181787. lajstromszámú szabadalom • Eljárás anyagtakarékos, programozott növénytáplálásra gabonafélék, kapásnövények és zöldségfélék termesztésénél
5 181787 6 — a vegetációs idő adott szakaszában a növény kívánt fejlődéséhez szükséges tápanyagigény és ennek oldatban való kijuttatásához szükséges hektáronkénti vízigény megállapítása, figyelembe véve a talaj nedvességtartalmát, — a tápoldat elkészítése, szükség szerinti keverése, kiegészítése nyomelemekkel (a keverés megoldható a gazdaság központi tároló telepén, vagy a tápanyag-koncentrátumból víz hozzáadásával közvetlenül a felhasználás helyén), — talajfertőtlenítő vegyszerek hozzákeverése a tápanyagoldathoz a szükséges mértékben, — a tápoldat injektálása a növény gyökérzónájába, — az injektálás kapcsolható az időszerű növényvédelmi, illetve növényápolási, karbantartási munkákhoz. A találmány szerinti eljárás előnyei: csak a növény fejlődéséhez szükséges mennyiségű tápanyag illetve minimális többlet jut a talajba, ezt a növény a gyökerein keresztül jó hatásfokkal tudja hasznosítani. A tápanyag a tenyészidő alatt a növényi fejlődésének legmegfelelőbb időpontjában adagolható. Mivel nem kerül a talajba fölös mennyiségű - elsősorban N-tartalmú - tápanyag, elkerüljük a környezet, élővizek stb. N-tartalmú anyagokkal való szennyezését. Jelentősen csökkenthető a felhasznált hatóanyag mennyisége s ezzel a szállítás, tárolás, kezelés költségei. A találmány szerinti eljárás néhány előnyös foganatosítási módját a következő példákkal mutatjuk be. A találmány szerinti eljárás eredményeit bizonyító kísérleteket 30 ha területen végeztük három alkalommal, 1978., 1979., 1980. években. Párhuzamosan saját vizsgálatainkkal az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete is vizsgálta a találmány tárgyát képező eljárást. Az MTA Intézete által rádióaktív N-hatóanyaggal végzett laboratóriumi, mikroparcellás és szántóföldi üzemi vizsgálatok teljes mértékben igazolták az eljárás eredményességét. 1. példa őszi búza őszi búza vetésterületén a talajművelés megegyezett a jelenleg alkalmazott talajművelési módokkal. A tápanyagpótlásnál a szilárd foszfor és kálium hatóanyagot ősszel teljes mennyiséget kiadagoltuk a növény igényének megfelelően. A nitrogén kijuttatását ősszel az eljárásunk szerint akkor végezzük, ha a területen sok a szármaradvány és kevesebb, mint 40kg/ha a visszamaradt nitrogén. Ha a N mennyisége a talajban eléri vagy meghaladja a 40 kg/ha értéket, ősszel nitrogént nem adunk ki. A N-tápoldattal az injektálást a vegetáció alatt három alkalommal végeztük: bokrosodáskor 55 kg, virágzáskor 40 kg, és végül a tejes érés állapotában 45 kg N/ha-t juttattunk ki az eljáráshoz kifejlesztett berendezéssel. (Folyékony trágyafajták talajbajuttatására alkalmas szerkezet. Bejelentve 1977. július 20. ME 2092 alapszámon. MEFI szolgálati találmány.) Az ismételt kísérletek értékelésénél megállapítható volt, hogy az eljárás szerint termesztett búza termésátlaga három év átlagában 8,5%-kal volt magasabb a hagyományos módon művelt kontroll terület termésátlagánál. A termésátlag növekedésén kívül az eljárás szerint termelt búzánál jelentős beltartalomváltozást tapasztaltunk, a lisztminőségi értékszám minden fajtánál egy osztállyal, a sikértartalom 7%-kal volt jobb a kontrolinál, illetve a gazdaság teljes hagyományosan művelt gabonaterületén termett őszi búzák sikértartalmánál. Számottevő mértékben javult az injektált búza nyersfehérjetartalma és ezerszemtömege is. 2. példa Kukorica A kukorica kísérleteket 40-60 ha-os kísérleti területen végeztük, öntözött és öntözés nélküli termesztési körülmények között. A talajelőkészítést a jelenleg alkalmazott művelési módnak megfelelően végeztük. A szilárd halmazállapotú műtrágyát kijuttattuk a számított termésátlagnak megfelelően. A nitrogén tápoldatot injektálással a kukorica- 5 leveles korában- szárbainduláskor- és virágzáskor juttattuk a talajba. Mind a három alkalommal 12—12 kg/ha hatóanyagot adagoltunk ki. A tápoldat hatására a kukorica termésátlaga a kontrolihoz viszonyítva három év átlagában 23%-kal volt több. Ezt az eredményt igazolták az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetének 1980. évi rádioaktív izotóppal jelzett hatóanyaggal végzett vizsgálatai is. A kukoricatermesztésnél a hozam és ráfordítás arányát tovább javítottuk úgy, hogy a kukorica termesztésénél a nitrogént a vegetáció alatt a növekedési szakaszok figyelembevételével tápoldattal injektáltuk a talajba. Mivel a tápoldat hatóanyagát a növény számára felvehető formában juttattuk ki, a kijuttatott hatóanyag nagyobb százaléka hasznosult a vetés előtt szilárd halmazállapotban kiadott nitrogénhez viszonyítva. A fentiekből következik, hogy ugyanazt a terménymennyiséget kevesebb kijuttatott hatóanyaggal tudtuk megtermelni. A továbbiakban az energiatakarékos eljárásunk szerint vetés előtt csak akkor juttatunk ki szilárd formában nitrogén műtrágyát, ha a talaj N-tartalma nem éri el a 60 kg/ha mennyiséget. A kukorica vetésterületek őszi alaptrágyázásánál, ha a tarlómarad3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
