181910. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gyorsan változó egyszeri lefutású vagy ismétlődő analóg villamos jelek tárolására, továbbá analóg és/vagy digitális megjelenítésére
13 181910 14 pótokat természetesen a tárolóolvasási 60 címszámláló túlcsordulás fi 2 kimenetén megjelenő túlcsordulás jel, a kijelzésvezérlő 63 áramkör kijelzésvége v vezetékén megjelenő jel, az írásvezérlő j vezetéken érkező jel és a programozható íráscímszámláló túlcsordulás o vezetéken érkező jel, olyan időrendi sorrendben rendezik, hogy minden jelrögzítést jelmegjelenítés követ. Ezután készenléti állapotba billenés, majd várakozás következik az újabb jelrögzítés megkezdésére. A 62 késleltetőlánc szerepe igen lényeges. Előállítja egyrészt a kivonós-értékképző 22 egység egyes 31 tárolóelemeinek — 2., 3. ábra — késleltető hl—hn vezetékeken küldött rendre időben eltolt átíró impulzusait, másrészt előállítja az említett átíró impulzusokhoz képest rendre fix késleltetési idővel rendelkező beíró jeleket a beíró I csatorna beíró il —in vezetékein. Olvasási üzemmódban az olvasási 60 címszámláló az aktuális tároló címet jelzi, mely az FI címcsatorna egyes címvezetékein jelenik meg. A készenléti jelidőzítő 64 áramkör a kezelő T csatorna egyes vezetékein érkező jeleket egyrészt szinkronizálja a berendezés alapállapotához, másrészt, ha automatikus üzemmód kívánatos, saját maga a tárolóolvasási 60 címszámláló túlcsordulás fi 2 kimeneten megjelenő jelekből készenléti jeleket generál, melyeket a készenléti n vezeték továbbít az első vezérlő 51 részegységnek. Az állapot fi 3 kimenet jele külső adatátviteli kérelem esetén érkezik és ennek elfogadása után az adatérvényes fl 1 kimeneten küldött válaszjel jelzi a mindenkori címek és adatok érvényességét. A kijelzésvezérlő 63 áramkör szolgáltatja ezenkívül a megjelenítésvezérlö G csatorna jeleit is. All. ábra a harmadik vezérlő 53 részegység egy példakénti kiviteli alakját mutatja. A harmadik vezérlő 53 részegységnek lánckapcsolású 68 kristályoszcillátora és 65 frekvenciaosztója, valamint a 65 frekvenciaosztó kimenő 71,72 csatornájára kapcsolt első és második kiválasztó 66, 67 áramköre van. Az első és a második kiválasztó 66, 67 áramkör egy-egy bemenetére a kezelő T csatorna csatlakozik. A harmadik vezérlő 53 részegység bemenetét a kezelő T csatorna, kimenetét pedig az időzítő S csatorna első, második, harmadik és negyedik időzítő sl—s4 vezetékei képezik. A 65 frekvenciaosztó a 68 kristályoszcillátor frekvenciáját leosztja. A 65 frekvenciaosztó harmadik időzítő s3 és a negyedik időzítő s4 vezetéke biztosítja a megjelenítéshez szükséges olvasó impulzussorozatot. A két egymástól független első és második kiválasztó 66, 67 áramkör az első időzítő sl, illetve a második időzítő s2 vezetéken két egymástól független jelrögzítési impulzus-sorozatot állít elő a 65 frekvenciaosztó kimenő Zl és Z2, valamint a kezelő T csatornán érkező jeleknek megfelelően. A 12. ábra a digitális kimenő 27 egység egy példakénti kiviteli alakját szemlélteti. A digitális kimenő 27 egységnek 70 állapottárolója ás a 70 állapottároló állapot fl3 kimenetére csatlakozó kimenő 69 adattárolója és kimenő 71 címtárolója van. A digitális kimenő 27 egység bemenetét a kimenő 69 adattároló bemenetére csatlakozó harmadik digitális B csatorna, be/kimenctét a belső ki/bemenő F vezetékrendszer, ki/bemenetét pedig a kétirányú ki/'bemenő j vezetékrendszer képezi. A belső ki/bemenő F vezetékrendszer a kimenő 71 címtároló bemenetére csatlakozó FI címcsatornából, valamint a vezérlő F2 csatornából áll. A vezérlő F2 címcsatorna az adatérvényes fii, az olvasás címszámláló túlcsordulás fi2, az állapot fi 3 és a külső időalap fi4 kimenetből áll. A kétirányú ki/bemenő J vezetékrendszer J1 adatcsatornából, J2 címcsatornából és J3 vezérlőcsatornából áll. A J3 vezérlőcsatorna az adatérvényes j 11, az adatátvitelkérelem j 12, adatátvitelkezdet j 13 és külső időalapj 14 kimenetből áll. A digitális-kimenő 27 egység segítségével programozott kapcsolat hozható létre a berendezés és a külső digitális adatrögzítő és/vagy szalaglyukasztó és/vagy számnyomtató és/vagy a számítógép ki/bemeneti egysége között. A kapcsolat az adatátvitel kérelem j 12 kimeneten a 70 állapottároló bemenetére érkező jel megjelenésével kezdeményezhető. A 70 állapottároló az adatátvitelkezdet j 13 kimeneten megjelenő kimenőjellel válaszol. Ebben az időpillanatban a berendezés olvasási alapállapotban van, azaz a 0-dik címen és készen áll a külső időalapj 14 kimeneten bejövő léptető jelek fogadására. Ettől a pillanattól kezdve rendre beíródnak a harmadik digitális B csatorna adatai a kimenő 69 adattárolóba, az aktuális címek pedig a kimenő 71 címtárolóba. Egy teljes jelrögzítési tartalom átvitele után a 70 állapottároló a tárolóolvasás 60 címszámláló túlcsordulás fi 2 kimenet jelének hatására visszaáll alaphelyzetbe, és a berendezést visszaállítja az adatátvitel kezdete előtti állapotba. A digitális kimenő 27 egység bemenetét a harmadik digitális B csatorna, be/kimenetét a belső ki/bemenő F vezetékrendszer, ki/bemenetét pedig a kétirányú ki/bemenő J vezetékrendszer k épezi. Ennek részei a kimenő 69 adattároló a J1 adatcsatorna a kimenő 71 címtároló a J2 címcsatorna, valamint a J3 vezérlőcsatorna. A 13. ábra a berendezés idődiagramjait mutatja három 1 ülönböző üzemmódban. A 13a ábrán előindított, a 13b ábrán késleltetett és a 13c ábrán váltott időalapos jelrögzítéssel felvett jelalakok láthatók, a jelrögzítés kezdetéhez képest különböző, az ábrán függőleges nyíllal jelzett időpontban az indító d jelvezetéken érkező indítójel hatására. A 13. ábrán tr periódusidő a kevertidőalap r vezetéken megjelenő órajel periódusideje, mely a 13a ábrán megegyezik az első időzítő s 1 vezetéken megjelenő jel periódusidejével. A periódusidő í. 13b ábrán az első (777 tr) időtartamig az első időzítő sl vezetéken, az ezt követő időtartamig — 13c ábra — pedig a második időzítő s2 vezetéken megjelenő jel periódus idejével egyezik meg. A 14. ábra az első vezérlő 51 részegység — 9. ábra — működésének idődiagramjait mutatja a három különböző üzemmódnak megfelelően. Az ábra felső részén a készenléti » vezetéken megjelenő jel látható, amely logikai igenszintbőí logikai nullaszintre vált abban a pillanatban, amikor a berendezésben újabb jelrögzítés felvétele indul. A következő jeldiagram az első — készenléti ni kimenet jele, mely a készenléti jel lefutó élének a differenciáltja. A következő jeldiagrammon a kevertidőalap r vezetéken megjelenő jelsorozat látható, ami a berendezés mindenkori mintavételező és megjelenítő órajele, amely folyamatosan létrejön, bár az ábrán ezen jelsorozatnak csak egy tetszőleges szakasza látható. A következő jeldiagram a második — olvasástiltó — n2 kimenet jele, mely logikai igenszintü egészen addig, míg a készenléti jel logikai nullaszintre vált. Ez akkor vált ismét logikai igenszintre, amikor a léptető-regiszteres 23 tároló — 1. ábra — megtelt. Ez az az időpillanat, amikor a berendezésben a készenléti állapot ténylegesen létrejön. A következő jeldiagram a harmadik — triggernyitó — n3 kimenet jele, mely a tényleges készenléti állapotjel differenciáltja. A következő jeldiagram az indító d jelvezetéken megjelenő indítójelet mutatja a berendezés három különböző állapotában. Az időben első indítójelet a berendezés nem veszi figyelembe mert a második — olvasástiltó — n2 kimenet jele tiltást jelez \z indító d jelvezeték időben második indítójele már hatásos, ami azt követően jelenik meg, mikor a léptető-regiszte-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
