181967. lajstromszámú szabadalom • Eljárás propilén-etilén tömbkopolimerek előállítására
(19) HU MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS (H) 181967 Nemzetközi osztályozás : Bejelentés napja: (22) 1979. VII. 18. (21) (SU—1028) (51) NSZ03 C 08 F 2/02 Elsőbbsége : (33) 1978. (32) VII. 20. (31) (89151/78) Japán C 08 F 210/06 C 08 F 297/08 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja : (41) 1982. (42) XII. 28. ^ Megjelent : (45) 1986. VI. 30. Szabadalmi Tár. ' . ) Feltalálók : (72) Shiga Akínobu vegyész, Kakugo Masahiro vegyész, Yamada Koji vegyész, Sadatoshi Hajime vegyész, Wakamatsu Kazuki vegyész, Yoshioka Hiroshi vegyész, Ehimc, Japán Szabadalmas : (73) Sumitomo Chemical Company, Ltd., Osaka, Japán (54) Eljárás propilén-etilén tömbkopolimerek előállítására 1 A találmány tárgya eljárás javított tulajdonságú propilén—etilén tömbkopolimerek előállítására. A javított tulajdonságok alatt különösen az ütésállóságot, merevséget, áttetszőséget, ütési elszíneződést és felületi fényességet értjük. Kristályos poliofeíincket azóta állítanak elő, hogy Ziegler és Natta feltalálták a szereoreguláris katalizátort. Mint általános célra alkalmazható gyanta, különösen a kristályos polipropilén érdemel említést kiváló merevsége és hőállósága révén. A kristályos polipropilén hátránya azonban, hogy alacsony hőmérsékleten törik, így nem alkalmazható olyan célra, ahol hideg ütésállóság a követelmény. Ennek a hátránynak leküzdésére sok kísérletet végeztek. Különösen jelentősek ipari szempontból azok az eredmények, melyeket a 14 834/1963,1836/1964és 15 535/1964 számú japán közzétételi iratok tartalmaznak. Ezek a közzétételi iratok propilén és más olefinek, különösen etilén kopolimerizációjával foglalkoznak. Az így előállított tömbkopolimereknek is vannak hátrányai. Rosszabb például az így készített sajtolt vagy forgácsolt termékek merevsége és áttetszősége, mint a kristályos polipropiléné. Ezen kívül, ha a tömbkopolimer ütés vagy hajlítás révén deformálódik, a deformált területen elszíneződés lép fel (a továbbiakban „ütési elszíneződés”-nek nevezzük), és ennek következtében a termék kereskedelmi értéke nagy mértékben csökken, így tehát olyan tömbkopolimert kell előállítani, mely ütés hatására nem színeződik cl, azaz a lehető legkisebb elszíneződés jön létre. 2 Ezeknek a hátrányoknak a leküzdésére sok eljárást dolgoztak ki, melyben a tömbkopolimerizációt három lépésben hajtják végre. A 20 621/1969 számú japán közzétételi iratban leírt eljárással jobb áttetszőséggel rendel- 5 kező, a 24 593/1974 számú japán közzétételi iratban leírt eljárással ütés hatására kevésbé elszíneződő, a - 25 781/1973 számú japán közzétételi iratban (nem vizsgált) leírt eljárással pedig jobb ütésállósággal rendelkező polimer állítható elő. 10 Ezekkel az eljárásokkal nem állíthatók elő azonban megfelelő, minden szempontból jó tulajdonságú polimerek. A fentieken túl a 8094/1977 számú japán közzétételi irat (nem vizsgált) olyan eljárást ír le jobb ütésállósággal 15 és merevséggel rendelkező polimerek előállítására, mely folyamatos háromlépéses eljárás és a második lépésben nem használnak molekulasúlyszabályozó szert. A tömbkopolimerizációnál — különösen a kétlépéses eljárásban — mind a keverékek, mind a folyamatos el- 20 járások jól ismertek. A folyamatos kétlépéses eljárásban — ahol két vagy több reaktor van sorba kapcsolva — a katalizátorrészecskék minden reaktorban meghatározott tartózkodási idő eloszlásúak. Az előállított polimerrészecskéknek a polimerizációs mennyiségben való 25 eloszlása a katalizátorrészecskéknek megfelelő. Ennek eredményeképpen, még ha a polímerrészecskéket olvadt állapotban extruderrel vagy fröccsgéppel keverjük is, az olvadt keverékben — ha nem keverjük homogénné nem-diszpergált polimerrészecskék (halszemek) lesznek 30 jelen. így tehát egyenletes fizikai és optikai tulajdonsá-181967
