181863. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szelektív felületdíszítő gyantaszerű polimer réteges anyag előállítására
37 181863 38 .„j Védőbevonatot nem alkalmazunk ilyen módosuiatnál, de nincs is rá szükség, mivel gázfejlődés vagy gázfelszabadulás nem történik a műanyagpasztában az emelt hőmérsékleten végbemenő összeolvadás folyamán. A 104 gyantaszerű polimer kompozíció felületére egy 108 nyomdafesték-kompozíciót viszünk fel többszínű minta vagy rajz alakjában. A 108 nyomdafesték-kompozíció részei szabadgyökös polimerizációs iniciátort vagy szerves peroxidot tartalmaznak a 103 részeken, míg a 108 nyomdafesték-kompozíció más részei nem tartalmaznak szabadgyökös polimerizációs iniciátort vagy szerves peroxidot, így a 106 területeken. Mivel nincs fúvató vagy habosító anyag a gyantaszerű polimer kompozícióban, a 100 gyantaszerű polimer réteges anyag végső magassága jóval kisebb, mint a 7. ábra szerinti anyagé, amely - ahogy az előzőekben bemutattuk — tartalmaz fúvató vagy habosító anyagot, így azodikarbonamidot, a 94 gyantaszerű polimer kompozícióban. A 103 területek (A zónák) mechanikusan domborított sötét vagy homályosan tompa lapos szerkezete még megmarad, míg a 106 területek (B zónák) elvesztik lapos, sötét vagy homályosan tompa szerkezetüket és sima, fényes vagy csillogó felületűvé válnak az összeolvadás eredményeként. Ilyen megjelenésbeli különbséget az a tény okoz, hogy az A zónában levő szabadgyökös polimerizációs iniciátor vagy szerves peroxid a reaktiv polimerizálható monomer anyag polimerizációját és/vagy térhálósodását okozza a 10 koptató rétegben, miközben megnövekszik az olvadékviszkozitás, mimellett a mechanikus domborítás ilyen A zónákban túléli az összefolyási ciklus emelt hőmérsékletén történő hevítést. A B zónákban ellenben, ahol nincs szabadgyökös polimerizációs iniciátor vagy szerves peroxid a 108 nyomdafesték-kompozícióban, ennek megfelelően nem történik meg a reaktív polimerizálható monomer anyagok polimerizációja és/vagy térhálósodása a 101 koptató rétegben és az ilyen B zónákban nem növekszik meg az olvadékviszkozitás. Ennek eredményeként ilyen 106 területek nem képesek ellenállni a gyanta összefolyása során alkalmazott emelt hőmérséklet okozta lágyulásnak, megolvadásnak és összefolyásnak. Ilyen B területek mechanikusan tovább nem domboríthatok és ezután már nem lapos és sötét vagy homályosan tompa kikészítésűek, hanem sima, fényes és csillogó felülettel rendelkeznek. Az elért hatás némiképpen hasonló a 7. ábra szerinti terméknél elért hatással, az eltérés főképpen az, hogy a 7. ábra szeinti termék fúvatott és habosított, míg a 8. ábra szerinti termék nem fúvatott és nem habosított. A koptató réteg felülete azonban nagyon hasonló a 7. és a 8. ábra szerinti termékeknél egyaránt, csupán a kémiai domborítás eltérő. Kiemelkedő vagy kimagasló kis dudorok észlelhetők ismét az A zónákban, mint az előzőekben. A leírásban .ezidáig a hangsúlyt arra helyeztük, hogy szabadgyökös polimerizációs iniciátort és fúvatásmódosítót vagy inhibitort kebeleztünk be a nyomdafesték-kompozíció nyomott mintájának vagy rajzának ugyanabba a nyomott részébe akkor, ha mindkettőt használtuk a gyantaszerű polimer réteges termék előállításánál. Ezt azonban nem mindig szükséges így végezni. Kívánt esetben a szabadgyökös polimerizációs iniciátort a nyomott minta vagy rajz egyik részébe, a fúvatásmódosítót vagy inhibitort pedig a nyomott minta vagy rajz másik részébe kebelezhetjük be. Előnyös és jellegzetes nyomdafesték-kompozíciók ilyen kiviteli alakokhoz a következők: részek oldat képzésére képes vinilklorid-kopolimer (90 rész) és vinilacetát (10 rész) 15 metiletil-keton 83 dikumilperoxid polimerizációs iniciátor 2 pigment vagy színező anyag: szükséglet és kívánság szerint oldat képzésére képes vinilklorid-kopolimer (90 rész) és vinilacetát (10 rész) 14 metiletil-keton 66 trimellitsavanhidrid inhibitor 20 pigment vagy színező anyag: szükséglet és kívánság szerint Végül előnyös és jellegzetes végterméket kapunk és ez szerkezetileg hasonló a 2. és 3. ábrákon bemutatott végtermékhez. így abban az esetben, ha trimell tsavanlűdridet kebelezünk be az A zónákban, akkor a koptató réteg alacsonyabb felületei, ahogy a 2. és 3. ábra mutatja, nem tartják meg a mechanikusan rányomott domborítást és sima, fényes vagy csillogó lesz. Abban az esetben pedig, ha dikumilperoxid polimerizációs iniciátort építünk be a B zónákba, akkor a felettük levő koptató réteg magasabb felületei, ahogy a 2. és 3. ábra szemlélteti, megtartják a rájuk nyomott mechanikus domborítást és laposak, sötétek vagy homályosak lesznek. A végtermék így vizuálisan különbözik a 2. és 3. ábrán bemutatott végterméktől. Az e változat szerinti termék szerkezete megegyezik a 2. és a 3. ábrákon bemutatott termék szerkezetével, ha figyelmen kívül hagyjuk a sík, fényes vagy csillogó kikészítésű területek és a lapos, sötét vagy homályosan tompa szerkezetű területek megfordulását. A koptató rétegnek a polimerizációs iniciátor felett levő részei ismét viszonylag nagy mértékben polimerizálódtak és térhálósodtak, továbbá viszonylag nagy olvadékviszkozitással rendelkeznek, míg a koptató rétegnek azok a részei, amelyek a fúvatásmódosító vagy inhibitor felett helyezkednek el, viszonylag kevés polimerizálódott vagy térhálósodott monomert tartalmaznak és viszonylag kicsi az olvadékviszkozitásuk. Ilyen fordított vizuális hatás nem kívánatos a legtöbb esetben a kerámia-csempeutánzatok mintáinál vagy rajzainál, ahol az a kívánalom, hogy a magasabb területek rendes körülmények között legyenek simák, fényesek vagy csillogók és az alacsonyabb cementszerű területek legyenek laposak, sötétek vagy homályosan tompák, de kívánatosak más mintáknál vagy rajzoknál, ahol a vizuális hatások nagyobb változatossága célszerű vagy szükséges. Nem lényeges dolog az, hogy a nyomott minta vagy rajz bizonyos előre meghatározott részei vagy 19 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 N
