182105. lajstromszámú szabadalom • Eljárás heterociklusos guanidin-származékok előállítására
182.105 A /II/ általános képletü fluoroszulfonátokat ahol jelentése OSOpí'/“/-csoport hasonlóképpen állíthatjuk elő. Általában egy /V/^általános képletü oxovegyületet valamely megfelelő : /VI/ általános képletü trialkil-oxonlum-fluorboráttal vagy /VII/ általános képletü metil-fluorszulfonáttal reagáltatva a'megfelelő /II/ általános képletü sóhoz jutunk. A reakciót célszerűen 0 °G és szobahőmérséklet közötti hőmérsékleten, közömbös, vízmentes atmoszférában /pl. nitrogén vagy argon gázban/ továbbá közömbös, vízmentes? rövidszénlancu halogénszén-hidrogén oldószer jelenlétében végezzük. Ez utóbbiak közül megemlítjük a kloroformot, metilén-dikloridot /ez a legcélszerűbb/ stb. A közömbös vízmentes szerves oldószer közül megemlítjük még az étereket mint például a dietil-étert. dioxánt, tetrahidrofutánt, /TIIF/, 1,2-dimetoxi-etánt stb. A reakciót a B reakcióvázlat szemlélteti. Azokat az /I/ általános képletü vegyületeket, ahol A jelentése kénatom, és n értéke Of oly módon állítjuk elő, hogy va lamely /VIII/ általános képletü kiindulási anyagot, ahol Z, jelentése egy /IV/ általános képletü csoport, valamely /IX/ általános képletü izocianáttal reagáltat unk, ahol B* jelentése a fenti, de hidroxi-f eniltől elterő. A reakciót közömbös szerves oldószerben igy például benzolban, diklór-metánban. kloroformban stb. végezzük. A reakció hőmérséklete szobahőmérséklet és az elegy forráspontjának hőmérséklete között van. Az elegyet 2-24 óra hosszat reagáltatjuk, célszerűen ekvivalens mennyiségű a kiindulási anyagot alkalmazva. A /X/ általános képletü tiokarbarnát vegyületekben a tiocsoportot alkiltiocsoportta alakíthatjuk át oly módon, hogy a /X/ általános képletü vegyületeket egy B* X általános képletü alkilező-szerrel reagált altunk, ahol B> jelentése etilcsoport, célszerűen metilcsoport és X jelentése halogénatom, célszerűen jódatom, továbbá tozilát, metoszulfát, mezilát, fluorszulfonát stb. A reakcióhoz alkalmazott oldószerek közül megemlítjük az étereket, igy dietílétert, tetrahidrof uránt vagy dioxánt, a rövidszénláncu ketonokat, mint acetont. 2-butanont stb. a halogénezett szénhidrogéneket, és rövidszénláncu alkanolokat, célszerűen metiléndikloridot vagy metanolt. Metilezőszerként célszerűen metil-jodidot alkalmazhatunk metanolos oldatban. Általában az alkilezőszert ekvimoláris arányban vagy feleslegben alkalmazzuk. A fölhasznált mennyiség a /X/ általános képletü tiokarbamid vegyület reakcióképességétől, továbbá e vegyületnek az alkalmazott oldószerben való oldékonyságától függ. Az alkilezési reakciót szobahőmérséklet és az eleçy forráspontja közötti hőmérsékleten végezzük. A magasabb hőmérsékleten vegezett reakciót célszerű megfelelően lezárható edényben végezni. A /XI/ általános képletü alkiltio vegyületeket a HX általános képletü'savaddiciós sóvá alakíthatjuk át. E vegyületeket a megfelelő KNB,Bp általános képletü aminnal, ahol B^ és Bp jelentése a fenti, reagáltatjuk. A műveletet célszerűen rövidszénláncu alkanol oldószerben igy például izopropanolban vagy tercbutanolban, általában az elegy forráspontjának hőmérsékletén, 40 és 100 °C között végezzük. Ily módon az /I/ általános képletü guanidin vegyületeket savaddiciós só formájában kapjuk; ezeket ismert módon lúggal kezelve a megfelelő bázishoz jutunk. A fentiekben leirt folyamatokat a G reakcióvázlat szemlélteti. 4
