182114. lajstromszámú szabadalom • Eljrás optikailag aktív 14-oxo-E -homo-eburnán-származékok enantioszelektív szintéziséhez
] 82.114 konfigurációval rendelkező optikailag aktiv kiindulási anyag at eljárás folyamán mindaddig megőrzi a belőle képezett molekula optikai aktivitását, ameddig az az eljárás folyamán szükséges. A fenti elv alkalmazására már korábban is történtek próbálkozások éppen a /+/-vinkamin aszimmetrikus szintézisét céloiva /Acta Ch.im.Hung. 73 /1979/J • A cikkben ismertetett eljárásban kiindulási anyagként a természetben előforduló L-konfigurációju, optikailag aktiv triptofánból indultak ki. majd ennek izopropilészterét képezték /olyan II általános képletü vegyület, mely képletben R* jelentése izopropil-csoport/. Az L-triptofán-izopropilésztert egy? a III általános képlet körébe eső. etil-valeriánsav-klorid-szarmazékkai reagáltatták, a kapott, IV altalános képlet körébe eső, klórpentanoil-triptofán-izopropilésztert foszforoxikloriddal benzolban gyürüzárasnak vetették alá, maM metilénklorldban egy gyenge bázissal kezelték, így ai V általános képletü vegyületek körébe eső, optikailag aktiv 1-' -etil-hexahidro-indolokinolizln-6-karbonsav-izopropilészter peiklorátját állították elő. A vinkamin előállítására szolgáló eljárás következő lépéséhez az akrilsavészter-származékkal végzett reakcióhoz azonban ebből a perklorátból a bázist előbb fel kell szabadítani. A bázis felszabadítását 2 %-os vizes nátriumhidroxiddal végezték metilénkloridban, a kapott termék azonban már racémnek bizonyult. Magasabb pH-tartományban tehát az észtercsoport melletti szénatom hordozta optikai aktivitás elvész. Alacsonyabb pH-tartományban viszont nem szabadítható fel a bázis a per klór át jából. Azt találtuk, hogy ha az optikailag aktiv V általános képletü hexahidro-indokinolizinium-perklorátot az eddig alkalmazott akrilsav-észter-származék helyett valamilyen igen aktiv elektrofil tulajdonsággal rendelkező vegyülettel, mint amilyen a VI képletü akrolein, reagáltatjuk? nincs szükség a perklorátsóból történő bázisfelszabaditásra es a reakció eredményeként optikailag aktiv VII általános képletü vegyületet kapunk, ugyancsak perklorátsó alakjában. A találmány szerinti eljárás további lépéseiben a kiindulási optikailag aktiv triptofan-észterből származó, a karboxil-csoport kapcsolódási helyén léve kiralitáscentrum mindaddig megőrzi a molekula optikai aktivitását, ameddig újabb kiralitáécentrumot nem építünk ki a végterméknek megfelelő konfigurációban. Ez a találmány szerinti eljárásban az optikailag aktiv V általános képletü vegyület és a VI képletü akrolein reakciójakor következik be, amikoris a keletkezett VII általános képlétü vegyületben az R1 szubsztituens kapcsolódási helyén, a 16-ofi pozícióban alakul ki az uj kiralitáscentrum mely a végterméknek megfelelő konfigurációjú. Ettől kezdve már bármikor eltávolíthatjuk a molekulából a kívánt végtermékben fölöslegesnek bizonyuló, és eddig csupán az optikai aktivitás őrzését és hordozását biztositó karboxil-csoportot. Ennek következtében a karboxil-csoport kapcsolódási helyének szénatomján a kiralitáscentrum ugyan megszűnik, a molekula azonban mégis már a kívánt optikai aktivitással rendelkezik. Az V általános képletü vegyületekhez hasonló racém vegyürletek és az akrolein reakcióját először Schut és munkatársai Írták le a J.Org.Chem. ]54, 330 /1969/-ben racém dezalkil-dezalkoxikarbonil-származékokra, majd Búzás és munkatársai a Tetrahedron 22;» 3001-3004 /1978/-ban racém dezalkoxikarbonil-szárma-4
