182181. lajstromszámú szabadalom • Eljárás Ó-ciano-3- (4-halogén-fenoxi)benzil-2- (4-klór-fenil)- izovalerát sztereoizomerek előállítására és az ezeket tartalmazó készítmények
182.181 az X-izomernek az Y-izomerhez viszonyított aránya elér egy egyensúlyi állapotot, a kristályosítást tovább folytatva a "racemátot" az Y-izomerr$ majdnem kvantitative átalakíthatjuk. Ha a kristályosítást bázikus katalizátor jelenlétében végezzük, akkor lehetővé válik, hogy a kristályos Y-izomert nagyobb mennyiségben nyerjük, mint amennyit a "racemát" s reakció kezdetén tartalmazott (ez általában 5o %). Ennek oka az, hogy a bázikus katalizátor az alkoholrész aszimmetrikus szénatomjának eipmerizációját okozza, miáltal az X-izomer, melynek koncentrációja az anyalugban az Y-izomer kristályosodása folytán az egyensúlyi állapotnak megfelelő értéknél nagyobb, átalakul Y-izomerré, és igy az Y-izomer nagyobb mennyiségben lesz jelen, mint a reakció kezdetén. Ebben az esetben az anyalugban lévő észter visszanyerhető, és tisztítás után a következő kristályosításnál kiindulási anyagként felhasználható. Egy másik eljárás szerint bázikus katalizátor jelenlétében végzett kristályosítás után, ahelyett, hogy a kristályos Y-izomertől az anyalugot elkülönítenénk, a teljes reakcióelegyet koncentráljuk, vagy valamely más alkalmas módszert alkalmazunk azért, hogy a kristályos Y-izomert az anyaluggal együtt kinyerjük. Ily módon a termék egy Y-izomerben gazdag észter lesz. Ennél az eljárásnál a bázikus katalizátort a kristályosítás után el kell távolítani, vagy semlegesíteni (inaktiválni) kell, különben az Y-izomer az alkohol-részen végbemenő epimerizáció folytán visszaalakulhat a kezdeti "racemát"-tá. Az emlitett eljárás ipari és gazdaságossági szempontból tekintve előnyösebb, mint az előbbiek, mivel ez egyszerű művelet, továbbá lehetőséget ad arra, hogy az anyalugban maradó Y-izomert hatékonyan felhasználjuk. Bármely fent leirt eljárásnál előnyös, ha a kiindulási észterben az X-izomer és az Y-izomer aránya körülbelül 1:1, de ha a reakció egy bázikus katalizátor jelenlétében megy végbe, akkor ez az arány bármilyen lehet. A sav-gyök és az alkohol-gyök optikai tisztasága bármilyen szintű lehet. Hangsúlyoznunk kell, hogy az I általános képletü Y-izomerben gazdag észtert átkristályosithatjuk, és ily módon nagyobb tisztaságú Y-izomert nyerünk. A jelen találmány szerinti eljárásnál általában használunk oldószert, mivel a kiindulási észter a kristályosítási hőmérsékleten alig folyékony. Bármely oldószert használhatunk különösebb korlátozás nélkül, mely a "racemátot", vagy az X-izomert közepes mértékben oldja, és amely az Y-izomerre nézve megfelelően kismértékű oldhatósággal bir. Ilyen oldószerek lehetnek alifás szénhidrogének, például a hexán, heptán stb., aliciklikus szénhidrogének, például metiloiklohexán, stb., rövidszénláncu alkoholok, például metilalkohol, etilalkohol stb., és ezeknek az oldószereknek különböző elegyei. A reakciónál a rövidszénláncu alkoholok előnyösen alkalmazhatók, különösen előnyös a metilalkohol. Az oldatban a kiindulási észter koncentrációja 1 és 95 suly/6, előnyösen 2o és 8o sulyíS közötti értékeken belül szabadon változtatható. Az Y-izomer kristályosítását előnyösen kristálycsirákkal való beoltással végezzük. Kristálycsiraként használhatjuk például a megfelelő észter Y-lzomerjének kristályait. Az alkalmazott kristálycsira mennyisége nincs korlátozva, de nagyobb mennyiségű kristálycsiréval való beoltás általában hatékonyabb kristályosodást eredményez. Az Y-izotaer kristályosítása végezhető folyamatosan vagy szakaszosan. Ebben az esetben a kristálycsirával való beoltás csak az Y-izomer kristályosításának kezdetekor hatásos. 4
