181787. lajstromszámú szabadalom • Eljárás anyagtakarékos, programozott növénytáplálásra gabonafélék, kapásnövények és zöldségfélék termesztésénél

1 181787 Szabadalmi igénypontok: 8 ványok mennyisége minimális, N-hatóanyag nem ke­rül kijuttatásra. Monokultúra esetén a beszántott kukoricaszár elkorhadásának biztosítására — figye­lembe véve a talaj természetes N-tartalmát - 30-50 kg N/ha hatóanyag juttatható ki egyidejűleg a P és K műtrágyával. 3. példa Cukorrépa A kísérleti terület nagysága 10 ha volt. A cukor­répa területen a talajművelés megegyezett a jelenleg alkalmazott talajművelési módokkal. A szilárd hal­mazállapotú műtrágyát hagyományos időben és mennyiségben juttattuk ki. Az eljárásunk szerint a vegetáció alatt levélzáródás előtt 36 kg N/ha tápolda­tot injektáltunk a talajba 5-8 cm mélyen 0,2 MPa túlnyomással a cukorrépa sorok közepére. A kiértékelésnél mindkét évben (1979., 1980.) 6-10%-kal több termést takarítottunk be a kontroli­hoz viszonyítva. Ugyanakkor vizsgálati adataink azt is kimutatták, hogy a N-oldattrágya hatására a cu­korrépa minősége nem romlott. Az energiatakarékos növénytermesztésnél a P- és K-hatóanyagot vetés előtt szilárd formában juttattuk ki. Továbbá vetéskor 40 kg N/ha és levélzáródás előtt hektáronként 70 kg/ha N-t injektáltunk a talajba. A kezelés hatására elért terméstöbblet megegye­zett a fenti eredményekkel, azzal a különbséggel, hogy javult a hozam és a ráfordítási költség aránya. 4. példa Fűszerpaprika A fűszerpaprika területen a talajművelés úgyszin­tén megegyezett a jelenleg is alkalmazott talajműve­lési módokkal. A szilárd halmazállapotú műtrágyát hagyományos időben és mennyiségben juttattuk ki. Az eljárás szerint vegetáció alatt a kikelés után mint­egy 60 nappal 50 kg N/ha tartalmú tápoldatot injek­táltunk a talajba. A betakarítás utáni mennyiségi és minőségi értékelés után megállapítottuk, hogy a kísérleti területen 18% terméstöbbletet nyertünk ha­bonként, úgy, hogy a termés zöme az I-es, Il-es és III-as minőségi osztályba volt sorolható, és szemben a kontrollal, IV. osztályú termék nem volt. Az energiatakarékos növénytermesztésnél a P- és K-hatóanyagot vetés előtt szilárd formában juttattuk ki a talajba. Vetéskor 25 kg N/ha hatóanyagot injek­táltunk a talajba. Kelés után 25 nappal újabb 30 kg nitrogént juttattunk ki. Harmadik alkalommal a ke­lés utáni 55. napon hektáronként ismét 30 kg nitro­génnek megfeleld tápoldatot adagoltunk a talajba. Az eljárás hatékonysága a fentiekkel megegyezett. 1. Eljárás anyagtakarékos programozott növény­táplálásra, elsősorban gabona és kapásnövények, illetve zöldségfélék táplálására, amelynél a termő­táblán szükség szerinti művelési utakat képezünk ki, esetenként megállapítjuk a talaj tápanyagtartal­mát és vízigényét, és a növénytáplálásra tápoldatot alkalmazunk, azzal jellemezve, hogy a talaj minden­kori tápanyagkészletétől és a talajoldat kialakulá­sához szükséges vízigényétől függően 30-360 g/1 N, célszerűen 230-250 g/1 N töménységű tápanyagolda­tot a növény növekedési szakaszainak megfelelően, egy vagy több alkalommal, a művelési utakon végig­vezetett berendezéssel a soroktól 4—18 cm-re és elő­nyösen 4-8 cm mélységben 0,1-0,7 MPa célszerűen 0,4 MPa nyomással a talajba - a gyökérzónába — injektálunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az injektálást őszi búzánál először bokrosodáskor 50-55 kg N/ha tar­talmú, másodszor virágzáskor 45—50 kg N/ha, és végül harmadszor a tejes érést közvetlenül megelőző állapotában 35-45 kg N/ha tartalmú tápoldattal 4- 6 cm mélyen a gyökérzónában adagoljuk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja őszi búzánál 35-40 kg/ha alatti talajban mért nitrogénmennyiség esetén, vagy ha a beszántott szer­vesanyag tömege meghaladja a 2500-3000 kg/ha értéket, ősszel alaptrágyaként 35-40 kg N/ha-t kell kijuttatni, azzal jellemezve, hogy az injektálást őszi búzánál először bokrosodáskor 50-55 kg N/ha tar­talmú, másodszor virágzáskor 45-50 kg N/ha tar­talmú, és végül harmadszor tejes érést közvetlenül megelőző állapotában 35-40 kg N/ha tartalmú táp­oldattal 4—6 cm mélyen a gyökérzónában adagoljuk. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy kukoricánál a vegetá­ció alatt az injektálást először a növény öt leveles korában 30—40 kg N/ha adagban, majd másodszor szárbainduláskor 40—60 kg N/ha és végül harmad­szor a címerhányás-virágzáskor 40-60 kg N/ha nitro­gént tartalmazó tápoldattal 6-12 cm mélyen vé­gezzük. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja úgy, hogy kukoricánál alaptrágyaként ismert módon számított műtrágyát juttatunk ki a területre, azzal jellemezve, hogy kiegészítő tápanyagpótlásként először a növény öt leveles korában 12—24 kg N/ha, majd másodszor szárbainduláskor 12-24 kg N/ha és végül harmadszor a címerhányás-virágzáskor 12— -24 kg N/ha nitrogént tartalmazó tápoldatot injek­tálunk a talajba közvetlenül az aktív gyökérzónába. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy cukorrépánál N-alap­­trágyát az ismert módon és mennyiségben adunk ki, majd vegetáció alatt, a levélzáródás előtt 32-36 kg N/ha tartalmú tápoldatot injektálunk a talajba 5— 8 cm mélyen a cukorrépa sorok közepén. 7. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy cukorrépánál — ve­téskor - 40-50 kg N/ha tartalmú tápoldatot, majd a levélzáródás előtt 70-80 kg N/ha tartalmú tápol­datot injektálunk a cukorrépa sorok közepén 5-8 cm mélyen a talajba. 5 10 15 20 25 30 35 ao 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom