182134. lajstromszámú szabadalom • Nyomatékváltó meghajtás

182.134 irányban eltolhatok. A 8 és a 10 csőtengelyek belső végének a közelében van a ál és a 42 gyürükamra, amelyeknek a tengelykapcsoló tárcsák fe­lé forduló homlokfala a 43 és a 44 dugattyúként van kiképezve. A 41 és 42 gyűrűkamrákba a süritett közeg bevezetése a 37 és 38 nyilasokon keresztül történik. A 45 és a 46 tekercsrugók a 8 és a 10 ceőtengelyt tartják alaphelyzetben, ami a meghajtómü üresjárati állásának felel meg, ha a 43 és a 44 dugattyút nem terheli a süritett közeg nyomása. Ennél a kiképzésnél a 27 és a 28 fogaskerék a 3 és 4 fo­gaskerékhez képest eltolható, azonban ezek valamennyi lehetsé­ges eltolt helyzetben egyaránt állandó kapcsolatban vannak a 3 és a 4 fogaskerekekkel. A 7 és a 9 tengelynek az egymás felé forduló belső végén a 47, illetve a 48 tengelykapcsoló tárcsák vannak, a 8 és a 10 tengelynek pedig hasonló módon az egymás felé forduló belső vé­gén a 49, illetve az 50 tengelykapcsoló tárcsa van. Ezek között a kapcsolótárcsák között ismét az usztatottan csapágyazott 32 központi kapcsolótárcsa van elhelyezve, amelynek a 33» 34 ten­gelycsonkjai a 7 és a 9 csőtengolyek furataiban vannak csap­­ágyazva. Eltérően ti meghajtómü 1. ábra szerinti kiképzésétől, a 2. ábra szerinti kiviteli példánál üresjárási állásban a 7 és a 9 belső csőtengelyen lévő 47 és 48 tengelykapcsoló tárcsa 47* és 48’ homlokfelületének távolsága kisebb, mint a külső csőten­gelyen lévő 49 és 50 kapcsolótárcsák 49* és 50’ homlokfelüle­tének távolsága azért, hogy a 49 és 48 tárcsák között, illetve a 4? és 50 tárcsák között közvetlen kapcsolatot lehessen léte­sít eni . A meghajtómü kiképzésére tehát az az általános szabály érvényes, hogy a meghajtómü üresjárási állásában az előtéthaj­tás tengelyirányban eltolható tengelykapcsoló tárcsái hatásos kapcsolófelületeinek a közöttük levő, úsztatva csapágyazott kapcsolótárcsa kapcsoló felületétől mért távolságai összegének kisebbnek kell lennie, mint az előtéthajtás tengelyirányban el nem tolható tengelykapcsoló tárcsái hatásos kapcsoló felületei­nek a közöttük lévő, úsztatva csapágyazott központi kapcsoló-, tárcsa hozzájuk tartozó kapcsolófelületeitől mért távolságai­nak összege. Az a feltétel, hogy itt a távolságok összege sze­repel, azért lényeges, mert ez u feltétel az úsztatva csapá­gyazott központi kapcsolótárcsa tetszésszerinti helyzetében érvényes okkor is, ha az üres jiratba történt visszakapcsolás után ez a kapcsolótárcsa a berendezés előző kapcsolási folya­mata következtében a 47, vagy a 48 kapcsolótárcsáknál maradt állva. Az ismertetett szabály emellett teljesen általános érvé­nyű akkor is, ho a találmány keretében éppenséggel az is el­képzelhető, hogy nagyobb c^ők átvitelére egyszerű tengelykap­csoló tárcsa helyett konikus kapcsolótestet alkalmazunk. Hogy végül, amikor ez szükséges, a meghajtási irányt is változtatni lehessen, a 9 tengelynél eltolható és a 9 tengely­­lyel elfordulásmentesen összekapcsolt 52 csötengely;van alkal­mazva, amelynek a végein az 53 és 5á fogaskerék van. A célszerűen kézzel működtethető 55 kapcsoló kulissza se­gítségével lehet az 52 csőtengelyt eltolni a 9 csőtengelyen. A 2. ábrán feltüntetett helyzetben az 5 és az 53 fogas­kerék kapcsolódik össze és a meghajtómü "előre menet" állásba van kapcsolva. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom