181977. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyógyszerkészítmények előállítására
5 181977 6 Az 1. ábrán az 1 piezoelektromos lengőrendszerrel működő készülék keresztmetszetét mutatjuk be vázlatosan; a lengőrendszerek mindenkor egy 8 fúvókacsatornát vesznek körül; a fúvókacsatorna 7 vége elvékonyított ; az egyes 7 elvékonyodások a 6 kilépőlemez nyílásai által alkotott fúvókák a készülék működésekor 5 folyadék-cseppecskéket adnak le. A 8 fúvókacsatorna a 9 elvékonyított folyadékcsatornán át csatlakozik a 2 folyadékkamrához. A 2 elosztókamrában 10 szellőzőcsatorna van ; az elosztókamra 4 szűrőlemezen át kapcsolódik a 3 folyadéktartályhoz. A piezoelektromos oszcillátor elektromos vezérlése 11 érintkezőkkel történik. A 2a, 2b és 2c ábrák a piezoelektromos elv alapján működő planáris lengőrendszerekkel működő, különféleképpen szerkesztett készülékek keresztmetszeteit vázlatosan mutatják be. Ezeknél az 1 planáris piezoelektromos lengőrendszert 11 érintkezők vezérlik elektromosan. A planáris piezoelektromos lengőrendszer a 13 folyadékvezetéken át készlettartállyal összekötött 13 folyadékkamrában van. A 12 kamrából egy vagy több fúvókacsatorna indul ki; ezek 17 el vékonyított végei a kilépőlemez 6 fúvókanyílásaiban végződnek ; 5 a kiszabadult cseppecskék képe. A 3. ábra úgynevezett nagynyomású rendszer keresztmetszetét ábrázolja vázlatosan. A folyadékot tartalmazó 21 készlettartályból a folyadékot 22 nyomószivattyú, a 23 szűrőn át a 24 fúvókába nyomja. A 24 fúvókából kiszabaduló 27 folyadéksugár 28 cseppecskékre oszlik ; ezeket egy elektromosan feltöltő 25 gyűrű elektromosan feltölti és egy 26 terelőlap elektromos erőtér felé téríti. Az eltérített 29 folyadékcseppecskék bepontozzák a vivőanyag-formadarabot. A többi 29 cseppecskét 100 elszívó elektród gyűjti össze és a 110 vezetéken át a 21 tartályba juttatja vissza. így tehát a hatóanyagnak a vivőanyag-formadarabra való adagolt felvitelére a következő lehetőségek adódnak: A tabletták előállításánál vivőanyag-granulátumból indulunk ki; ezt a granulátumot szokásos módon töltőpapucs segítségével volumetriásan présszerszámba töltjük. Közvetlenül a töltőállomás elhagyása után visszük fel a granulátumra a hatóanyagot tartalmazó folyadékot. Ha ilyenkor olyan erős löketű planáris oszcillátorral felszerelt adagolórendszert használunk (2c ábra), amelyen a présszerszám felületének alakjához és nagyságához hozzászabott számú fúvókanyílás van, akkor például egyetlen lökettel lehet a kívánt hatóanyagmennyiséget elosztottan felvinni. A présszerszámban levő granulátum felületének egyenletes bepontozását úgy is elérhetjük, ha az egysorban elhelyezett mikroszivattyúk elektromos vezérlése olyan, hogy csak azok a mikroszivattyúk adnak le hatóanyagot tartalmazó folyadékot, amelyek pontosan a tovahaladó granulátum-felületek fölött vannak. A fent leírt rendszert azonban a tablettaprésnek azon a helyén is elhelyezhetjük, ahol a kész tabletta a formából kidobódik; azaz a folyékony hatóanyagot közvetlenül a kész tablettára visszük fel. Végül mindkét rendszer szerinti vivőanyag-bepontozást oly módon is végrehajthatjuk, hogy a hatóanyagmentes vivőanyagot a tablettázógép területén kívül vezetjük át az említett adagolórendszeren; más szavakkal, a formadarabokat egyenként, sorokban rendezetten vezetjük át a bepontozórendszeren és ekkor a bepontozási folyamatot például fotocellák váltják ki. Az említett adagolórendszert természetesen kapszulatöltőgépen is alkalmazhatjuk. Lapos, homorú vagy domború vivőanyag-formadarabok, például ostyák esetében az egyes mikroszivatytyúkat úgy lehet vezérelni, hogy ezáltal a formadarab felületén geometriai minta keletkezzék ; ha a hatóanyagot tartalmazó oldatot megfestjük, akkor a hatóanyag adagolásával egyidejűleg a vivőanyag felületén a hatóanyag felvitelével együtt érintésmentesen állíthatunk elő _elzésí vagy feliratot. Mivel a felvitel folyamata érintésmentesen megy végbe, a vivőanyag felületének geometriája nem számít ; ez a felület például homorú vagy domború, sőt teljesen szabálytalan is lehet. A megfestett hatóanyagoldat alkalmazása további előnnyel is jár: például önműködő leolvasókészülékkel (letapogatóval) íz adagolás tökéletessége ellenőrizhető. A leadott cseppecskéket természetesen elektronikus számlálóval is ellenőrizhetjük. A hatóanyagot általában fiziológiailag elfogadható oldószerekben, például vízben, glicerinben, glikolban vagy alkoholokban, például etanolban oldjuk. A hatóanyagot golyósmalomban finomra őröltén, szuszpendálószerben is szuszpendálhatjuk. Az előzőekben leírt pontozórendszerben a hatóanyag oldatának vagy szuszpenziójának cseppjeit mindenkor pontosan azonos nagyságú és azonos súlyú cseppecskék alakjában visszük fel így a bepontozási eljárással felvitt cseppecskék számát kívánt esetben minden egyes fúvókánál elektronikus vezérléssel pontosan behatárolhatjuk ; így a hatóanyagnak az oldatban vagy szuszpenzióban tartalmazott előírt mennyisége rendkívül pontos adagolást tesz lehetővé. Az egyes bepontozó folyamatok természetesen a tablettázógép fordulat számával kapcsolatosak; a vezérlésbe betáplált megfelelőjelek keltésére például a présszerszámot letapogató fotocellák szolgálhatnak. Bizonyos gyógyszeralakok előállításában nagyon előnyös hatása van annak, hogy a célzott bepontozással — különösen lapos vivőanyagalakok esetében — az egyes zónákba pontosan meghatározott hatóanyagkoncentráció juttatható, és ilyenkor a koncentrációk egy vivőanyagnál a meghatározott arányban egymástól is különbözhetnek. A vivőanyag-formadarabokra adagolt hatóanyagmennyiség felvitelének módszere olyan pontos hatóanyagadagolást tesz lehetővé, ami a hagyományos módszerekkel nem érhető el. A hatóanyagmentes tabletták vagy drazsék alkalmazásakor ezeket a hatóanyagmentes vivőanyag-tablettákat olcsó alapanyagokból nagy mennyiségben racionálisan és ezzel együtt gazdaságosan lehet előállítani. A hatóanyagmentes tabletták vagy drazsék helyett lapos vivőanyag-formadarabok, például ostyák, zselatinlapok vagy szívóképes anyagból készült lapok is alkalmazhatók ; a hagyományos adagolási módszerekkel az ilyen vivőanyagok alkalmazásakor fáradságos műveletek, például a keverés, a granulálás, a szárítás és a granulátum-sajtolás művelete takarítható meg. Ezáltal lényegesen csökkenthető a gépállomány és a gyárterület és a kész gyógyszer olcsóbban állítható elő. A következő példák a találmányt közelebbről magyarázzák, de hatályát semmiképpen nem korlátozzák. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
