182133. lajstromszámú szabadalom • Készítmény és eljárás hőfejlesztő, hőátadó berendezés vízoldali tisztítására
182.133 A találmány tárgya sósavat, hidrogén-fluorldot és/vagy nátriumsóját, továbbá inhibitoré tartalmazó készítmény és eljárás hőfejlesztő, valamint hőátadó berendezések - közelebbről hűtők, kondenzátorok, ezek vezetékhálózatának és tágulási tartályainak - vízoldali tisztítására. Ismeretes, hogy a tiszta viz, a különböző vizművi'nyeréssel felszinre hozott és ivóvizként használható viz is nagyon sok ásványi sót tartalmaz, valódi oldat formájában. Az ivóvi-1- zet éppen a benne oldott sók teszik alkalmassá a fogyasztásra, az optimális összetétel és koncentráció viszonyok függvényében; másrészt azonban éppen egyes kémiai elemeknek, illetve ezek vegyületeinek jelenléte okozza a viz minőségével kapcsolatos legtöbb problémát is. A vizkinyerés, vagyis a viz felszinrehozásának során a kinyert viz minőségét mindenkor meghatározzák az adott geológiai viszonyok, tehát a földkéreg kémiai összetétele, mely a földfelszín alatti víztározókba vezetve■átszűri a csapadékvizet, a folyók és tavak vizét, a talajvizet. Amikor a viz csapadék formájában visszakerül a földbe,már eleve a légtérben nagy mennyiségű szén-dioxidot képes magában kemoszorpcióval megkötni, majd a földfelszín alatt végbemenő lassú égési folyamatok szén-dioxidját is elnyelve olyan agreszsziv hatást gyakorol a föld alatti víztárolók - leginkább mészkőből kialakult - zárórétegeire, hogy a tározók felülete egyre kopik, a tározott viz oldott,pl. kálcium-hidrogén-karbonát-tartalma egyre növekszik az egyensúlyi feltételek határain belül. Ha a geológiai adottságok folytán dolomitos kőzetek alkotják a tározók, üregek falát, akkor a kalcium mellett a vízben megjelenik a megnézium is és ha a kőzetek más kationokát, anionokat is tartalmaznak, akkor ezek jelenlétével is számolni kell a vízben. A fenti körülmények, továbbá az oldott oxigén jelenléte komoly problémát jelent a hőhasznositó berendezésekben, miután a közölt hő hatására - az adott légköri nyomáson és környezeti hőmérsékleten - kialakult egyensúly megbomlik, a hidrogén-karbonátok szén-dioxid felszabadulásával karbonátokká alakulnak át. Az átalakulás a következő reakciósémával szemléltethető: Ca/HC03/2 hő ^ CaCOj + C02 + H20 A hidrogén-karbonátok vizoldhatósága lényegesen jobb,mint a karbonátoké, ezért a látszólag tiszta vizből is hő hatására csapadék alakjában kiválik a karbonát, rárakódik a hőközlő berendezések felületére és ott a hőhasznositás hatásfokát rontó vizkőként /kazánkő/ kötődik meg, egyben a helyi fulhevülééek gócait is kialakítva, ami balesetveszélyt okoz. Ugyancsak ismeretes az a tény? hogy számos módszert kísérleteztek már ki és vezettek be az ipari gyakorlatban, a kkzánkő, vizkő kialakulásának megakadályozására, ez azonban mégsem küszöbölhető ki teljesen. A legkorszerűbbnek tartott ioncserélőé vizlágyitási vizelőkészitési módszereknél is problémát okoz az, hogy csak a kationokat cserélik le nátrium-ionokra, és igy pl. a szilikátok nagy része a hőhasznositó rendszerbe kerülhet. Nem hanyagolható el az a másik, ugyancsak lényeges hátrány sem, hogy a vízminőséget nem mindig és nem eléggé következetesen ellenőrzik, és általában az ioncserélő kapacitással már nem, vagy csak alig rendelkező oszlopokon változatlan összetételben áthalad a viz, tehát előkészíttet 1. ’nek tekinthető. 2 ’11,1.11%
