182042. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés spirálbordás cső előállítására
182.04: .iir.'íRy tárgya eljárás spirálbordás cső előállitásá'••i, ma i.yiit ! folytonos szalaganyagot maradó alakváltozással spirális lev Lzetté alakítunk és forgásban tartott sima csőre tekercseljük, valamint berendezés az eljárás foganatosítására. A világ népességének növekedése, a természetes vizforrábük egyre nagyobb igéiybevétele, valamint a viz megóvására irányuló törekvések az üzemek tervezőit és üzembentartóit egyebek mellett egyre több és egyre nagyobb méretű hőcserélőkészülék létesítésére kényszeríti. A nagyméretű hőcserélőkészülékek számával arányosan növekszik a kereslet az ezekbe hőátadó elemekként beépített csövek, különösen a spirálbordás csövek iránt » A spirálbordás csövek gyártása eredetileg úgy történt, hogy az adott csodarabra egyszerűen rátekercseltek a palástalkotóra merőlegesen egy szalagot, majd ezt továbbfejlesztve a csőpalástra L-keresztmetszetü szalagot tekercseltek a 3 388 449 számú amerikai szabadalmi leirás szerint. Ezt a megoldást a későbbiekben úgy tökéletesítették, hogy a bordázandó cső palástján spirálhornyot képeztek ki és a levélzet belső szélét, u.n. talprészét a szala^anyag szabályozott feszítésével e horonyba belezömitve lényegeben mechanikai kötéssel rögzítették a 3 613 206 sz. amerikai szabadalmi leirás szerint. Ez utóbbi,az u.n. hornyolt spirálbordás cső gyártásának hátránya az, hogy jóval költségesebb, mint az egy- vagy kétbekezdésü menethez hasonló, L-keresztmetszetü szalaggal készített, u0n. tekercselt spirálbordás csövek gyártása, foként a gyártó gépsor alacsonyabb tekercselési sebessége következtében. így a' hornyolt spirálbordás csövek gyártásánál a gépsor fordulatszáma nem haladja meg az 1000/perc értéket, szemben a tekercselt spirálbordás csöveket gyártó gépek 3000/perc körüli üzemi fordulatszámával. Az egy- vagy kétbekezdésü tekercselt spirálbordás csövek gyártása viszont jóval hátrányosabb a menetemelkedés egyenlőtlenségei, a tekercselt profilszalag időben változó előfeszitése következtében adódó légzárványok és végül a termék minőségellenőrzésének nehézségei következtében. A minőségellenőrzés ugyanis kizárólag u.n. roncsolásos anyagvizsgálattal történhet»melynek során a spirálbordás csövet szét kell bontani, ami költséges és nem hatékony megoldás. A hornyolt spirálbordás csöveknél a hornyot a bordázandó cső szerkezeti anyagának felületi keménysége függvényében forgácsolással vagy hengerléssel állítják elő. Az utóbbi időben a hengerléses technológia egyre jobban terjed a forgácsolás rovására. A horony hengerlése úgy történik, hogy egy keskeny acéltárcsát szorítanak a forgásban tartott cső külső palástjára. E technológia legnagyobb problémája a menetemelkedés pontosságának betartása. További nehézségek következtében a hengerlő berendezés gyakran üzemképtelenne válik, a sajtolt hornyok keresztmetszete eltér a kívánttól, ezért a bordalevél és a horony illesztése pontatlan, végül a hcronyképző tárcsát gyakran cserélni kell. A ferde állású tárcsa surlcdó hajtásának következtében a bordázandó cső előtolási sebessége és igy a berendezés termelékenysége a csőfal és a bordázó tárcsa éle közötti felületen keletkező súrlódási hő következtében erősen korlátozott. Ezért ezeken a berendezéseken csak kézi feladással lehet dolgozni,minek következtében a gépsort gyakran le kell állítani, a sima cső feladása és a kész spirálbordás cső leszedése céljából. E technológia további hátránya az, hogy a sima csövek felszínén 2
