181887. lajstromszámú szabadalom • Elosztott vezérlésű digitálisan kapcsolt többszörös előfizetői rendszer

7 181887 8 A találmányt a továbbiakban kiviteli példák kap­csán, a mellékelt rajzok alapján ismertetjük részlete­sebben. A rajzon az: 1. ábra a találmány szerinti elosztott vezérlésű kapcsolórendszer egyszerűsített tömbvázlata, a 2. ábra olyan diagram sorozat, amely a találmány gazdaságosságát szemlélteti az ismert rendszerekhez képest, a 3. ábra a találmány szerinti megoldás megosztott memóriája és a rendszer egyéb elemei között fenn­álló kapcsolatot szemlélteti, a 4. ábra a találmány szerint megoldott megosztott memória kialakítást szemlélteti, az 5. ábra a találmány szerint kialakított hívás­vezérlő és vonallezáró egységeket szemlélteti, és a 6. ábra a találmány szerinti megoldással összhang­ban használt transzlátor alrendszer felépítését szem­lélteti. Most az 1. ábrára hivatkozunk, amelyen a teljes 100 elosztott vezérlésű kapcsolórendszer felépítését szemléltettük. Az összes rendszerkapcsolás közép­pontjának a funkcióját 102 csoportkapcsoló, ponto­sabban csoportkapcsoló mátrix látja el. Jellegzetesen az ilyen kapcsoló lényegében nem blokkoló típusú. A 102 csoportkapcsoló, amelyet alternatív módon kialakíthatunk koncentrátorként vagy dekoncentiá­­torként, vagy bármely egyéb típusú PCM kapcsoló térkapcsolást és időrésváltást végez, hogy bármely bejövő multiplex vonal bármely időrését bármely kimeneti vonal tetszőleges időréséhez csatlakozhas­son. A 102 csoportkapcsoló belső útvonal kiválasz­tás vezérléssel rendelkezik a forgalomnak a lényegé­ben nem blokkolt módon történő szabályozására a beszéd úton keresztül, hogy fogadja az előfizetői vonalakon levő elosztott vezérlést. Itt alkalmazhatok olyan diagnosztikus programok, amelyek képesek a meghívásokat egészen egyetlen cserélhető egység szintjéig megállapítani, például egy nyomtatott lapig vagy modulig, és ezek a programok decentralizáltak és az előfizetői vonalak mikroprocesszoros vezérlésé­ben helyezkednek el olyan módon, hogy biztonsági blokkonként egy mikroprocesszor van, amikor is az ilyen biztonsági blokk például hatvan vonal közül egyet tartalmazhat. Ez a decentralizált hibamegálla­pító, azaz diagnosztikus programozás alkalmas arra, hogy megakadályozza a kölcsönhatást egy hibás vonal, valamint a többi vonal forgalma között. En­nek a kapcsolási módszernek a következtében a központ felől érkező hibamegállapítás vezérli az egyedi mikroprocesszort, és így a processzor kapaci­tását nem kell maximalizálni, és az elosztott soft­ware úgv is kialakítható, hogy a karbantartási és vizsgálati lehetőségek bármely szintjéhez alkalmaz­kodjon. A többfokozatú 102 csoportkapcsolót egy­szerűsített módon szemléltetjük, hogy kimutassuk annak első fokozatát, amely első 104 alcsoportból, második 106 alcsoportból, harmadik 108 alcsoport­ból és így tovább N-edik 110 alcsoportból áll. Az említett első fokozathoz tartozó és kapcsolókból álló 104, 106, 108, 110 alcsoportok mindegyikének belső útvonal kiválasztás vezérlése, azaz 112, 114, 116 és 118 vezérlése van. A mátrixfelépítésű 102 csoportkapcsoló N-edik fokozatánál 1-től egészen N-ig a kapcsoló alcsoportokat vázlatosan tüntettük fel az első 120 alcsoportot és az utolsó 122 al­csoportot és ezekhez rendre feltüntettük a hozzá tartozó útvonal kiválasztó 124 és 126 vezérléseket. A 102 csoportkapcsoló interface kapcsolatát olyan közös hardware interface biztosítja, amelyet az előfizetői 128 vonaláramkörök multiplexeit 148 csoportja képez, amihez az egyedi előfizetői vonalak csatlakoznak, és amelyet a központi vagy a helyi hivatalban kapcsolunk. Minden multiplexeit 148 cso­port a mikroprocesszorral vezérelt 128 vonaláramkor segítségével elvégzett analóg-digitál átalakítás után fogadja a hozzákapcsolt egyedi előfizetői vonalak forgalmát, és a 128 vonaláramkörök ezenkívül digi­­tál-analóg átalakítást biztosítanak annak a visszatérő forgalomnak, amely az általa kiszolgált kéthuzalos analóg 132 vonalak és 134 trönkök felé irányul. A 128 vonaláramkor mikroprocesszort, például 8080 típusút, vagy bármely egyéb alkalmas mikropro­cesszort tartalmaz, és ellátja az előfizetői vonal ki­szolgálását. Az egyedi digitális 130 előfizetői vona­lak, az előfizetői 136 hordozó rendszer vonalak és digitális 138 trönkcsoportok a központi hivatal 140 digitális terminátorához csatlakoznak, amely puffer és hívásvezérlési funkciót tölt be, és ezeket szükség szerint a 102 csoportkapcsoló közvetlenül kapcsolja. A csoportkapcsolóhoz ezenkívül a szükséges 142 adatbázisok és transzlátorok, és egyéb digitális adat­tárolók, mint például a 144 díjinformációtár és a 146 kiszolgáló áramkörök csatlakoznak. A 142 adat­bázishoz és transzlátorhoz tartozó transzlátorok a hagyományos transzporokkal megegyező módon az előfizetők által tárcsázott vagy be billentyűzött digi­­teket értelmezik, de jelen esetben ezeket arra is használjuk, hogy segítsenek az elosztott vezérlési funkció megvalósításában annak a révén, hogy csak azon az adatközlési útvonalon működnek, amely a 128 vonaláramkörök és a 102 csoportkapcsoló között beszédútvonal céljából épül fel, és az ilyen útvonalak egyikét a 204 útvonal jelöli. A transzlátor szerkezeti kialakítását részletesebben a 6. ábra kap­csán fogjuk ismertetni. Ilyen módon ugyanaz a kap­csoló hálózat biztosítja az adatáramlási utat és a beszédutat az előfizetői vonalak között. Mivel az egyedi 128 vonaláramkörök vezérlik a kapcsoló­hálózat felé irányuló utak létrejöttét, a mindeddig szükségesnek tartott központi processzor funkciókat hatásosan szükségtelenné tettük. Most a 2. ábrára hivatkozunk, ahol az a—d dia­gramok a találmány szerinti rendszerrel elért és elő­fizetői vonalra vetített költségeket szemléltetik a korábbi ismert rendszerek hasonló adataihoz viszo­nyítva. A jelen rendszer alkalmas modulrendszerű kibővítésre, hogy egyre nagyobb számú előfizetői vonalat szolgáljon ki, például egyezer előfizetői vonaltól kezdve egészen százezer előfizetői vonalig, és mindezt az ismert korábbi rendszerekhez képest lényeges megtakarítással éri el. Ez annak a megtaka­rításnak a következménye, amelyet az elosztott vezérlésű mikroprocesszorral vezérelt vonaláram­körök sorozatgyártása révén érhetünk el, ha ezt a költségesen huzalozott vagy programozott logikájú nagyméretű központi többszörös vonalvezérlések hasonló adataihoz viszonyítjuk, és ehhez járul még az ilyen korábbi ismert vezérléseknél jelentkező el-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom