181887. lajstromszámú szabadalom • Elosztott vezérlésű digitálisan kapcsolt többszörös előfizetői rendszer
181887 10 keriilhetetlen kettőzés, amely védelmet nyújt a katasztrofális meghibásodásokkal szemben. Az a diagram az ismert elektromechanikus léptető típusú kapcsolókat reprezentálja, amelyek lehetővé tették, hogy minden előfizető a beszédúton keresztül közvetlen vezérlést végezzen egy olyan vonalkereső struktúra segítségével, amelyet az előfizető számtárcsája közvetlenül vezérel. Ez a rendszer a központ növekedésével együtt bővíthető, és a bővítés széles tartományban úgy oldható meg, hogy az egy vonalra eső költség lassan növekedjék, és ez a lassú növekedés az egyre nagyobb rendszer csökkenő hatékonyságából és rugalmasságából adódik. A b diagram a szintén ismert léptetéses kapcsolás regiszteres vagy transzlátoros vezérlését szemlélteti, ahol regiszter kiadókat és egy transzlátort használtak arra, hogy további számtervet és specifikáció rugalmas változtatást lehessen elérni. A regiszter kibocsátók és a transzlátor funkciók közös részeinek a megkettőzésére ekkor szükség volt, és ez a kisebb előfizetői számoknál megnöveli a vonalra vetített költségeket. A c diagram a korábbi ismert huzalozott logikájú közös vezérlésű rendszereket szemlélteti. Ennél a rendszernél nem csupán az előbbiekben leírt berendezés megkettőzési probléma lép fel, hanem ezek csak viszonylag szűk tartományban bővíthetők, azaz nyolc az egy arányban a találmánnyal megvalósítható ezer az egy vagy még ennél is kedvezőbb arányhoz képest. A huzalozott logikájú közös vezérlésű rendszerek ezenkívül nem tették lehetővé, hogy a beszédútvonalon keresztül az előfizető közvetlen kapcsolásvezérlést végezzen. A c diagram szemlélteti ezenkívül a vonalakra eső költséget a vonalak száma függvényében, amely jellemző a korábbi ismert tárolt programú elektronikusan vezérelt kapcsolórendszerekre. Amint láthatjuk, bizonyos maximális vonalszámoknál éles letörés tapasztalható, mert a rendszer kibővítését a processzor vagy processzorok teljesítőképessége korlátozza. Most a d diagramra hivatkozunk, amelyen a vonalra eső költségeket a vonalszám függvényében tüntettük fel a találmány szerinti rendszer esetében. Mivel vonalanként vagy vonalcsoportonként egyetlen vezérlőelemet, például mikroprocesszort alkalmazunk, és amint azt a későbbiekben leírjuk a jelen rendszer modulrendszerű, egységesen gyártható, és standardizált hardware interface-t használ csoportkapcsolókhoz ahelyett, hogy az összeköttetést az ismert megoldásoknál alkalmazott software csatornákon keresztül létesítené, a jelen rendszer könnyen kibővíthető, mégpedig majdnem egységes egyenletes áron, például 1000 előfizetőről 100000 előfizetőre. A kapcsolórendszer bővítésével együtt a teljesítőképesség automatikusan megnövekszik. Ez, valamint a csoportmátrix hasonló modulrendszerű expanziója megszünteti a bővítés felső határát, amely felső határt rendszerint megtalálhatunk a közös vezérlésű és tárolt program vezérlésű központi hivataloknál, ugyanakkor a bővítés során semmilyen tulajdonság vagy a hajlékonyság sem romlik. Ez a modulrendszerű felépítés lehetővé teszi ezenkívül az új tulajdonságok bevezetését és a modul vagy modulok olyan szervizelését, ahol nincs szükség a már meg9 levő jellemzők hosszadalmas ismételt ellenőrzésére, mint ahogy jelenleg a tárolt programú közös vezérlésű rendszereknél ez a tulajdonság korlátként jelentkezik. Most a 3., 4. és 5. ábrákra hivatkozunk, amelyek kapcsán a hívásvezérlést, a megosztott memóriát és az elosztott hívást ismertetjük. A hívásvezérlést a hívásbefejező 128 vonaláramkörök egyikének alapulvételével végezzük, amely végződésenként egy 302 hívásvezérlő egységet tartalmaz és különböző feldolgozási időket biztosít egy hívás kezdő és befejező felei részére. A 302 hívásvezérlő egység 402 mikroprocesszort és ehhez tartozó saját 516 memóriát, egy megosztott programú memóriához csatlakozó 512 interfacet és tápegységhez csatlakozó 518 interfacet tartalmaz, ezenkívül két interface 212 és 214 csatlakozás a 102 csoportkapcsoló kapcsolóhálózatához csatlakozik, melyeket egyéb mikroproceszszorok is használnak, és címzőképessége körülbelül 256K-byte és digitális szűrést is lehetővé tesz. Az 5. ábra kapcsán leírt 302 hívásvezérlő egység egyenáramú és alacsony frekvenciás vezérlést létesít egészen 300 Hz-ig, hogy ezzel ellássa a teleptáplálási és a csöngetőáram létesítési feladatokat, ezenkívül 300 és 3800 Hz között hangfrekvenciás feldolgozást és hívásfeldolgozást is végez. A hangfrekvenciás feldolgozást a 402 mikroprocesszor vezérlése alapián hangfrekvenciás 500 processzor végzi. Minden egyes kéthuzalos előfizetői 132 vonal egy nagyfeszültségű interface-hez és 502 analóg-digitál átalakítóhoz, továbbá 504 digitál-analóg átalakítóhoz csatlakozik. Az 502 analóg-digitál átalakító digitális kimenetét az 500 processzor digitálisan szűri és bitsorozattá alakítja át, például soros 14-bites lineáris PCM kódban, melyet a 102 csoportkapcsoló vezérléséhez tartozó járulékos bitek egészítenek ki, és ezek szükségesek a különböző hívásvezérlő egységek és transzlátorok között létesítendő összeköttetéshez. A digitális szűrés 2/4 huzalos átalakítást biztosít és kompenzálja a szóban forgó előfizetői 132 vonal vagy 134 trönk veszteségi karakterisztikáját. A 402 mikroprocesszor programozható és csillapítás kiegyenlítést és erősítésszabályozást végez, amely ekvivalens a szintkiegyenlítő kapcsolással. Az. 502 analóg-digitál átalakító 300-3800 Hz-es kimeneti jeleit hangfelismerés céljából digitálisan szűrjük. Az 500 processzor digitális jeleket is előállít, amelyeket a 300—3800 Hz-es tartományba eső hangjelek előállítása céljából az 504 digitál-analóg átalakítóhoz csatlakoztat, amelynek révén a visszatérő előfizetői 132 vonalon foglaltságjelzést, csengetőhangot, stb. hoz létre. A számtárcsa impulzusokat és az ezzel egyenértékű hangjeleket a 4Ô2 mikroprocesszor fogadja és dolgozza fel, hogy ezáltal megállapítsa, hogy mikor kell hozzáférést biztosítani a közös adatbázisokhoz és transzlá torokhoz ha további adatokra van szükség. Az egyedi vonal üzemi sajátosságaihoz tartozó utasításkészletet az 512 interfacen és az adat/cím 306 buszvonalakon keresztül a megosztottan használt 200 memóriából hozhatjuk ki. Ezt a hozzáférést egyetlen biztonsági blokkhoz vagy buszhoz rendeljük hozzá, és ezért az ilyen adatok megszerzéséhez a 102 csoportkapcsolót nem kell használni. Ez önmagában az egyedi vonalakhoz/trönkök-5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
