182150. lajstromszámú szabadalom • Eljárás triklórpikolinsavak és/vagy 3.6-diklór-pikolinsav elektronikus előállítására
182.150 álló katódfolyadékába egy fent leirt katód merül. A találmány szerinti eljárás sikeres kivitelezéséhez fontos, hogy a katód a fent leirt aktiv ezüst katód legyen. A metastabil ezüstréteg alapvető fizikai-kémiai sajátsá-. gal a közegben - a kialakításakor es azután folyamatosan - jelen levő hidratált hidroxil-ionoktól függnek. A katód egyik formájában a vezetőre aktiv ezüstréteg tapad. Másik formájában az aktiv réteg egy folyadékáteresztő burkolaton belül elhelyezett ezüatpor. A vezető va^y körül van véve legalább részben a porral, vagy maga a vezető képezi a burkolatot és veszi körül a port. Mindkét formánál a vezető előnyösen ezüstből van vagy ezüsttel van bevonva, azaz vagy monolit ezüstből készült, vagy összetett vezető, amely vezető magból és az azt burkoló ezüst rétegből áll. Az első esetben a katód aktiv felületének mikroszkópikus szerkezete változó lehet ? a szubsztrátum természetétől és az ezüst-oxid redukciós eljárásától függően. Például az ezüst mikrokristályok szorosan összezáródva aggregálódnak rögöcskék tömegét képezve, amelyek kiállnak a vezető felületéből és azzal összefüggő 'egységet alkotnak vagy lazán tömörödnek Ö3sze diszkrét részecskéket alkotva, amelyek egymáshoz is és a felülethez is tapadnak "szivacsos takarót" alkotva, amely megtartja a szubsztrátum topográfiai sajátosságait. A másik esetben az ezüst-oxid részecskék redukciójával képződött első ezüst részecskék közvetlenül leválnak a vezetőre, és a vezető részeként funkcionálnak a következő réteg képződésénél, és içy tovább. A vezető és az azzal közvetlenül nem érintkező por-r eszecskék közötti kontaktust a köztük levő ezüst részecskéken keresztül történő elektromos vezetés biztosítja. Az ezüst-oxid részecskék, melyekből az aktiv ezüst réteg képződik, közvetlenül a vezető szomszédságában képződhetnek egy ezüst vezető anodizálása utján, vagy valahol máshol képződhetnek és a katódfolyadékban - például keverés utján - szallitódhatnak a kátódhoz. Tekintettel arra, hogy bizonyos fémionok katódon történő réteges kiválásukkal káros hatást fejtenek ki, és igy a katód felületén levő ezüst mikrokristály rétégét bizonyos mértékig dezaktiválják, de ez kívánatos a triklór-pikolinsavak előállításához. A tet-savak kezdeti redukciója triklór-intermedierekké ugyanis sokkal gyorsabban következik be? mint a további redukció 5,6-D-vé. Kevésbé aktiv katód használata a triklór-vegyületek reakciójának szelektivitását megnöveli. A találmány szerinti eljáráshoz a legalkalmasabban használható anód-anyagok azok az inert anyagok, melyek nem reagálnak számottevően a katódfolyadék semelyik komponensével sem és az oxigénnel sem. A tet-savra számított 3»6-D kitermelés 90 % vagy annál jobb, de csak akkor, ha az anód lényegében véve grafitból áll. Ez nyilvánvaló, mert a dekarboxilezés /a poliklor-piridinkarboxilát anion Kolbe-féle oxidációja/ következik be olyan anódokon, amelyek más anyagból készültek. A katódfolyadéknak olyan vizes fázisnak kell lennie, amely tartalmazza mind a hidroxil-ionokat, mind á redukálandó poliklór-pikolinsav anionokat. Ez a fázis tartalmazhat oldott 3,6-D-sókat is és olyan melléktermékeket is, amelyek a redukció folyamán keletkezhetnek. A hidroxil-ionokat /és a szükséges pozitív ionokat/ rend-4
