181910. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gyorsan változó egyszeri lefutású vagy ismétlődő analóg villamos jelek tárolására, továbbá analóg és/vagy digitális megjelenítésére

15 181910 16 res 23 tároló — 1. ábra — fel van töltve és a berendezés indítható a 13. ábra kapcsán említett három különböző működési módnak megfelelően. Az indító d jelvezetéken érkező újabb — harmadik — indítójel ugyancsak hatás­talan, mert a hatásos indítójel után beérkező újabb indí­tójel az indító 56 kapuáramkörben lévő — 9. ábra — nye­lőáramkör következtében hatástalan mindaddig, míg a be­rendezés az előbbiekben már ismertetett módon újabb ké­szenléti jelet nem kap. Ezután következő jeldiagramon a hatásos indító u2 kimenet aktív logikai nemszintű jele lát­hat, mely az 50 kezelőszerveken beállított számértéket be­írja a programozható 57 íráscímszámlálóba. Az ábrán ezt követő két jeldiagram a berendezés előindított üzemmódjára vonatkozik. A tárolóolvasás 60 címszámláló — 10. ábra — túlcsordulás o vezeték oa jele logikai igenszintről logikai nemszintre vált, amikor a programozható 57 íráscímszámlá­­ló túlcsordul. Ez a túlcsordulás o vezeték első túlcsordulási o^ jele akkor jelenik meg, amikor a készenléti állapotot követően a léptető-regiszteres 23 tároló — 1. ábra — meg­telt. Ezután a hatásos indító u2 kimeneten létrejövő beíróim­pulzus az 50 kezelőszervekkel — 8. ábra — beállított értéket — pl. 777—beírjuk a programozható 57 íráscímszámlálóba. A következő túlcsordulási jel így 1027—777 = 247 lépés elé­résekor jelenik meg a programozható 57 íráscímszámláló — 9. ábra — túlcsordulás o vezetékén. Ezután 1024 ciklu­sonként folyamatosan újra megjelenik az e3 vezetéken a túlcsordulásjel, de ez már nem hatásos. Az írásvezérlő j vezetéken — 8., 9. ábra — megjelenője jel a léptető-regiszte­res 23 tároló állapotát jelzi. A logikai igenszint az olvasási, a logikai nemszint pedig írási állapotot tünteti fel. Az elmon­dottakból következik, hogy az indító d jelvezetéken érkező jelet megelőző események is (777-t) rögzítődnek, vagyis 1024—777 = 247-tf idő után a jelrögzítés befejeződik. A programozható 57 íráscímszámláló, mint ahogy már emlí­tettük, előre számlál, mert a módusvezérlő p vezetéken logi­kai igenszint van. Az ezután következő két jeldiagram a késleltetett időalapú jelrögzítési üzemmódra vonatkozik. A programozható 57 íráscímszámláló — 9. ábra — túlcsor­dulás o vezetékén megjelenő időben első ofc jel hatástalan, mert a berendezés ebben az időpontban még nem volt ké­szenléti állapotban. A második túlcsordulási ob jel ugyan­csak hatástalan, mert ebben az időpontban vált át a berende­zés késleltetési állapotból jelrögzítési állapotba. A jelrögzíté­si állapot időben a harmadik túlcsordulási ob jel hatására fejeződik be és ebben az időpillanatban a berendezés a jel rög­zítési állapotból a jelmegjelenítési állapotba vált át. Ebben az üzemmódban a programozható 57 íráscímszámláló hátra­felé számlál, mert a módusvezérlő p vezetéken logikai nem­szint van. Az írásvezérlő j vezetéken megjelenő j jel tehát az előbbiek szerint a harmadik ob jel megjelenésének a pillana­tában vált át a logikai nemszintről logikai igenszintre és ezzel indítja a jelmegjelenítést. Az ábrán ezt követő két oc és j jelek diagramja hason­lóan játszódik le, mint ahogy azt az előbbiekben az ob és j jelek diagramjánál már ismertettük. Az említett két jeldia­gram a váltott időalapú jelrögzítési üzemmódra vonatkozik. A különbség abban mutatkozik, hogy a programozható 57 íráscímszámláló a hatásos indító u2 kimenet jelét követő első túlcsordulás 0£ jelig hátrafelé számol. Ebben az idő­pillanatban az 50 kezelőszervekkel beállított érték újra be­íródik és ezt követően a programozható 57 íráscímszámláló előre számol. A második túlcsorduiás jel állítja be a beren­dezést megjelenítési állapotba. Az említett hátra és előre számlálási állapotokat a módusvezérlő p vezetéken megjele­nő pc jel vezérli, mely az utolsó jeldiagramon látható. Logi­kai nemszintnél hátra, logikai igenszintnél pedig előre szám­lálás történik. A találmány szerinti berendezés előnyeit röviden a követ­kezőkben foglalhatjuk össze. A kivonós-értékképző egység és a léptető-regiszteres tároló együttes késleltetett vezérlésé­vel lényeges átalakítási sebességnövekedés érhető el. A be­rendezés így nem igényel költséges mintavevő tartóáram­kört. Előnyösen használható nagy sebességű, nem ismétlődő villamosjelek rögzítésére is. A berendezéshez csatlakozó megjelenítő egységek segítségével az indítójel beérkezése előtti események is bizonyos időintervallumban megfigyelhe­tők. Ennek nagy jelentősége van pl. a katasztrófajelenségek analízisénél, amikoris a jelenség bekövetkezésének időpontja bizonytalan és a jelenségből származtatott indítójelet meg­előző események is megfigyelhetők. A jelrögzítési hossz a léptető regiszteres tároló hosszának megnövelésével tetszőle­gesen növelhető. A bemeneti Nyquist-szűrő vágási frekven­ciájának automatikus szabályozásával az ún. „alias” jelek ki vannak zárva. Az analóg megjelenítéshez nem szükséges költséges nagy sebességű tárolós oszcilloszkóp használata. A jelmegjelenítés tehát történhet kis sebességű oszcilloszkóp­pal vagy akár X—Y íróval. A digitális kimeneti egység lehe­tőséget biztosít arra, hogy segítségével programozott kap­csolatot hozzunk létre digitális adatrögzítő, szalaglyukasztó, számnyomtató, valamint számítógép között. Szabadalmi igénypontok 1. Berendezés előnyösen gyorsan változó, egyszeri lefutá­sú, vagy ismétlődő analóg villamos jelek digitális tárolására, valamint analóg és/vagy digitális megjelenítésére, amelynek erősítője, és kaszkadikus átalakítója van, azzal jellemezve, hogy az erősítő (21) Nyquist szűrővel van ellátva, az erősítő (21) analóg kimenetére (c) kapcsolt kaszkadikus átalakító kivonós-értékképző egység (22), melynek kimenetére lánc­kapcsolású léptető-regiszteres tároló (23), digitál-analóg áta­lakító (24) és analógkimenő egység (25) csatlakozik, továbbá a berendezésnek késleltető-láncos vezérlő egysége (26) is van, a késleltető-láncos vezérlő egység (26) a kivonós-értékképző egység (22), a léptető-regiszteres tároló (23) a digitál-analóg átalakító (24), valamint az analógkimenő egység (25) beme­netére csatlakozik, a berendezés bemenetét az erősítő (21) bemenetére kapcsolt bemenő jel vezeték (b), illetve a késlelte­tő-láncos vezérlő egység (26) bemenetére csatlakozó indító jelvezeték (d), kimenetét pedig az analógkimenő egység (25) kimenetére kapcsolt analógkimenő csatorna (E) képezi (1. ábra). 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a késleltető-láncos vezérlő egység (26) kime­nete késleltető csatornán (H) át a kivonós-értékképző egység (22) bemenetére, továbbá a beíró csatornán (I), írásvezérlő vezetéken (j), valamint tárolókiolvasás kimeneten (k) át a léptető-regiszteres tároló (23) egy-egy bemenetére, vezérlő kimenete (e) a digitál-analóg átalakító (24) vezérlő bemene­tére, továbbá megjelenítésvezérlő csatornán (G) át az ana­lóg-kimenő egység (25) bemenetére csatlakozik (1. ábra). 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a lánckapcsolású kivonós­­értékképző egység (22) kimenete első digitális csatornán (A) át a léptető-regiszteres tároló (23) digitális bemenetével, a léptető-regiszteres tároló (23) kimenete második digitális csatornán (D) át a digitál-analóg átalakító (24) digitális 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom