181870. lajstromszámú szabadalom • Eljárás inszekticid hatóanyagot tartalmazó mikrokapszulák előállítására
5 181870 6 C: Az ,A+B’ emulzióhoz 0—15 °C-on az összes aminra vonatkoztatott 0-100 súly% diamint, például etiléndiamint vagy poliamint például dietiléntriamint vagy di- és poliamin elegyét adagoljuk. A poliamin fogalmon legalább három primér vagy szekunder aminocsoportot tartalmazó alifás amint például dietiléntriamint, trietiléntetramint, tetraetilénpentamint vagy pentaetílénhexamint értünk. A diamin fogalmon két primér vagy szekunder aminocsoportot tartalmazó alifás vagy aromás amint, például etiléndiamint, hexametiléndiamint, piperazint vagy tetrametiléndiamint, 1,5-diaminonaftalint, 1,8-diaminonaftalint, metiléndianilint, orto-fenilén-diamint, meta-fenilén-diamint, para-feniléndiamint értünk. Poliamint vagy diamint használhatunk, de előnyös, ha az amin komponens 50—100 mól% diamin és 0—50 mól% poliamin. A találmány szerinti készítmény legelőnyösebb kiviteli alakjában az amin komponens 75—85 mól% diamin és 15-25 mól% poliamin. A polimerizáció alatt a hőmérsékletet 10—35 °C-on tartjuk. Az amint vagy önmagában vagy előnyösen legalább 20 súly% amint tartalmazó vizes oldat formájában adagolhatjuk. Az aminok és izocianát egymáshoz viszonyított aránya 95—300 mól%, előnyösen 110—200 mól%. A polimerizáció befejezése után az amin feleslegét pH = 5-8 értékre semlegesíthetjük sav például sósav vagy foszforsav hozzáadásával és így elkerülhetjük a vizes fázisban jelenlevő metomil vagy oxamil bázikus lebomlását. D: A polimerizációs lépéssel kapjuk a metilénkloridot is tartalmazó kívánt inszekticid mikrokapszulákat. Ebben az időpontban a polikarbamid polimer kapszulaburok megduzzadt és ragadós és a részecskék, tehát a mikrokapszulák hajlamosak az egymáshoz tapadásra és ezáltal egymástól való elválasztásuk nehézkes. Ezért a metilénkloridot a mikrokapszulákból el kell távolítani és ezt úgy végezhetjük, hogy a C lépésből kapott szuszpenzió felszínén levegőt vagy nitrogén áramot engedünk keresztül vákuum alkalmazásával. Teljesen váratlanul a metiiénklorid úgy megy át a kapszula falán, hogy a polikarbamid nem károsodik. Az inszekticid kéreg a kapszulafaion belül érintetlen marad. E: A rendszerint 5—150 ß részecskenagyságú mikrokapszulákat a szokásos módszerekkel például töményítéssel vagy szűréssel izolálhatjuk, majd vízzel mossuk. Bizonyos esetekben kívánatos lehet az izolációs lépés kiküszöbölése és a termék további felhasználása vagy úgy ahogy van, vagy vízzel hígítva történik, vagy más anyagot, például - a formulázást tulajdonságok javítására — sűrítőszert adunk hozzá. A metomil nagyfokú kontakt aktivitással rendelkezik, ha topikálisan alkalmazzuk rovarokra. Az aktivitás egy részét elveszítheti, ha a metomil kapszulázva van és így a rovar külső felületével nem érintkezik. Ezért kívánatos lehet, hogy a kapszulázott metomil egy részét mikrokapszulázott metomillal keverjük össze és így közvetíthetjük a kontakt inszekticid hatást. Más kívánt inszekticid hatások kifejtése céljából a metomil mikrokapszulákat más inszektícidekkel, például diflubenzuronnal, klórdimeformmal, fenvaleráttal, permetrinnel, dekametrinnel, cípermetrinnel, vagy metil-paration mikrokapszulákkal (lásd 959 464 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás) is összekeverhetjük. A találmány további részleteit az alábbi példákkal szemléltethetjük: A részeken általában súlyrészeket értünk. A felületaktív anyag minden példában polivinil-alkohol (ElvanolR (E. I. du Pont de Nemours Co.), melyet 0. 5%-os vizes oldatként állítottunk elő Osterizer keverővei vízben történő oldással. A „térhálós polikarbamid” és a „térhálós polikarbamid polimer” fogalmak olyan polimert jelentenek, melyekben az ureidocsoportok ismétlődnek és a szomszédos polimer láncok között az amin és az izocianát közötti reakcióval létrehozott kötések vannak, melyek nem vesznek részt a lineáris lánc növekedésében. A térhálósítást általában a több mint két funkciós csoportot tartalmazó polimerizálható termék, például térhálós polikarbamidok esetében, triaminok vagy triizocianátok felhasználásával végezzük. 1. példa Az alábbi oldatokat állítjuk elő: A. Szerves fázis, közvetlenül felhasználás előtt állítjuk elő 15 ml metilén-klorid 15 mg metomil 2.6 ml 2,4-toluol-diizocianát 0,7 g PAPIr polimetilén-polifenil-izocianát B. Vizes fázis 0,5% Elvanol 50-42 polivinil-alkohol oldat C. Amin-oldat 20 ml víz ' 3.6 ml etiléndiamin 1,4 ml dietiléntriamin Mágneses keverővei felszerelt 250 ml Erlenmayer lombikba 60 ml 0,5% polivinil-alkohol B oldatot adagolunk. A B oldat jeges fürdőben 5 °C-ra történő lehűtése után az A oldatot, a szerves fázist élénk keverés közben hozzáadjuk. Az elegyet 30 másodpercig keverjük és így állandó emulziót képezünk, majd az előzőleg lehűtött C amin-oldatot adjuk hozzá (a hőmérsékletet 15 °C alatt tartjuk) és a keverés sebességét csökkentjük. A mikrokapszula szuszpenziót hagyjuk felmelegedni szobahőmérsékletre és szobahőmérsékleten egész éjjel keverjük miközben a metiiénklorid eltávolítására légáramot engedünk a felszínen keresztül. A mikrokapszulák izolációja a felülúszó folyadék eltávolítására először centrifugálással történik, majd vízzel mossuk és leszűrjük. A kapott cserszínű port a tölcséren száradni hagyjuk. Az izolált 10 g port 0,250 mm nyílású szitán szitáljuk. A kénanalrzis szerint a metomil-koncentráció 53,5% és a többi térhálós polikarbamid polimer. Klóranalízis szerint a metiiénklorid tartalom kevesebb volt mint 0,2%. A mikrokapszulák részecskemérete mikroszkópvizsgálat alapján 30-70 ju. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
