182114. lajstromszámú szabadalom • Eljrás optikailag aktív 14-oxo-E -homo-eburnán-származékok enantioszelektív szintéziséhez
182.114 zékokra. Azonban egyikük aem alkalmazott optikailag aktiv kiindulási vegyületeket, nem is állított elő optikailag aktiv végtermékeket, és e^yik eljárás sem vezet a találmány szerinti eljárásban szereplő, zömében uj optikailag aktiv közbenső termékeken át. Az alkaloidkémia más területén már történtek próbálkozások a természetben előforduló L-triptofánból kiinduló aszimmetrikus szintézisekre, melyeknél na^y problémát jelentett a szintézis végén a királis centrumon levő és az optikai aktivitást biztosító karbonsav-észter-csoport eltávolítása. Az egyik megoldás értelmében az észterből először metanolos ammóniával savamidot készítettek, majd ezt fősz foroxiklóriddal piridinben és dimetilformamidban nitrillé alakították és a következő lépésben nátriumbórhidriddel etanolban és piridinben a nitril-csoportot eltávolították. A három lépés összkitermelése 56 %. rOkamura és munkatársai: Chem. Pharm. Bull. 26, /8/ 2505-2311 /1978/J, Egy másik megoldás értelmében az észTer-csoportot alkalikus elszappanositással savvá alakították, majd ebből karbamátot készítettek és ez utóbbi csoportot nátriumbórhidriddel etanolban forralva eltávolították ,'Yamada és munkatársai: Tetrahedron 19, 1605-1608 /1976/J . A II általános képletü kiindulási anyagot optikailag aktiv triptofánból a Zeitschrift für Physiologische Chemia 52 214. /1907/ cikkben leírtak alapján állíthatjuk elő, például a megfelelő alkohollal egy sav, célszerűen sósav jelenlétében, előnyösen szobahőmérsékleten kezelve. A találmány szerinti eljárás egyik előnyének számit, ho^y a kívánt konfigurációjú optikailag aktiv végtermék előállítására a természetben előforduló konfigurációjú optikailag aktiv kiindulási anyag alkalmas. A III általános képletü kiindulási anyag előállítását a megfelelő 2-alkil-pentanolidból készített valeriánsav-származékból /Tetrahedron 33* 1803 /1977/J például tionilkloriddal végezhetjük /Acta Chim. 75-80 /1979/ . A II és a III altalános képletü vegyületek reakcióját valamilyen, a reakció szempontjából közömbös szerves oldószerben végezzük. Ilyen oldószerek lehetnek például az aromás szénhidrogének, mint amilyen a benzol, teluol, stb. A reakciót valamilyen savmegkötőszer jelenlétében hajtjuk végre. Sávmegkötőszerként valamilyen bázist, például egy trialkilamint, mint amilyen a trietilamin, használhatunk. A II és III általános képletü vegyületek reakcióját célszerűen piridinban végezhetjük, mely oldószer és savmegkötőszer is egyidejűleg. A reakciót 20-25 °C hőmérsékleten hajtjuk végre. A IV általános képletü optikailag aktiv vegyületek ciklizálását valamilyen erős dehidratálószerrel végezzük. Erős dehidratálószerként a foszfornak valamilyen oxigénnel és/vagy halogénnel alkotott vegyületét, például foszforpentoxidot, foszfor pentaklor időt, polifoszforsavat, vagy vízmentes cinkkloridot, előnyösen azonban foszforoxikloridot használunk. A IV általános képletü vegyület ciklizáló dehidratálását valamilyen, a reakció szempontjából közömbös szerves oldószerben végezzük. Ilyen oldószerek lehetnek például az adott esetben szubsztituált aromás szénhidrogének, mint amilyen a benzol, toluol, xilol, nitroben» zol, az adott esetbenszubsztituált alifás vagy cikloalifás szénhidrogének, mint amilyen a tetralln, kloroform. A ciklizáló dehidratálást a viz kizárása mellett hajtjuk végre. A reakciót 5
