továbbá az ekkor kapott szulfid szolvolizálását a megfelelő merkaptánná. A 2 724 494 számú német szövetségi köztársaságbeli sza­badalmi leírásban Relyea és társai 2,3-diaril~5-aril-tio-tiofé­­neket, illetve ezek ioszekticidként és miticidként való felhasz­nálását ismertetik. Közismert továbbá, hogy az orvostudomány részéről folya­matosan fennáll az igény biztonságos és hatékony gyulladásgátlók­ra. A gyulladás az a klirfolyamat, amelyre a bőrpir, láz, duzza­dás és fájdalom jellemzők. Az izületi gyulladás különböző formái« ban a gyulladásos megbetegedések közül a legjobban elterjedt, krónikus és súlyos megbetegedés. A baleseti károsodás és fertő­zés következeiében szintén fellépnek gyulladásos állapotok, igy a kezelésükre gyakran használnak gyulladásgátlókat. A mindenna­pi ^yógyitási gyakorlatban elterjedt gyulladásgátlók hasznosit­­hatoságát korlátozza toxicitásuk és hátrányos mellékhatásuk. Sok közülük ^yomorirritációt és egyéb káros hatást, igy például a vérsejtek és a központi idegrendszer elváltozását okozza. Az adrenokortikoid szteroidok gyomorirritációt, továbbá a normális mellékvese-működés megváltozását okozzák. A találmány tehát' azon a célkitűzésen alapul, hogy uj, az izületi gyulladás kezelésére jó eredményekkel hasznosítható és ugyanakkor minimális mellékhatással rendelkező vegyületeket fejlesszünk ki, amelyek hatékonyabban hasznosíthatók a? izületi gyulladás kezelésére, mint a jelenleg forgalomban lévő gyógyha­tású anyagok. Felismertük, hogy az /!/ általános képletü 2,3-diaril­­-tiofén-származékok - amelyek képletében R^ jelentése 1-6 szénatomot tartalmazó alkil- vagy po­­lifluor-/l-6 szénatomot tartalmazó/ alkilcsoport, n értéke 0 vagy 2, R^ és R^ /XII/ általános képletü csoportot jelentenek, és az utóbbiban Y hidrogén- vagy klóratomot jelent, X jelentése hidrogén-, fluor-, vagy klóratom vagy 1 vagy 2 szénatomot tartalmazó alkoxi- vagy -S/0/ R általános képletü csoport, és az utóbbi csoportban pedig m értéke 0, vagy 2 és r metil­­vagy etilcsoportot jelent, 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom