182043. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lágy protein rostok vagy szálak előállítására
182.043 um és réz egyéb sói és hidroxidjai alkalmazásakor a reakció a 4-11 pH tartományban hajtható végre. A szuszpenzióhoz különféle egyéb anyagokat adhatunk, amelyek a rostoknak fokozott puhaságot biztosítanak. Ilyen anyagok a foszforsav és a citromsav sói, valamint a jó vizoldhatóságot biztositó nátriumsók. Ezeket az anyagokat, valamint 'az előbbiekben említett kötőanyagokat olyan mennyiségben adjuk a szuszpenzióhoz, hogy a szuszpenzió szilárdanyagtartalmának 0,1-5 suly%-át képezzék, szárazanyagra vonatkoztatva. A pontos mennyiség a rost- puhaság kívánt fokától függ és ennek következtében attól, hogy milyen élelmiszer céljára kívánják felhasználni a rostos proteint. A szálas proteinszerkezetet létrehozó pontos reakciót nem ismerjük. Feltetelezésünk szerint a reakció hőmérsékletén és az alkalmazott nyomáson a protein úgy reagál, hogy nyújtott és szálas, sok molekulából álló proteinpolimerek keletkeznek. Feltételezzük továbbá, hogy a szuszpenzióba kevert szénhidráttartalmu anyag beépül a proteinpolimerbe és megváltoztatja a protein szerkezetét ezáltal lágyabb szálas protein alakul ki. Általában a szálas protein előállítási folyamata a következő lépésekből áll, az 1. és 2. folyamatábrák szerint; a proteintartalmu és szénhidráttartalmu anyag szuszpenzióját átvezetjük a nagy hőmérsékletű és nyomású, 5 gőzzel üzemeltetett 2 melegítő zónán, a melegítő zónából a 4 hütőzónába és ezt követően az 5 gyűjtőzónába vezetjük. A '+ hütőzóna akár gyűjtőzónaként is használható adott esetben. A szálak összegyűlnek a gyűjtőzónában, ahová akár a hütőzóníból, akár közvetlenül a melegít őz ónáb ól kerülnek. A gyűjtőzónában a 6 nyújtott, szálas szerkezetű protein rostokat elválasztjuk a ? víztől. A 2. ábra szerint a 2 melegítő zóna a 4 hütőzónával kombinálva van egy 8 berendezésben, és a 4 hütőzóna a 9 vízzel működik. A találmány szerinti eljárásban egyik legfontosabb szempont - szemben az ismert eljárásokkal - hogy semmiféle speciális berendezést nem igényel. Ez a tény a gyártási költségeket minimálisra csökkenti. Ezt támasztja alá, hogy az eljárás végrehajtható az élelmiszer vagy tejipar szokásos berendezésében, például a tej- vagy élelmiszeriparban általánosan használt hőcserélő berendezésben. A készülék legegyszerűbb formája egy folytonos, előnyösen rozsdamentes acélból készült és megfelelően burkolt: csodarabból áll, mely hüthető vagy füthető, és igy hőcserélő berendezésként szolgál, bármilyen anyagot vezetnek át a csővezetéken. A cső teljesen vagy szakasosan burkolt; ez utóbbi esetben szokásos hőcserélő zónák alakíthatók ki, amelyek mindegyike különböző hőmérsékleten tartható, szükség esetén. Egy jellegzetes hőcserélő rendszerint három, folyamatosan elrendezett hőcserélő zónát tartalmaz. A zónák rendszerint nagy hőmérsékletűek. Általában mindhárom zóna nagy hőmérsékletű.de lehet a cső végéhez közel lévő harmadik hőcserélő zóna hütozóna is, mely lehűti a szuszpenziót, mielőtt az kilép a hőcserélő zónából. A találmány szerinti eljárásban az utolsó hőcserélő zónát közvetlenül a gyüjtőzóna követi. Itt környezeti nyomás és hőmérséklet van, ide vezetjük a szuszpenziót a hőcserélőből és itt alakul ki a szálas protein szerkezet. A lágy rostos proteinszerkezet eléréséhez szükséges nyomást úgy érjük el, hogy a hőcserélő kivezető végére egy fojtott kifolyó nyílást szerelünk. A fojtott kifolyó nyílás alkalmazása szivattyúzással együtt ellennyomást eredményez, amely egy7
