181995. lajstromszámú szabadalom • Eljárás finoman eloszlatott anyag kapszulázására

7 181995 nénk, akkor a diszperzió pH-ját a melamin-formaldehid előkondenzátum hozzáadása előtt előnyös beállítani, majd a diszperziót 2 órán át 55 °C-on tartani a melamin­­-formaldehid előkondenzátum hozzáadása után. A hoz­záadást két lépésben végezhetjük, az egyiket a melamin­­-formaldehid előkondenzátum beadása előtt, a másikat ez után végezzük. Ha 55 °C-nál magasabb hőmérsékletet alkalmazunk, akkor is kapunk kapszulákat, de előállításuk hosszabb. Ha például 35 °C-os hőmérsékletet alkalmazunk 55 °C helyett, akkor egyenértékű minőségű kapszulák elő­állításához 15 óráig terjedő idő is szükséges lehet. 55 °C-nál magasabb hőmérséklet is alkalmazható, pél­dául 85 °C hőmérséklet is, de az így képződő kapszulák hajlamosabbak a túl korai felhasadásra, ha azokat pa­pírlapra kenjük fel. Miután a kapszulák falanyagának kondenzációja és térhálósítása megtörtént, akkor a diszperzió pH-ját lú­gos kémhatásig növelhetjük, hogy a falanyag további reakcióját megállítsuk. A kapszulák méretét bizonyos határokon belül a kap­szulázandó cseppek mérete szabja meg, és így a kapszu­lák méretét változtatni lehet a kapszulák tartalma és a kapszulák falanyagai elegyének megfelelő őrlésével is. A találmány szerinti eljárással egyetlen cseppből vagy kapszula-agglomerátumokból álló kapszulák állíthatók elő, attól függően, hogy milyen anyagokat és reakciókö­rülményeket választunk. így például az előnyösen hasz­nálható akrilamid-akrilsav kopolimerek főként egyetlen cseppből álló kapszulákat, a polivinil-metiléter-malein­­savanhidrid kopolimerek ezzel szemben főként kapszu­la-agglomerátumokat adnak. Mind az egyetlen csepp­ből álló, mind a kapszula-agglomerátumból álló mikro­­kapszulák jól ismertek a kapszulázási gyakorlatban, és ezért a továbbiakban nem írjuk őket le külön-külön. Az előállított kapszulák típusát az is befolyásolja, hogy a reakcióelegyet milyen módon keverjük. Minél erőteljesebb a keverés, általában annál nagyobb mérték­ben képződnek egyetlen cseppből álló kapszulák. Az előkondenzátumok és a polimer viszonylagos mennyisége meglehetősen tág határok között változtat­ható úgy, hogy minden esetben kapszulákat kapunk, noha a kapszulák funkcionális tulajdonságai eközben változnak. Az alábbiak során egy kiviteli példában szem­léltetjük, hogy különböző előpolimer—polimer meny­­nyiségi arányok milyen termékhez vezetnek. Az alkalmazott fázisarány általában 6: 1 körül van, de ez nem kritikus jellemző (a fázisarány a vizes fázis olajcseppjei és kapszula falanyag súlyának aránya). Na­gyobb fázisarányra van szükség abban az esetben, ha nagyobb szilárdanyag-tartalmú anyagot kívánunk kap­szulázni. Abban az esetben, ha erősebb falú kapszulá­kat akarunk előállítani, például önhordó, nyomásra érzékeny másolópapiroshoz alkalmas, robusztusabb kapszulákat, akkor kisebb fázisarányt kell használ­nunk. A találmány szerinti eljárás eddigi tapasztalataink szerint legalább 50% szilárdanyag-tartalmú kapszulák képződéséhez vezet, amennyiben a legelőnyösebben al­kalmazható vízoldható polimereket és előkondenzátu­­mokat használunk. Az előzőekből nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti eljárás mind az alkalmazott falanyagok, mind az eljárási paraméterek — például kísérleti körülmények, a reagen­sek hozzáadásának sorrendje — tekintetében — egy sor változót foglal magában. A falanyagok minden egyes kombinációja esetében kísérletileg kell megállapítani azokat az optimális körülményeket, amelyek mellett az eljárással a legjobb tulajdonságokkal rendelkező kap­szulák nyerhetők. Ez a kísérleti munka know-how jelle­gű, és nem jelent nehézséget a szakember számára. A mikrokapszuláknak a találmány szerinti eljárással történő előállítása szemléltetésére szolgálnak a mellé­kelt rajzok, amelyekben : Az 1. ábra azt a módszert szemlélteti, amelynek során egy kapszulázandó folyadékot karbamid-formaldehid előkondenzátum, melamin-formaldehid előkondenzá­tum és akrilamid-akrilsav kopolimer meg nem savanyí­tott oldatához adunk. A 2. ábra azt a módszert szemlélteti, amelyben egy kapszulázandó folyadékot karbamid-formaldehid elő­kondenzátum és akrilamid-akrilsav kopolimer megsava­nyított oldatához adunk, és a 3. ábra olyan módszert szemléltet, amelynél egy kap­szulázandó folyadékot karbamid-formaldehid előkon­denzátum és akrilamid-akrilsav kopolimer meg nem sa­vanyított oldatához adjuk, majd a kapott elegyet a mela­min-formaldehid előkondenzátum hozzáadása és azt követő savanyítás előtt lehűtjük. Az 1. ábra blokksémája a műveleti lépéseket szemlél­teti. Először a karbamid-formaldehid előkondenzátum - ból, a melamin-formaldehid előkondenzátumból és az akrilamid-akrilsav kopolimerből vizes oldatot készí­tünk, és ezt a kapszulázandó anyaggal nedves őrléssel emulgeáljuk, egészen addig, amíg kívánt méretű csep­­pekké, például 2—3 p.m méretű cseppekké diszpergáló­­dik a kapszulázandó anyag. Ezután a diszperziót több \ ízzel hígítjuk, és bizonyos ideig — például fél óráig — keverjük. A diszperziót ezután ecetsavval kb. pH=4,7- re savanyítjuk meg, kb. 55 C-ra melegítjük, és kb. 2 óráig ezen a hőmérsékleten tartjuk. A diszperziót ez­után lehűlni hagyjuk, egy éjszakán át keverjük. Ezután már felhasználásra alkalmas kapszulák vannak jelen. A pH-t kb. 8,5-re állítjuk be nátriumhidroxid-oldattal. A 2. ábra műveleti blokksémája azt a módszert szem­lélteti, hogy karbamid-formaldehid előpolimerből és ak­rilamid-akrilsav kopolimerből vizes oldatot készítünk, cs annak pH-ját kb. 4,4-re állítjuk be. Rövid ideig — például 5 percig — tartó keverés után a vizes oldathoz adjuk a kapszulázandó anyagot, és az így kapott disz­perziót nedves őrléssel emulgeáljuk, míg a diszperz ré­szek (cseppek) mérete a 2—3 p.m-t el nem éri. A disz­perzió hőmérsékletét ezután kb. 55 °C-ra emeljük, és egy ideig — például 0,5—3 óráig — ezen a hőmérsékle­ten tartjuk. Ezután melamin-formaldehid előkondenzá­­tumot adunk hozzá, és a diszperziót további 2 órán át 55 °C-on tartjuk. Ezután lehűlni hagyjuk, egy éjszakán át keverjük. Ezután már felhasználásra alkalmas kap­szulák vannak jelen. Végül a diszperzió pH-ját nátrium­hidroxid-oldattal kb. 8,5-re emeljük. A 3. ábra műveleti blokksémája ezt a módszert szem­lélteti, hogy először egy karbamid-formaldehid előpoli­merből és akrilamid-akrilsav kopolimerből vizes olda­tot készítünk. Rövid ideig — például 5 percig — tartó keverés után hozzáadjuk a kapszulázandó folyadékot, majd a diszperziót nedves őrléssel a kívánt cseppmére­­tig — például 2—3 jam cseppméretig — emulgeáljuk. Ezután a diszperziót kb. 15 °C-ra hűtjük, és melamin­­-formaldehid előkondenzátumot adunk hozzá. Miután a pH-t kb. 4,2-re állítjuk be, a diszperziót kb. 55 °C-ra 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom