182069. lajstromszámú szabadalom • Eljárás monacolin K antihiperkoleszterémiás hatású vegyületek előállítására

182.069 totheciumok gömb alakúak és 30-60 mm átmérőjüek. faluk vékony és membránszerü, nyelükben válaszfalak vannak és mindegyik egy 5»5-4,5 /u átmérőjű és 15-80 ax hosszú hifából áll. Az ascus 8 spórából áll, majdnem gömbalaku és könnyen szétesik. Az aaco— spórák színtelenek, ovális vagy ellipszoid alakúak, 4-5 x 4-7 /u méretűek, felületük sima. A konidiumok színtelenek, gömb­vagy körtealakuak, méretük 6-9 x 6-11 /i; alapjuk csonka, faluk viszonylag vékony és sima. A konidiumok sziromszerüen kapcsolód­nak az alaphoz, mint a merisztéma arthorspora egy fajtája. A konidiospórák vegetativ hifához hasonlóak, elágazóak vagy nem elágazok; a konidiumok a felső részen képződnek. A micéliumok színtelenek, elágazók és válaszfalaik vannak, legtöbbjük átmé­rője 3-5 /u, . A fenti jellemzők alapján a mikroorganizmust a Monascus ruber van Tieghem egyik törzsébe tartozónak találtuk. A Monascus ruber mikrobiológiai tulajdonságait például a következő publikációk ismertetik; Takada, Transactions of the Micological Society of Japan, _2, 125-130 /1969/ .'Materials for the fungus flora of Japan /7/J \ van Tieghem, Bull. Soc. Botan. France^ 31» 227 /1884/. A törzs ascospórás nemzedékét Cole és munkatársai irták le a Canadian Journal of Botany-ban, 46, 987 /1968/, a következő cinien: "Conidium Ontogeny in hypomycetes. The imperfect state os Monascus ruber and its mer is tern arthros­­pores ." Bár a Monascus ruber 1005 törzs felhasználását szemléltet­jük leírásunkban példákkal a nevezett törzs mutánsai is felhasz­nálhatók a találmányunk szerinti eljárás végrehajtásához. A Monacolin K-t előállíthatjuk a kiválasztott mikroorga­nizmus megfelelő táptalajon való aerob tenyésztésével; a tenyész­tést a gombák és mikroorganizmusok tenyésztésére a szakirodalom­ból jól ismert módszerekkel hajtjuk végre. így például a Mona­colin K-t termelő mikroorganizmust tenyészthetjük először egy megfelelő közegen, majd az ezen kifejlődött mikroorganizmuso­kat összegyüjthetjük és átolthatjuk egy másik tápközegre, ame­lyen az a kivánt Monacolin K-t termeli. A mikroorganizmus sza­porítására és a Monacolin K termelésre alkalmazott tápközeg le­het azonos vagy különböző. A tenyésztéshez bármely, a szakirodalomból ismeretes, gom­bák tenyésztésére alkalmas tápközeg megfelel, feltéve, hogy tartalmazza a megfelelő tápanyagokat, elsősorban a jól asszimi­lálható szén- és nitrogénforrást. A megfelelő, jól asszimilál­ható szénforrások közé tartozik például a glükóz, maltóz, dext­rin, keményítő, laktózj, szacharóz és a glicerin. A felsoroltak közül a Monacolin K előállításához elsősorban a glükóz, a gli­cerin és a keményítő alkalmazása előnyös. A megfelelő, jól asz­­szimilálható nitrogénforrások közé tartozik például a pepton, a husextrakt, az élesztő, az élesztőextrakt, a szójaliszt, a földimogyoróliszt, a kukoricalekvár, a rizskorpa és a szervet­len szénforrások. A felsoroltak közül különösen előnyös a pep­ton alkalmazása. A Monacolin K előállításakor valamely szervet­len sót és/vagy fémsót adhatunk a tápközeghez? ha az szükséges. Emellett szükség esetén kis mennyiségű nehézfemet is adagolha­tunk. A mikroorganizmust előnyöse.n aerob feltételek mellett te­nyésztjük az irodalomból jól ismert technikák alkalmazásával, 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom