182108. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fém alkaloidok redukálására
182.108 akár tiszta formában vagy oldott állapotban, igy 0,2-2 mólos szénhidrogénea oldat alakjában reagál a titan/4v-alkoxiddal /vagy máa átmenet ifém-alkoxiddal/. Az oldat készítéséhez olyan halogénezett szénhidrogént is használhatunk, ahol a halogén nem reagál vagy csak kis mértékben reagál a fémgőzzel, de étert vagy tioétert ia alkalmazhatunk oldószerként* Az oldószerek ciklusos vegyületek is lehetnek. Különösen alkalmasak ilyen célokra az egyenes láncú és a ciklusos alifás, valamint az aromás szénhidrogének, ideszámítva a heterociklusos szénhidrogéneket" is, igy a vazeíinolaj, kerozin, heptán, xilol, clklohexán, dekahidronaftalin, kumol, mezitllén, etil-benzol, toluol, piridin és a kinolin. Alkalmas halogénezett oldószerek a fluor-benzol és a hexaklór-butadién. Megfelelő éterek a dietiléter, izóamiléter, butiléter, anizol, dloxán, tetrahidrofurán és hasonlók. Megfelelő tioéterek a difenil-szulfid és a tio-anizol. Alkalmas oldószerek még a poli-cjklosziloxán-ok vagy a szilikonolajok korlátozott számú hidroxilcsoporttal és hasonlók. Az átmenetifémek valamennyi alkoxidja alkalmas redukálásra azzal a feltétellel, hogy előfordulnak magasabb és alacsonyabb vegyértékállapotban is és bizonyos mértékig oldódnak az említett oldószerek egyikében. A Ti/OB/^ vegyületekben B jelentése alkil-, cikloalkilyagy valamely aromás csoport lehet, például B = CH,, CELCKU, -n-C^Hr;, -i-CjHr,, -n-C^Hn, -i-C^H^, -t-C^Hg, 2-eti 1-hexil-csoport és hasonló csoportok, vagy B valamely szinorganikus gyököt, igy Si/CH.A is csoportot képviselhet; vagy a fenti tipusu gyökök szerepelhetnek az alkoxidok mellett.' Kevert alkoxidok szintén redukálhatók, igy a M/7Ti/OB/g7 /M - Mg, Ca/ vagy M’H Ti/ÖB/672 /M* - Li, Na/ csoportok. A vanádium-alkoxidok V/O-t-C^H^/^ vagy VO/O-i-C^H^/^ képletü vegyületek lehetnek. Az edény hőmérsékletét előnyösen -3Ö Cü és +20 C° között tartjuk a reakció folyamán, de a hőmérséklethatárok jóval szélesebbek is lehetnek, mert a reakció végbe+ megy akkor is, ha a reakcióedényt folyékony nitrogénnel hütjük. A gőzzel való reakció befejezése után az elegyet környezeti hőmérsékleten keverhetjük vagy mérsékelt hőmérsékleten, általában 150 C° alatt, általában 60 - 130 C° -on melegíthetjük. Ez a kezelés nem nélkülözhető a reakció teljessé tétele érdekében, dè a kicsapás is meggyorsítható ezáltal, igy a kevert titán-polimeralkoxidok redukált formában való kiusapását elősegíthetjük és szűréssel vagy centrifugálással elválaszthatjuk az oldószertől és a még jelenlévő nem redukálódott alkoxidtól. Ti -alkoxidok redukálása esetében a reakcióedényből kikerülő anyag homogén oldatként van jelen, amelyből a Ti2+_alkoxid vagy a kevert alkoxidok csak nagyon lassan különülnek el, ha a hőkezelést megszüntetjük. A kevert alkoxidokat úgy kapjuk, hogy az oldószert desztillálással vagy vákuumban eltávolítjuk, különösen akkor, ha a redukáló fémet, a Ti/OBA-et vagy más kiindulási átmetifem-alkoxidokat egymáshoz képest sztöchiometrikus mennyiségben használjuk. 4
