181885. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzo-, tieno- és pirazolo- imidazodiazepin-származékok előállítására

19 181885 20-on végezhetjük el. Oldószerként szénhidrogéneket (pl. ásványolajat), halogénezett szénhidrogéneket, étereket, alkoholokat (pl. etilénglikolt), dimetil­­formamidot, dimetilszulfoxidot vagy hexametilfosz­­forsavtriamidot alkalmazhatunk. Katalizátorként pl. fémeket mint pl. rézport vagy fémsókat (pl. Cu+ vagy Ag+ sókat) alkalmazhatunk. (XVIII) -+ (XXV) lépés [ad) eljárás] A (XXV) általános képletű vegyületeket módosí­tott Curtius reakcióval állítjuk elő oly módon, hogy egy (XVIII) általános képletű vegyületet — ahol R’i” hidrogénatomot, kis szénatomszámú alkil-, fenil-, piridil-, fenil-(kis szénatomszámű)-alkil- vagy CHO— csoportot jelent — egy foszforilaziddal [pl. N3PO(OC6H5)2] történő reagáltatással (XXIV) álta­lános képletű aziddá alakítjuk, melyet azután a reak­cióban részt vevő alkohollal melegítünk. Az azid-kép­­zést általában iners oldószerben végezhetjük el. Reakcióközegként pl. szénhidrogéneket (pl. hexánt, toluolt), étereket (pl. tetrahidrofuránt) alkalmazha­tunk. A reakciót előnyösen kb. 0— 100°C-on, elő­nyösen szobahőmérsékleten kívánt esetben atmosz­férikusnál nagyobb nyomás alatt hajthatjuk végre. A (XXIV) általános képletű azidokat előnyösen a megfelelő alkohollal történő reagáltatással alakíthat­juk a (XXV) általános képletű karb.->minsav-észte­rekké (ahol R! 9 jelentése kis szénatomszámú alkil­­vagy fenilalkil-csoport). A reaktánsként felhasznált alkohol előnyösen a reakcióközeg szerepét is betölti. A reakciót azonban más iners oldószer jelenlétében is elvégezhetjük (pl. szénhidrogének mint pl. hexán, toluol; klórozott szénhidrogének mint pl. metilén­­klorid; éterek, pl. tetrahidrofurán, piridin, trietil­­amin). A reakciót előnyösen kb. 50-200 °C-on különösen előnyösen kb. 80—160°C-on hajthatjuk végre. ^ (XXV) -*• (XXVI) lépés [ad) eljárás] A (XXVI) általános képletű vegyületeket oly módon állíthatjuk elő, hogy egy Rt 9 helyén benzil­­-csoportot és R-4 helyén például halogénatomot tar­talmazó (XXV) általános képletű vegyületet pallá­dium jelenlétében hidrogénezünk, majd a kapott sza­bad amint savhalogeniddel vagy savanhidriddel aci­­lezzük. A szabad amin: előállítását előnyösen iners oldószerben végezhetjük el. Reakcióközegként szén­­hidrogéneket (pl. hexánt, toluolt), étereket (pl. tetrahidrofuránt), alkoholokat, (pl. metanolt, eta­­nolt), szerves savakat (pl. ecetsavat), savanhidrideket (pl. ecetsavanhidridet) alkalmazhatunk, ez esetben az acilezés in situ lejátszódik. A reakciót előnyösen szobahőmérséklet és kb. 100 °C közötti hőmérsék­leten, kívánt esetben atmoszférikusnál nagyobb nyomás alatt hajthatjuk végre. Az acilezést a (XIV) -* (XIX) lépésnél ismertetett reakciókörülmé­nyek között hajthatjuk végre. «-(XII) ->■ (XXXIII) lépés [e) eljárás] A (XXXIII) általános képletű vegyületeket a (XII) általános képletű vegyületekből - ahol R ” jelentése a-halogén-, a-hidroxi-, a-alkanoiloxi-(kis szénatomszámú)-alkil-csoporttól eltérő — alkilhalo­­genidekkel erős bázis jelenlétében végrehajtott alkile­­zéssel állíthatjuk elő (pl. metiljodiddal kálium-ter­­cier-butilát jelenlétében). A reakciót előnyösen iners oldószerben (pl. valamely szénhidrogénben mint pl. hexánban, toluolban; valamely éterben pl. tetrahid­­rofuránban; dimetilformamidban vagy dimetilszulf­­oxidban) hajthatjuk végre. A reakciót kb. -50 °C és szobahőmérséklet közötti hőmérsékleten, különösen előnyösen kb. -30 °C és -10 °C közötti hőmér­sékleten hajthatjuk végre. Az aktív hidrogént tartalmazó szubsztituenseket — a nem-kívánatos alkileződés elkerülése céljából - nyilvánvalóan a fenti alkilezés után kell kialakítani. (XXII)-> (XXXIV) lépés [be) eljárást követő lépés] A (XXXIV) általános képletű vegyületeket a (XXII) általános képletű vegyületek - ahol R10 jelentése kis szénatomszámú alkil-csoport —, oxidá­ciójával állítjuk elő. A reakciót a (XIV) ->■ (XV) átalakításnál megadott módon végezzük el. < (XXXIV) -*■ (XXXI) lépés [be) eljárást követő lépés] A (XXXI) általános képletű vegyületeket — ahol Rio jelentése hidrogénatom — a (XXXIV) általános képletű vegyületek [azaz a (XV) általános képletű vegyületek egy része] - ahol R^1 a-halogén-, a­­-hidroxi-, a-alkanoiloxi-(kis szénatomszámú)-alkil­­vagy formil-csoporttól eltérő - és egy NH2R20 általános képletű hidrazin -, — ahol R20 jelentése dialkilamino-csoport — reakciójával állítjuk elő. A reakciót előnyösen iners oldószerben végezhetjük el. Oldószerként szénhidrogéneket (pl. hexánt, toluolt), klórozott szénhidrogéneket (pl. metilénkloridot), étereket (pl. tetrahidrofuránt), alkoholokat (pl. me­tanolt, etanolt), szerves savakat (pl. ecetsavat) vagy piridint alkalmazhatunk. A reakciót előnyösen szo­bahőmérséklet és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten hajthatjuk végre. <■- (XXXIV) ->■ (XXXV) lépés [be) eljárást követő lépés) A (XXXV) általános képletű vegyületeket — ahol R2 1 jelentése hidroxil- vagy kis szénatomszámú alk­­oxi-csoport és Ri0 jelentése hidrogénatom — vala­mely (XXXIV) általános képletű vegyület [azaz a (XV) általános képletű vegyületek egy része] - ahol R^1 jelentése az előző — és hidroxilamin, vagy kis szénatomszámú alkoxiamin reakciójával állítjuk elő. A reakciót előnyösen iners oldószerben végezzük el. Oldószerként szénhidrogéneket (pl. hexánt, toluolt), klórozott szénhidrogéneket (pl. metilénkloridot), étereket (pl. tetrahidrofuránt), alkoholokat (pl. me­tanolt, etanolt), szerves savakat (pl. ecetsavat) vagy piridint alkalmazhatunk. A reakciót előnyösen szo­bahőmérséklet és kb. 150 °C közötti hőmérsékle­ten atmoszférikus nyomáson vagy nagyobb nyomás alatt hajthatjuk végre. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom