182017. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 6-szubsztituált tia-aza-származékok előállítására

182.017 alkinnal reagáltatunk és kívánt esetben egy keletkezett vegyü­­letben az B& vagy B^ csoportot valamely másik Ba, illetve csoporttá alakítunk át és/vagy kívánt esetben adott esetben szubsztituált Z’ metilidéncaoportot Z oxocsoporttá alakítunk át. 2.5- lépés Egy XII általános képletü 2-oxo-ecetsavve­­gyületet úgy állítunk elő, hogy egy XI altalános képletü vegyük letet ozonizálunk és a keletkezett ozonidot reduktiv utón oxo­­vegyületté alakítjuk, és kívánt esetben egy keletkezett vegyü­­letben az B vagy B, csoportot egy másik B vagy B, csoporttá alakítunk ár, és/vagy kívánt esetben egy adott esetben szub­sztituált Z* metilidéncsoportot Z oxocsoporttá alakítunk át. Az ozonizálást szokásos módon ózon-oxigén-eleggyel, inert oldószerben, igy egy rövldszénláncu alkanolban, például metanol­ban vagy etanolban, egy rövldszénláncu alkanonban, például a­­cetonban, adott esetben halogénezett alifás, cikloalifás vagy aromás szénhidrogénben, például egy halogén-/rövidszénláncu/­­-alkánban, igy metilén-kloridban vagy szen-tetrakloridban, vagy egy oldószerelegyben. igy akár vizes elegyben, előnyösen hűtés közben, például -^0 és 0 C° közötti hőmérsékleten végezzük. Egy közbenső termékként keletkezett ozonidot általában i­­zolálás nélkül reduktiv utón XII általános képletü vegyületté alakítunk, melyhez katalitikusán aktivált hidrogént, például hidrogént valamely nehézfém hidrogénező katalizátor, például nikkel- vagy palládium-katalizátor jelenlétében - melyek elő­nyösen megfelelő hordozóra, igy kalcium-karbonátra vagy szénre felvitt katalizátorok - vagy kémiai redukálószereket, például redukáló nehézfémeket, nehezfémötvözeteket is beleértve vagy - amalgámokat, cinket, hidrogéndonor, például valamely sav, pél­dául ecetsav vagy egy alkanol, például egy rövldszénláncu alka­­nol jelenlétében, redukáló szervetlen sókat, például alkálifém­­-jodidokat, például nátriumjodidot vaLy alkalifém-hidrogén-szul­­fitot, például nátrium-hidrogén-szulfltot, valamely hidrogéndo­nor, igy valamely sav, például ecetsav vagy viz jelenlétében, vagy redukáló szerves vegyületeket, igy hangyasavat használunk. Bedukálószerként alkalmazhatók olyan vegyületek is, melyek könnyen a megfelelő epoxivegyületté vagy oxiddá alakulnak, a­­hol az epoxidképződés egy szén-szén ka ttőskötésre, az oxidkép­­zŐdés pedig egy jelenlévő oxidképző hetero-, például kén-, fosz­for- vagy nitrogenatomra vezethető vissza. Ilyen vegyületek például a megfelelően szubsztituált eténvegyületeket, /melyek a reakció során etilén-oxid-vegyületekké alakulnak át/, példá­ul a tetracianoetilén és főleg a megfelelő szulfidvegyületek /melyek a reakció során szulfoxidvegyületekké alakulnak/, igy a di-/rövidszénláncu/-alkil-szulfidők, elsősorban a dimetil­­szulfid, a megfelelő szerves foszforvegyületek, igy foszfin, mely adott esetben szubsztituensként szubsztituált alifás vagy aromás szénhidrogéncsoportokat tartalmaz /és amely a reakció során foszfin-oxiddá alakú}, át/, igy a tri-/rövidszénláncu/-al­­kil-foszfinok, például a tri-n-butil-foszfin, vagy a trianil­­-foszfinok, például trifenil-foszfin, valamint a foszfitok, melyek adott esetben szubsztituensként szubsztituált alifás szénhidrogéncsoportokat tartalmaznak /és melyek a reakció so­rán foszforsav-triészterré alakulnak át/, például a tri-/rövid­­szénláncu/-alkil-foszfitok, általában a megfelelő alkohol-ad-25

Next

/
Oldalképek
Tartalom