181896. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kőolajfinomítói hulladékok ártalmatlanítására és célszerű felhasználására
3 181896 4 részbe eresztik, gödrökben tárolják és földdel letakarják vagy mészégetőkben fűtőanyagként alkalmazzák. Ezek a módszerek környezetvédelmi szempontból igen károsak. Célul tűztük ki olyan eljárás kidolgozását, mellyel mind a savas fínomítási rendszerből kikerülő, mind az öregedési folyamaton átment savgyanták, valamint a fínomítási lépések lúgos karakterű hulladékai és az olajos iszapok ártalmatlaníthatok. Azt találtuk, hogy a savas olajfinomítók technológiai rendszeréből kikerülő friss savgyanta szervetlen és szerves savtartalma a nátriumhidroxiddal történő kénmentesítés és nedves befejező finomítás lúgos karakterű hulladékával teljes mértékben semlegesíthető. Az ily módon semlegesített savgyanta és annak olajtartalma emulziót képez, amely vízzel tovább hígítható. Az emulzióképződés oka az, hogy a savgyantában levő szulfonsavakból és nafténsavakból a semlegesítés során szappanok képződnek, amelyek emulgeáló hatása közismert. További vizsgálataink során a savgyantát timföldgyári vörösiszappal (amelynek összes nátriumoxid tartalma 5,64 g/1) kevertük össze olyan arányban, hogy a végtermék semleges karakterű lett. Az intenzív semlegesítési reakció során a keverék hőmérséklete 20°C-ról 85-95 °C-ra emelkedett. A késztermék tovább hígítva vízzel, a keverés megszüntetése után még körülbelül 4 órán keresztül stabil diszperziós rendszert alkotott. A diszperz-rendszer szétválását a keverő további üzemeltetésével mintegy 24 órán keresztül meg lehetett akadályozni. Amenynyiben a semleges karakterű keveréket nem hígítottuk vízzel, akkor az megszilárdult, törhetővé, illetve őrölhetővé vált. Azt tapasztaltuk továbbá, hogy a frissen képződött savgyanta teljes semlegesítése elvégezhető, laboratóriumi körülmények között, finomítói hulladéklúg és timföldgyári vörösiszap keverékével. Az így kapott semlegesített savgyantához olajos iszapot kevertünk. Az így nyert végtermék megszilárdult, az olajos iszappal bevitt olajkomponens miatt kemény, de nem törhető szerkezetűvé vált. Tapasztalataink szerint a frissen képződött savgyanta dolomit-őrleménnyel történő semlegesítése során a teljes semlegesítés (feltárás) intenzív keverés mellett 40 perc alatt játszódott le. A végtermék vízzel nem hígítható, szilárd, törhető, őrölhető. A fenti felismeréseink alapján a találmány eljárás savas olajfinomítás melléktermékeként keletkező — adott esetben öregedési folyamaton átment - savgyanta semlegesítésére és a képződött semleges vagy részben semleges termékek célszerű felhasználására, amely abban áll, hogy a) savas olajfinomításból kikerülő savgyantát kőolajpárlatok nátrium-hidroxiddal történt kénmentesítésekor keletkező lúgos hulladékkal, vagy olaj frakciók lúgos karakterű mosóvizével, vagy timföldgyári vörösiszappal, vagy dolomit-őrleménnyel, vagy a lúgos karakterű hulladékok elegyeivel részben vagy egészben semlegesítjük, adott esetben a kapott diszperzióhoz olajos iszapot keverünk, vagy b) savas olajfinomításból származó öregedési folyamaton átment, 5 súly%-nál alacsonyabb szabad 2 savtartalommal rendelkező savgyantát legalább 1 : 1,5 térfogatarányban földdel összekeverünk, majd az a., és b., eljárás-változatokkal kapott semleges vagy részben semleges terméket valamely lúgos karakterű, porzásra hajlamos felületen, előnyösen timföldgyári vörösiszapon vékony rétegben, előnyösen 20-30 cm vastag rétegben elterítjük. A találmány szerint eljárva a savgyanták szabadsavtartalmát részlegesen vagy teljesen semlegesítjük. A semlegesítés során kapott diszperzióhoz előnyösen 15—30 súly% mennyiségű iszapot keverünk. A találmány szerinti eljárással készített magas víztartalmú [olaj/vízben típusú] emulzió porképződésre hajlamos felületekre permetezve azonnal megbomlik, a víz elszivárog vagy elpárolog, a felületen egy vékony olaj film képződik, amely a porzást átmenetileg megakadályozza. Az a) eljárásváltozattal kapott termék alkalmas bármely porképződésre hajlamos - meddő és pernyehányók, timföldgyári vörösiszap tároló, futóhomok — felületeken és területeken a porképződés, az eróziós folyamatok visszaszorítására, megszüntetésére. A találmány szerinti eljárás különösen előnyösen alkalmazható timföldgyári vörösiszap tárolók porzásának megakadályozására. Előnyösen oly módon járhatunk el, hogy a porzás megakadályozására részlegesen semlegesített savgyantát alkalmazunk. Ebben az esetben a savas karakterű védőréteg savkomponensei a csapadékvíz hatására kioldódnak, majd beszivárognak a vörösiszapba - méréseink szerint körülbelül 20 cm mélységig - és ott semlegesítő dnek. A savgyanta, tárolása közben (1—2 év alatt) savas-olaj os-vizes folyékony, és gyantaanyagokat (kondenzált gyűrűs vegyületeket, policiklusos vegyületeket, szulfonsavakat, stb.) tartalmazó (+ 5 °C-on) szilárd_fázisra válik szét. A szétválás nemcsak fizikai, hanem kémiai folyamat eredménye is. A kémiai folyamat során - amelyet gyűjtőnéven a savgyanta öregedésének nevezünk - oxidációs, kondenzációs, polimerizációs stb. reakciók játszódnak le, a savgyanta hidrogéntartalma lecsökken, olaj és savtartalmának 90—98%-át elveszti, miközben megszilárdul. A megszilárdult savgyanta hőhatásra 25—30 °C-on sűrűn folyó, nem newtoni folyadékként viselkedik. A savgyanta öregedési folyamata általában - a legtöbb helyen — a földbeásott tárológödrökben tárolt savgyantában megy végbe. Az ilyen módon tárolt savgyanta is állandó potenciális veszélyt jelent a környezetre a policiklusos vegyületek karcinogén hatása miatt. Ezen veszélyeken kívül a földben tárolt savgyanta értékes földterületeket vesz el a mezőgazdasági műveléstől, illetve akadályozza a gyártelepek bővítését. Eljárást dolgoztunk ki továbbá az öregedési folyamaton keresztülment savgyanta célszerű, lúgos karakterű porképződésre hajlamos felületek megkötésére való alkalmazására, illetve e célból történő felhasználására. A találmány szerint oly módon járunk el, hogy az öregedési folyamaton átment, alacsony szabad kénsavtartalommal rendelkező savgyantát földdel 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
