182133. lajstromszámú szabadalom • Készítmény és eljárás hőfejlesztő, hőátadó berendezés vízoldali tisztítására
182.133 A hőhasznositó berendezések vizterében kicsapódott, a felületekre kiülepedett, rásült, a hasznosítási hatásfokot rontó, balesetveszélyt és gazdaságtalan üzemelést okozó a vizkövet, vagy a kazánokban a kazánkövet, tehát el kell távolítani. Tekintettel arra, hogy a vizkő, kazánkő eltávolítása a viz előzetes kezelésével a fenti okok miatt nem küszöbölhető ki megfelelően, számos módszer alakult ki a már meglévő képződmények eltávolítására. Ennél a kérdésnél sohasem szabad figyelmen kívül hagyni a szerkezeti anyag védelmét, tehát úgy kell a vizkövet, kazánkövet eltávolítani a felületekről, hogy fémtiszta felületet nyerjünk; ugyanakkor a fémfelületet sem kémiai, sem metallográfiái szempontból ne károsítsuk, azaz a szerkezeti anyag oldását vissza kell szorítani. A kezeletlen^ vagy rosszul, hiányosan kezelt viz felhasználása során képződött vizkövet, kazánkövet a legegyszerűbb eltávolítani. A hőhasznositó berendezések térfogata és a tulajdonképpeni hőátadásban hasznos felületek aránya, pontosabban az ezeken a felületeken kialakult vizkőrétegek térfogatának aránya ebben az esetben, vagyis magas változó keménységű vízből kialakult vizkő, kazánkő esetében oyan szélsőségesen nagy,hogy rendszerbe adagolt vizkőoldószerek viszonylag kis koncentrációjával is gyorsan eredményes oldóhatást lehet elérni. Ilyenkor számolni lehet még a kémiai reakciók során keletkező - in situszén-dioxid gáz feszitő, szinte robbantó szerepére, másrészt a kémiai reakciónál felszabaduló hő hatására is. A kezeletlen vizet szállító, pl. használati melegvizet szolgáltató csőhálózatok esetében ez a térfogati arány nem igy alakul, de a rendszeren kívül a hálózatra kapcsolt, kényszeráramlásu cirkulációstartályon keresztül ez az arány lényegesen javítható. A kezelt, vagy legalább részlegesen kezelt vízből képződött vizkő, kazánkő eltávolítása már nem ilyen egyszerű, mert kevésbé lehet számítani a kémiai reakciók fenti "robbantó",feszitő hatására, mert a vizkő, kazánkő összetétele az állandó keménységből, az anionos átalakítás hiányában és az oldott oxigén együttes hatásából kialakított egészen más szerkezeti és kémiai problémákat okoz, igy viselkedése is egészen más. Itt különleges szerepe van a viszonylag nagyobb mennyiségű anionos jellegű, általában de nemcsak meta-szerkezetü szilikátnak, a vas-oxidnak /Fe20j/> sőt nagyon gyakran a mangán-dioxid-hidrátnak is /MnO/OH/^/ • Az oldhatóságnak, a tömeghatás törvénye értelmében is, határt szab az a = f . c összefüggés, mert a valódi ionkoncentráció /"c"/ és az aktivitási koefficiens /"f"/ szorzata dja meg a tényleges aktivitást /"a”/,, ahol az "f" aktivitási koefficiens az adott reakcióra és ezen belül is a tényleges, valódi ionkoncentrációra is utaló összefüggéseket eredményez. Az aktivitási koefficiens, amellett, hogy az anyagra is jellemző, ténylegesen azt a viszonyt mutatja, hogy a rendszerben - a tömeghatás törvénye alapján - jelenlévő elektrolit ionjainak hányadrésze számit szabad ionnak, igy maga az "a" aktivitás egy korrigált ionkoncentráció. A fentiek alapján is érthető, hogy a jobban kezelt, vagy éppen a jól kezelt vízből kialakult vizkő, kazánkő eltávolítása csak nagyobb aktivitással rendelkező nagyobb savr-koncentráció mellett valósítható meg, ugyanakkor sokkal bonyolultabb fe3
