181920. lajstromszámú szabadalom • Eljárás n-(tre-3-amino-2-hidroxi-butanoil)-amino-ecetsavak előállítására

3 181920 4 általános képletű csoport — ahol Re és R, jelentése hidrogénatom, halogénatom, hidroxil- vagy acetoxicso­­port, 1—4 szénatomos alkil- vagy alkoxicsoport, vagy fenilcsoport, R2 jelentése adott esetben halogénatommal szubsztituált 1—4 szénatomos alkil-karbonil-aminocso­­port, benzoil-amino-, benzoil-oxi-karbonil-aminocso­­port, ftálimino- vagy 1—4 szénatomos alkoxi-karbonil­­-aminocsoport — valamely II általános képletü güoxilsav-származékkal, vagy észterével — ahol R3 jelentése hidrogénatom vagy 1—4 szénatomos alkilcsoport — reagáltatunk és — a kapott III általános képletű treo-3-védett amino-2- -hidroxi-4-oxovajsavat vagy észterét—ahol R,, R2 és R3 jelentése a fenti — redukáljuk és — kívánt esetben a kapott IV általános képletű treo-3-vé­­dett-amino-2-hidroxi-vajsav-származékot vagy észterét — ahol Rj, R2 és R3 jelentése a fenti — optikai reszolvá­­lásnak vetjük alá, előnyösen optikailag aktív a-fenil-etil­­-aminnal reszolváljuk és/vagy az amino-védőcsoportot és R3 helyén az adott esetben jelenlévő alkilcsoportot elimi­­náljuk, előnyösen sósavval hidrolizáljuk és — a kapott V általános képletü treo-3-amino-2-hidroxi­­-vajsavszármazékot — ahol Rj jelentése a fenti és R2'jelentése aminocsoport, vagy adott esetben halogénatommal helyettesített 1—4 szénatomos al­­kil-karbonil-aminocsoport, benzoil-amino-, benzil-oxi-kar­­bonil-aminocsoport, ftáliminocsoport vagy 1—4 szénato­mos alkoxi-karboníl-aminocsoport, ismert módon, előnyö­sen karbodiimides módszerrel, aktív észteres módszerrel, előnyösen N-hidroxi-szukcinimides módszerrel kondenzál­juk valamely VI általános képletű amino-ecetsav-származék­­kal — ahol R4 jelentése 3—4 szénatomos alkilcsoport, vagy 3-guanidino-propilcsoport, ahol a karboxilcsoport előzőleg 1—4 szénatomos alkil- vagy benzilcsoporttal lehet kívánt esetben védve, majd a védőcsoportot eltávolítjuk, előnyösen palládiumkorom jelenlétében katalitikusán hidrogénezzük. Az I általános képletű kiindulási anyagban Rt jelentése lehet naftilcsoport, például 1-naftil- vagy 2-naftilcsoport, vagy (1) általános képletű csoport, ahol R6 és R7 jelentése azonos és különböző lehet. Rs és R7 jelenthet halogénato­mot, például klór-, bróm- vagy fluoratomot, 1—4 szénato­mos alkoxicsoportot, például metoxi-, etoxi-, propoxi-, bu­­toxi-, rövidszénláncú alkilcsoportot, például metil-, etil-, propîl-, butil-. A rövidszénláncú alkil- vagy alkoxicsoportok elágazók lehetnek. Az (1) általános képlettel jellemzett cso­port jelenthet például fenil-, klór-fenil-, diklór-fenil-, fluor­­fenil-, amino-fenil-, hidroxi-fenil-, metoxi-fenil-, etoxi-fenil-, n-propoxi-fenil-, izopropoxi-fenil-, n-butoxi-fenil-, izo-buto­­xi-fenil-, szek-butoxi-fenil-, metil-fenil-, n-propil-fenil-, izo­­-propil-fenil-, n-butil-fenil-, izo-butil-fenil-, szek-butil-fenil-, bifenil-, dihidroxi-fenil-, dimetoxi-fenil- vagy hidroxi-meto­­xi-fenil-csoportot. A benzolgyűrűn levő szubsztituensek bár­melyik lehetséges helyzetet elfoglalhatják, így lehetnek pél­dául 0-, m- vagy p-helyzetben, o- és m-helyzetben, p- és 0- helyzetben vagy p- és m-helyzetben. R2 helyén az aminocsoportot védő csoport lehet például 1— 4 szénatomos acil-csoport, például formilcsoport, 1—4 szénatomos alkil-karbonilcsoport, mely csoportok például halogénatommal lehetnek szubsztituálva, amely nem befo­lyásolja a reakciót. A védőcsoportok tehát lehetnek például acetil-, klór-acetil-, diklór-acetil-, bróm-acetil-, 2-klór-pro­­pionil- vagy 2-bróm-propionil-csoport, továbbá benzoilcso­­port, amely a fenilgyűrűn szubsztituálva lehet például rövid­szénláncú alkoxi-, rövidszénláncú alkilcsoporttal vagy halo­génatommal, amely nem befolyásolja a reakciót, R2 helyén az aminocsoportot védő csoport lehet továbbá 1—4 szénato­mos alkil-oxi-karbonilcsoport, amely szubsztituálva lehet a reakciót nem befolyásoló halogénatommal, ilyenek például metoxi-karbonil-, etoxi-karbonil-, izopropil-oxi-karbonil-, izobutil-oxi-karbonil-, tercier-butil-oxi-karbonil-, és 2,2,2- -triklór-etoxi-karbonil-csoportok, továbbá szóbajöhet a benzil-oxi-karbonílcsoport, amely szubsztituálva lehet pél­dául rövidszénláncú alkil-, alkoxicsoporttal és halogénatom­mal, amely szubsztituensek nem befolyásolják a reakciót, ilyen csoportok például a benzil-oxi-karbonil-, klór-benzil­­-oxi-karbonil-, nitro-benzil-oxi-karbonil-, metoxi-benzil­­oxi-karbonil-, metil-benzil-oxi-karbonilcsoport, szóba jöhet még a ftalilcsoport. A fenti védőcsoportokat Re és R7 cso­portok védésére is használhatjuk, ha ez utóbbiak jelentése hidroxicsoport. Az I általános képletű N-védett-2-oxo-etil-aminszármazé­­kot a találmány szerint kiindulási anyagként használjuk. Ezek között a kiindulási anyagok között sok új vegyület van, és szintézisük úgy történik, mint az ismert vegyületek előállí­tása. Kiindulási anyagként VIII általános képletű metil­­-ketont használunk — ahol R, jelentése a fenti — a VIII általános képletü vegyül etet a megfelelő bróm-metil-ketonná brómozzuk, majd a brómozott ketont hexametiléntetramin­­nal reagáltatjuk, és a megfelelő 2-oxo-etil-aminná hidrolizál­juk, majd az aminocsoportot a megfelelő acilezőszerrel rea­­gáltatva megvédjük. AII általános képletű vegyületben előforduló R3 alkilcso­­portok nincsenek különösebben megkötve, amennyiben a reakciót nem befolyásolják és általában jelentésük 1—4 szénatomos alkilcsoport, például metil-, etil-, propil-, butil­­csoport. A II általános képletű vegyületekhez tartozik például a glioxilsav, valamint a sav metil- és etil-észterei. Az I általános képletű N-védett-2-oxo-etil-amin valamint a II általános képletű glioxilsav vagy észtere reakcióját rend­szerint vízben, szerves oldószerben vagy szerves oldószer és víz elegyében bázis jelenlétében végezzük. Szerves oldószerként mint vízzel elegyített oldószerként valamennyi vízzel elegyedő oldószert használhatjuk, előnyö­sen poláris oldószereket alkalmazunk, mint rövidszénláncú alkoholokat, például metanolt, etanolt és propánok, ketono­kat például acetont és metil-etil-ketont, acetonitrilt, tetrahid­­rofuránt, dioxánt, dimetil-formamidot, dimetil-acetamidot és dimetil-szulfoxidot. Szerves oldószerként tehát valamennyi olyan oldószer szó­bajöhet, amely a kiindulási anyagokat feloldja és előnyösen a fent említett oldószereken kívül észtereket, például ecetsav rövidszénláncú alkilésztereit, például metil-acetátot és etil­­-acetátot, valamint étereket, például dietil-étert, diizopropil­­-étert és halogénezett szénhidrogéneket, például kloroformot és széntetrakloridot használunk. Bázisként valamennyi szervetlen bázis szóba jöhet, mint például hidroxidok, karbonátok, hidrogén-karbonátok, ahol a fém alkáli- vagy alkáli földfém, ilyen bázisok például a kálium-hidroxid, nátrium-hidroxid, kalcium-hidroxid, ká­lium-karbonát, nátrium-karbonát, kálium-hidrogén-karbo­­nát, nátrium-hidrogén-karbonát és ammónia, szerves bázi­sok például szerves savak alkáli fémsói, például rövidszén­láncú karbonsavak alkáli fémsói, például kálium-acetát, nát­­rium-acetát, nátrium-formiát, kálium-propionát, aromás aminok, például piridin, alifás aminok, például trietil-amin és trimetil-amin. Ha a reakciót vízben vagy víztartalmú szer­ves oldószerben végezzük, akkor szervetlen bázisként külö­nösen alkálifémek hidrogénkarbonátjai, például nátrium­­-hidrogén-karbonát és kálium-hidrogén-karbonát felelnek 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom