181869. lajstromszámú szabadalom • Herbicid készítmény, valamint eljárás a hatóanyagát képező szulfonamid-származékok előállítására

5 181869 6 képletű vegyületek szűkebb csoportjait alkotó (I-b) általános képletű karbamátok és (I-d) általános képletű kaibamid-származékok egy megfelelő alko­hollal, illetve aminnal végzett reagáltatás útján a B és D reakcióvázlatokban bemutatott módon. Ezek a reagáltatások végrehajthatók in situ az (I-a) általános képletű vegyületekkel, vagy pedig az utóbbiak először elkülöníthetők és csak azután rea­­gáltathatók adott esetben valamilyen közömbös oldószer jelenlétében egy R3OH általános képletű alkohollal, illetve egy R4R5NH általános képletű aminnal. Mindkét reakció simán, enyhén exoterm módon megy végbe, de egyes esetekben előnyös lehet egy katalizátor, például dibutil-ón-dilaurát vagy 1,4-diaza-biciklooktán használata. Az R2 helyén aminocsoportot hordozó (I) általá­nos képletű vegyületek, vagyis az (I-e) általános képletű vegyületek előállíthatok egy megfelelően helyettesített N-/pirimidil-amino-karbonil/-nitro-ben­­zolszulfonamid vagy N-(triazinil-amino-karbonil)-nit­­ro-benzolszulfonamid (ilyen vegyületeket ismertet­tünk a 824 805 és 840 389 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi bejelentéseinkben) katali­tikus hidrogénezése útján, az E reakcióvázlatban ábrázolt módon. A reagáltatást célszerűen valami­lyen poláros oldószerben, például ecetsavban vagy etanolban, 5-10% fémtartalmú szénhordozós pallá­diumkatalizátor jelenlétében, szobahőmérsékleten, 1—5 atm nyomású hidrogéngázzal hajtjuk végre. Egy így kapott (I-e) általános képletű amino­­vegyület egy, R2 helyén -NHCOR3 általános kép­letű acilcsoportot hordozó (I) általános képletű vegyületté, azaz egy (I-f) általános képletű vegyü­­letté acilezhető egy megfelelő karbonsavból képzett acil-halogeniddel az F reakcióvázlatban ábrázolt módon. A reagáltatást célszerűen egy poláros apro­­tikus oldószerben, például metilén-kloridban vagy acetonitrilben egy savmegkötőanyag, például piridin, kollidin vagy trietil-amin jelenlétében hajtjuk végre. Gyakran akkor kapjuk a legjobb eredményeket, ha egy vízmentes oldószerben az acilezőszert és a sav­megkötőanyagot még az (I-e) általános képletű ve­­gyület beadagolása előtt kombináljuk. Más esetekben az (I-f) általános képletű vegyüle­teket úgy állítjuk elő, hogy valamely (I-e) általános képletű vegyület acilezését oldószerként egy meg­felelő savanhidridet használva vagy - a G reakció­vázlatban ábrázolt módon — magával a savanhidrid­­del hajtjuk végre. Az utóbbi esetben a (II) általános képletű vegyület például kloroformmal vagy metilén­­-kloriddal készült meleg tömény oldatához kétszeres fölöslegben adjuk hozzá a savanhidridet, majd az így kapott reakcióelegyet visszafolyató hűtő alkalmazá­sával 1—2 órán át forraljuk. Egyes esetekben a végtermék oldhatatlan a meleg reakcióközegben és így tiszta állapotban kikristályo­sodik. A reakcióközegben oldható végtermékeket a fölös savanhidrid és az ennek megfelelő sav, vala­mint az oldószer elpárologtatása, a maradék oldó­szerrel, például 1-klór-butánnal, dietil-éterrel vagy pentánnal való eldörzsölése és szűrés útján külö­nítjük el. Az (I) általános képletű vegyületek szűkebb cso­portját alkotó (I—d), illetve (I—i) általános képletű vegyületek a H és az I reakcióvázlatban bemutatott módon valamely (I—e) általános képletű vegyület és egy megfelelő dialkil-karbamoil-klorid, illetve alkil­­-izocianát reagáltatása útján állíthatók elő. A dialkil­­-karbamoil-kloridok mint reaktánsok alkalmazása esetén a reagáltatást egy savmegkötőanyag, például piridin jelenlétében hajtjuk végre, míg az alkil-izocia­­nátok mint reaktánsok alkalmazása esetén a reagálta­tást oldószer nélkül vagy egy aprotikus oldószerben, például toluolban, kloroformban vagy metilén-klo­ridban végezzük. Az (I) általános képletű vegyületek szűkebb cso­portját alkotó (I-j) általános képletű N-(alkil- vagy N,N-(dialkil-amino)-benzolszulfonamidok a J reak­cióvázlatban bemutatott módon állíthatók elő egy megfelelő amino-benzolszulfonamidot acetonitrilben egy alkalmas aldehid vizes vagy acetonitriles oldatá­val és nátrium-ciano-bór-hidriddel reagáltatva szoba­­hőmérsékleten és atmoszférikus nyomáson Borch, R. F. és Hassid, A. I. módszerének [J. Org. Chem., 37, 1673 (1972)] egy módosított változata szerint. ~ A szekunder amino-benzolszulfonamidok (így például a J reakcióvázlatban használt kiindulási anyag) alkilezését az aldehid 3—10-szeres moláris fölöslegével nátrium-ciano-bór-hidrid jelenlétében végezzük. Az aldehid adagolása után a pH semle­gesre való beállítása céljából időnként jégecetet adunk a reakcióelegyhez. További keverést és vízzel való hígítást követően a reakcióelegy pH-ját ismét beállítjuk semlegesre, majd az előállítani kívánt ter­méket egy alkalmas oldószerrel, például kloroform­mal, metilén-kloriddal vagy dietil-éterrel végzett extrahálás, az extraktum bepárlása, a maradék oldó­szerrel, például 1-klór-butánnal, dietil-éterrel vagy pentánnal végzett eldörzsölése és szűrés útján elkülö­nítjük. A szulfonilcsoporthoz képest meta-helyzetben dialkil-aminocsoportot hordozó (I) általános képletű vegyületek, azaz az (I-k) általános képletű vegyüle­tek a K reakcióvázlatban bemutatott módon állítha­tók elő. A reagáltatást célszerűen egy közömbös aprotikus oldószerben, például metilén-kloridban, tetrahidrofuránban vagy acetonitrilben szobahőmér­sékleten és atmoszférikus nyomáson hajtjuk végre. A (Ill-b) általános képletű kiindulási aminovegyületet az oldószerben szuszpendáljuk, majd a szuszpenzió­hoz hozzáadjuk a (Il-b) általános képletű szulfonil­­-izocianát-származékot. Ekkor rendszerint enyhén exoterm reakció megy végbe, aminek következtében olyan meleg reakcióelegyet kapunk, amelyből a leg­több (I-k) általános képletű vegyület tiszta állapot­ban kikristályosodik. Az (I-b) általános képletű karbamátok, illetve az (I) általános képletű vegyületek azon csoportja, amelyben a szulfonilcsoporthoz képest a karbamát­­csoport orto-helyzetben van, előállíthatok az L reak­cióvázlatban ábrázolt módon valamely (I-e) általános képletű vegyület és egy alkalmas klórhangyasav-ész­­ter - ahol R3 jelentése a korábban megadott - reagáltatása útján a H és I reakcióvázlatokban be­mutatott reagáltatások végrehajtása során alkalma­zott reakciókörülményeket biztosítva. A K reakcióvázlat szerinti reagáltatásnál kiindu­lási vegyületekként használt (Il-b) általános képletű vegyületek klórszulfonálással, a szakirodalomból ismert módszerek [Holleman: Rec. Trav. Chim., 24, 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom