181860. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új benzimidazol-származékok és az ezeket tartalmazó féreghajtó szerek előállítására
181860 4 kívánatos mellékhatást vagy mérgező hatást mutatnak. Az 1 344 548 számú brit, valamint 1 476 558 számú francia szabadalmi leírások különféle területeken alkalmazható benzimidazol-származékokat ismertetnek, az utóbbi leírásban általánosságban megemlítik azt is, hogy azok féreghajtásra is alkalmazhatók. A találmány szerinti eljárással előállított (I) általános képletű benzimidazol-származékokat ugyanerre a célra javasoljuk. Az (I) általános képletű benzimidazol-származékok különösen trematódák elleni hatásukkal tűnnek ki, ezen belül is Fasciolidák (például Fasciola hepatica) elleni hatásukkal. Ezek közül a vegyületek közül különösen előnyös hatásúak a (II) általános képletűek, amelyeknek a képletében R és Rí jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, 1—4 szénatomos alkanoilcsoport, 1—4 szénatomos alkoxi-karbonilcsoport vagy p-nitro-benzoilcsoport, és ha az R és Rí csoportok valamelyikének jelentése hidrogénatom, a másik csoport az imidazolgyűrű bármelyik N-atomjához kapcsolódhat R3 jelentése hidrogénatom, klóratom vagy metil csoport, X jelentése oxigén- vagy kénatom, Y jelentése halogénatom, metilcsoport, metoxicsoport, metil-tio-csoport, metil-szulfonil-csoport, nitrocsoport, hidroxilcsoport, cianocsoport vagy acetilcsoport és m jelentése 0, 1, 2 vagy 3, beleértve abban az esetben, ha az R és R, csoportoknak legalább az egyike hidrogénatom, a (II) általános képletű vegyületek lehetséges tautomeijeit és a (!I) általános képletű vegyületek oxidálása útján nyerhető diszulfídokat is. Nagy aktivitásúak ezen belül továbbá az olyan (III) általános képletű vegyületek, amelyeknek képletében R3 jelentése hidrogénatom, klóratom vagy metilcsoport, X jelentése oxigén- vagy kénatom, Y jelentése halogénatom, metilcsoport, metoxicsoport, metil-tio-csoport, metü-szulfonil-csoport, cianocsoport vagy acetilcsoport, és m jelentése 0, 1 vagy 2, beleértve a (III) általános képletű vegyületek lehetséges tautomeijeit, valamint a (III) általános képletű vegyületekből oxidációval előállítható diszulfídokat is. Ezen túlmenően előnyös gyógyászati tulajdonságokat mutatnak a fenti vegyületek körén belül az olyan, (IV) általános képletű vegyületek, amelyeknek képletében R3 jelentése hidrogénatom, klóratom vagy metilcsoport, Y jelentése halogénatom vagy metilcsoport, azzal a feltétellel, hogy az oxigénatomon keresztül kapcsolódó fenilcsoportban a 2-helyzetben Y-nak 3 megfelelő szubsztituensnek kell lennie és a 6-os helyzetnek szubsztituálatlannak kell lennie és m jelentése 1 vagy 2, beleértve a (IV) általános képletű vegyületek lehetséges tautomer alakjait, valamint oxidációval előállítható diszulfidjait is. Az (I) általános képletű vegyületek a következő módszerekkel állíthatók elő: I. módszer a) Valamilyen (V) általános képletű vegyületet - melyben R2, R3, R4, X, Y és m jelentése az (I) általános képletű vegyületekkel kapcsolatban megadott — széndiszulfiddal reagáltatunk, így (la) általános képletű vegyületet kapunk. A reakciót 10-150 °C-on, előnyösen 30-100 °C-on vízben vagy szerves oldószerben hajtjuk végre. (A) reakcióegyenlet) Szerves oldószerként használhatók például alkoholok, mint metanol, etanol, vagy propilalkoholok, vagy szénhidrogének, mint benzol vagy toluol, vagy klórozott szénhidrogének, mint klór-benzol vagy metilén-klorid. Bázisok alatt például alkáliák, tercier aminok, vagy szerves bázisok, mint piridin értendő. b) Valamilyen (V) általános képletű vegyületet az etilxantogénsav alkálifémsójával reagáltatunk, így (la) általános képletű vegyületet kapunk. A reakciót 20 és 150 °C közötti, előnyösen 50 és 100 °C közötti hőmérsékleten vízben vagy szerves oldószerekben hajtjuk végre. Szerves oldószerként például alkoholok, mint metanol, etanol vagy propilalkoholok, vagy szénhidrogének, mint benzol vagy toluol, vagy klórozott szénhidrogének, mint klór-benzol vagy metilén-klorid használhatók. c) Valamilyen (V) általános képletű vegyületet tiokarbamiddal reagáltatunk, így (la) általános képletű vegyületet kapunk. A reakciót úgy hajtjuk végre, hogy a reakciópartnereket 150 és 220 °C közötti, előnyösen 170 és 190 °C közötti hőmérsékleten együtt megolvasztjuk, mimellett az (V) általános képletű kiindulási anyagnak hidroklorid alakjában kell jelen lennie. d) Valamilyen (V) általános képletű vegyületet tiofoszgénnel reagáltatunk, így (la) általános képletű vegyületet kapunk. A reakciót 0 és 120 °C közötti, előnyöen 20 és 80 °C közötti hőmérsékleten, vízben vagy valamely, a reakciópartnerekkel szemben közömbös szerves oldószerben hajtjuk végre. Közömbös szerves oldószerként például valamilyen éter, így dioxán vagy tetrahidrofurán, vagy szénhidrogének, így benzol vagy toluol, vagy klórozott szénhidrogének, így klór-benzol vagy kloroform használható. e) Valamilyen (V) általános képletű vegyületet ammóniumrodaniddal reagáltatunk, így (la) általános képletű vegyületet kapunk. A reakciót 60 és 180 °C, előnyösen 80 és 150 °C közötti hőmérsékleten, oldószer nélkül, vagy pedig víz vagy alkoholok, így metanol, etanol, vagy propilalkoholok jelenlétében hajtjuk végre és az (V) általános képletű kiindulási anyagnak hidroklorid alakjában kell jelen lennie. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
