181863. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szelektív felületdíszítő gyantaszerű polimer réteges anyag előállítására
35 181863 36 felületén, és ez ebben tér el az előzőekben a 4. és 4A. ábrákkal kapcsolatban tárgyalt változattól. Amennyiben elegendő hőt közlünk annak érdekében, hogy a gyantaszerű polimer anyag hőmérsékletét olyan magasra emeljük, hogy aktiválja vagy elbontsa a szabadgyökös polimerizációs iniciátort vagy a szerves peroxidot, megtörténik a reaktív polimerizálható monomer anyagok polimerizálódása és térhálósodása a koptató rétegben, ezzel együtt megnövekszik a 83 területek olvadékviszkozitása, amely területek közvetlenül a 78 nyomdafesték-kompozícióban levő szabadgyökös iniciátor vagy szerves peroxid felett helyezkednek el. Azokon a 81 területeken azonban, amelyek nem a reaktív polimerizálható monomer anyagok szabadgyökös polimerizációja vagy térhálósodása felett helyezkednek el a 82 koptató rétegben, nem megy végbe egyidejűleg az olvadékviszkozitás növekedése a 81 területeken. Ezenkívül a 83 területeken, ahol polimerizáció és/vagy térhálósodás, valamint egyidejű olvadékviszkozitásnövekedés megy végbe, egy szokatlan és eltérő domborító hatás történik, amely azzal jár, hogy a 82 koptató réteg 0,125 mm-re vagy ennél magasabbra emelkedik vagy növekszik a felületén. Ilyen növekedés vágy emelkedés nem észlelhető a 81 területeken és a megnövekedett részek kombinált domborított hatása az A zónákban a B zónákban levő normál részekkel kontrasztban van és ez esztétikailag kitűnő hatást ad. Ilyen megnövekedett vagy kidomborodó kiemelkedések, amelyek más találmány szerinti változatoknál is vannak, körülbelül 0,025—0,050 mm nagyságúak, de nagyon jelentős számban vannak. Egy ilyen szokatlan hatás pontos oka még nem ismert teljesen, de azt hisszük, hogy a két zónában uralkodó különböző polimerizáció és/vagy térhálósodás, valamint az eltérő olvadékviszkozitások okozzák. Minden esetben a legkisebb kiemelkedéseket is érzékelhetjük az ujjainkkal és szabad szemmel láthatók. 7. ábra szerinti módosulat A 7. ábrán a találmány egy újabb módosulatát mutatjuk be. Itt egy 90 gyantaszerű polimer réteges anyagot mutatunk be, amely egy 92 viszonylag lapos, szálas szerkezetű réteges anyagot, így azbesztlapot, foglal magában. A 92 szálas szerkezetű tartó réteges anyagra valamely 94 gyantaszerű polimer kompozíciót viszünk fel egy réteg formájában, amely fúvatott állapotban látható, amely annak köszönhető, hogy előzőén valamely hagyományos fúvató vagy habosító anyagot, így azodikarbonamidot oszlattunk el ebben a rétegben és ez elég magas hőmérsékleten, elég hosszú ideig tartó melegítés hatására aktiválódott és elbomlott. A 94 fúvatott sejtes szerkezetű gyantaszerű polimer kompozíció felső részére egy 95 védőréteget vagy bevonatot viszünk fel, amely arra szolgál, hogy megakadályozza azt, hogy a fúvatási és habosítási művelet folyamán fejlődő és felszabaduló gázok eltávozzanak. A 95 védőbevonat felületére egy 98 nyomdafesték-kompozíciót viszünk fel többszínű minta vagy rajz formájában. A nyomott minta vagy rajz része a 93 területeken szabadgyökös polimerizációs iniciátort vagy szerves peroxidot tartalmaz, míg más részei nem tartalmaznak szabadgyökös polimerizációs iniciátort vagy szerves peroxidot. A 98 nyomdafesték-kompozíció egyes részeiben nincs fúvatásmódosító vagy inhibitor és ennélfogva a fúvatás és a habosítás egységes, így a 98 nyomdafesték-kompozíció felső részére felvitt 91 koptató réteg egész felületét előzőleg mechanikusan domborítottuk, de az ilyen domborulatok eltűntek a B zónákból és csupán az A zónákban vannak. Kis kiemelkedéseket, amelyekről az előzőekben beszéltünk, ismét láthatunk az A zónában, amelyek könnyen kitapinthatok ujjal vagy szabad szemmel láthatók, különösen akkor, ha többszínű mintákat vagy rajzokat alkalmazunk. Ilyen különbséget természetesen az okoz, hogy a szabadgyökös polimerizációs iniciátor vagy szerves peroxid az A zónákban a reaktív polimerizálható monomer anyag polimerizálódását és/vagy térhálósodását okozza a 91 koptató rétegben és ezzel együtt megnő az olvadékvíszkozitás, mimellett a mechanikus domborítás túléli a fúvatási és habosítási ciklus megemelt hőmérsékleténél a melegítést. A B zónákban ellenben, ahol nincs szabadgyökös polimerizációs iniciátor vagy szerves peroxid a 98 nyomdafestékkompozícióban, ennek megfelelően nem megy végbe a reaktív polimerizálható monomer anyagok polimerizációja és/vagy térhálósodása a 91 koptató rétegben és az ilyen B zónákban nem növekszik meg az olvadékviszkozitás. Ennek eredményeként az ilyen területek nem képesek ellenállni a fúvatási és habosítási ciklus során alkalmazott emelt hőmérséklet okozta lágyulásnak, megolvadásnak és a megfolyásnak. Ilyen B területek tovább nem domboríthatok mechanikusan és tovább már nem lapos és sötét vagy homályosan tompa kikészítéssel vagy szerkezettel rendelkeznek, hanem sima, fényes és csillogó megjelenésűek lesznek. Az elért hatás némiképpen hasonló az 1-3. ábrák szerinti terméknél elért hatással, az eltérés főként íz, hogy a 7. ábra szerinti gyantaszerű polimer kompozíció fúvató vagy habosító hatását nem módosítja vagy gátolja semmiféle fúvatásmódosító vagy inhibitor jelenléte a nyomdafesték-kompozícióban, így lehetősége nyílik felfúvódásra és habosodásra és egyenletesen, illetve egységesen kiteljed. Az 1-3. ábrákon bemutatott esetben a fúvatásmódosító vagy inhibitor a kémiai domborítási folyamat domborító hatását megfordítja. \ 8. ábra szerinti módosulat A 8. ábrán a találmány szerinti réteges anyag ismét más változatát mutatjuk be. Ezen az ábrán egy 100 gyantaszerű polimer réteges anyagot mutatunk be, amely egy hagyományos, viszonylag lapos, szálas szerkezetű réteges anyagot, így azbesztlapot tartalmaz. A 102 széles szerkezetű tartó réteges anyagra egy 104 gyantaszerű polimer kompozíciót viszünk fel réteg alakjában, amely fúvatlan és habosítatlan állapotban van, mivel eredetileg nem vittük be fúvató vagy habosító anyagot a műanyagpaszta-készítménybe. Fúvatás vagy habosítás nélkül a gyantaszerű polimer kompozíció a végtermékben nem sejtes szerkezetű. 5 )0 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 18
