181827. lajstromszámú szabadalom • Kettős üzemmódú kábelipari leadó berendezés
litt. MAGTAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY 181827 ö Bejelentés napja: 1981. IX. 10. (2612/81) Nemzetközi osztályozás: NSZO3 : D 07 B 3/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. XII. 28. Megjelent: 1985. VI. 28. ( Szabadalmi Tár X^TQlaJ DO Feltaláló: ' Szabadalmas: Újvári Béla okleveles gépészmérnök, Miskolc Diósgyőri Gépgyár, J Miskolc-Dtosgyorvasgyar Kettős üzemmódú kábelipari leadó berendezés 1 A találmány tárgya kettős üzemmódú leadó berendezés egy huzalszerű elem forgócsévés és lefejtőkaros üzemmódban való leadására, különösen kettős sodrású sodrógépekhez. A kábeliparban használt különböző megmunkáló 5 (húzó, sodró, szigetelő) gépek közös jellemzője, hogy a megmunkálandó huzal vagy vezeték leadóba helyezett csévéről jut be a gépbe. A leadó az alkalmazási terület követelményeitől függően több cséve tartását és a munkaciklus folyamán a huzalnak vagy 10 vezetéknek a csévéről a gépbe való folyamatos betáplálását lehetővé tevő állványszerkezet, vagy egyetlen cséve üzemeltetésére alkalmas általában kétkarú (U-alakú) berendezés. A kettős sodrású sodrógépekhez, ahol a sodrógéptől különállóan elrende- 15 zett és a Sodrandó huzalszerű elemek számával azonos számú csévére van szükség, mindkét rendszerű leadó alkalmas. A gyakorlatban a leadás általában a kisebb méretű (max. 400 mm peremátmérőig) és súlyú (max. 120 kg) csévékről állványszerkezetű le- 20 adóval történik, míg a nagyobb méretű és súlyú csévék esetében minden szálát külön-külön leadó berendezésben elrendezett csévékről adnak le. A leadó berendezések többféle elvi működése ismert. A kábeliparban mindegyik elvi felépítésű le- 25 adót használják, mivel a célszerű alkalmazási területük a leadandó huzalok keresztmetszetétől függően különbözik. Forgócsévés leadó néven ismert az olyan huzalleadó, amelynél a cséve a leadóállványon vízszinte- 30 2 sen rögzített tengelyen szabadonforgóan van elrendezve, vagy a .leadóállványban mindkét végén ágyazott tengellyel együttforog. A munkaciklus folyamán a huzalt a sodrógép húzza, miközben az így forgásba hozott cséve állandó nyomatékkai van fékezve. Ez a megoldás zavartalan üzemelést tesz lehetővé, ha a leadandó huzal keresztmetszete a cséve méretéhez viszonyítva nagy. Kisebb keresztmetszetű huzal leadása esetén a sodrógép indulásakor a nagy tömegű csévét a huzal nem tudja megforgatni és a huzal a tehetetlenségi erő hatására megnyúlik. A sodrógép leállásakor a kellő fékező nyomaték nélkül a esése nem képes a sodrógéppel szinkronban leállni, haneri tovább forog, ami a huzal károsodását idézi elő. Fenti nehézségek kiküszöbölése céljából szálfeszességszabályozót alkalmaznak, amikor is huzalleadáskor a szálban ébredő erő vezérli a szálfeszességszabályozót, illetve ezen keresztül a leadó fékjét. Az alkalmazott szálfeszességszabályozó azonban ha csak a leadó, illetve a cséve fékjéré hat, úgy a leadható huzalkeresztmetszet-tartományt csak kis mértékben képes szélesíteni. Mivel kis keresztmetszetű huzalok leadásánál nem elégséges a fékhatás lecsökkentése, a cséve hajtására is szükség van az elindulás, illetve a felgyorsítás időszakában a huzalszakadás megelőzéséhez. A technikai fejlődés az utóbbi időben lehetővé tette bonyolult és költséges külön szerkezetek révén a cséve liajtását és fékezését. Ezekkel a szerkezetekkel 181827
