181749. lajstromszámú szabadalom • Kézműtőasztal
3 181749 4 mez. A kezet és az ujjakat itt is hasítékok és gumiszalagok segítségével rögzítik. A sebszélek feltárásához golyós láncra erősített horgokat alkalmaznak. A láncok hosszúságát a lemez szélének fogazatába történő beakasztással lehet szabályozni. Annak érdekében, hogy a kampózást térben lehessen végezni, a szerkezet ugyancsak a lemez fogazott széléhez illeszthető láncmagasítókkal van ellátva. A gyakorlatban ez a szerkezet sem biztosít sokkal több előnyt a korábban ismertetetteknél. A kampózás csak lassan és körülményesen végezhető, ennek ellenére a kívánt helyzetek csak egy része állítható be. Felfelé például egyáltalán nem lehetséges a kampózás. A csukló beállítása és a kéz elfordítása szintén nem megoldható. Több helyen alkalmaznak úgynevezett ólomkezet a kézműtétekhez. Ez ólomlemezből a kéz alakjára kivágott segédeszköz, amelyhez a kezet és a kéz ujjait fonalakkal, kötszerrel, gumigyűrűvel vagy adott esetben lemezfülekkel rögzítik. A kéz és az ujjak helyzetének beállítása az ólomlemez görbítgetésével történik, magát az operálandó végtagot pedig összecsavart kendőkkel és segédszemélyzet segítségével állítják be. Nyilvánvaló, hogy ez a megoldás sem biztosítja a műtét zavartalan lefolyásához szükséges feltételeket, amellett az ólomkezek meglehetősen gyorsan elhasználódnak, széttöredeznek. Néhány műtét elvégzése után rendszerint az ilyen ólomkezek már annyira össze-vissza vannak görbítve, hogy további felhasználásuk nem lehetséges. A felsorolt segédeszközök — mint láttuk — nem biztosítják a műtétek során az operálandó testrész megfelelő helyzetét, még statikus állapotban sem. Még kevésbé várható tehát ezektől a szerkezetektől az, hogy az egyes műtéteknél szükséges, többször változó helyzet beállítására, illetve megváltoztatására alkalmasak legyenek. Ezen hiányosságoknak tudható be, hogy a bemutatott megoldások a gyakorlatban viszonylag kevéssé terjedtek el és a kézsebészeti műtéteket legtöbbször egyszerű asztallapon végzik. A jelen találmánnyal olyan segédeszköz, kézműtőasztal kidolgozása a célunk, amely a szokásos műtőasztalokhoz csatlakoztatható, az operálandó testrészt annak minden lehetséges mozgásfázisában gyorsan és egyszerűen rögzíti, illetve oldja, továbbá segédszemélyzetet szabadít fel és nagyobb teret biztosít az operáló sebész számára, azáltal, hogy ellátja mind a rögzítés, mind pedig a sebfeltárás-kampózás feladatát. A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldottuk meg, hogy az asztalt tartó szerkezetet, kartámasztó és ujjrögzítő elemeket tartalmazó berendezésben az ujjrögzítő elemek olyan flexibilis karokként vannak kialakítva, melyek végein rugalmas gyűszűk és/vagy műszertartó elemek vannak. A flexibilis karok váltakozva elrendezett hüvelyeket és golyókat tartalmazhatnak, ahol a furattal ellátott golyók külső gömbpalástja két szomszédos hüvely végein kialakított belső kúpos, illetve ívelt felületekre fekszik fel, és az elemeken olyan huzal van átfűzve, amely egyik végén a flexibilis karban van rögzítve, másik végén pedig a feszítőszerkezettel van ellátva. A folyók középpontjuk felé két oldalról csökkenő keresztmetszetű járattal vannak ellátva, ahol a járatok legkisebb átmérője a huzal külső átmérőjének legfeljebb 1,5-szerese, célszerűen 1,2—1,4-szerese. A járatok kialakíthatók kúpos szakaszok között elhelyezkedő furatból vagy folyamatosan változó keresztmetszettel. Furatok alkalmazása esetén ezek hossza legfeljebb a golyók átmérőjének 0,2-szerese, előnyösen 0,15-szorosa lehet. A kúpos szakaszok alkotói a járatok geometriai tengelyével 25—35°-os, előnyösen 30°-os szöget zárnak be. Ha a járatokat folyamatosan változó keresztmetszettel alakítjuk ki, a palástfelületek érintői a gömbpalást és a járat palástfelület metszésvonalánál a járat geometriai tengelyével 25-35°-os, célszerűen 30°-os szöget zárnak be. A hüvelyek hossza célszerűen a golyók átmérőjének legfeljebb 1,5-szerese. Ez a hossz általában egyforma lehet, és előnyösen azonos a golyók átmérőjével. A hüvelyek kialakíthatók különböző hosszúsággal is, ez esetben előnyösen a kar közepén levő elemek a leghosszabbak, és a kar két oldala felé hosszúságuk fokozatosan csökkenő. A leghosszabb hüvely hossza legfeljebb a golyók átmérőjének kétszerese lehet. Valamennyi hüvely két végén a golyók sugarának megfelelő ívelt vagy kúpos letöréssel van ellátva. A flexibilis karok rögzítőszerkezet segítségével alaplemezhez lehetnek erősítve. Az alaplemezhez célszerűen térben állítható kéztartó van csatlakoztatva. A kéztartó műtőasztalhoz csatlakoztatható főtartóra van állíthatóan felerősítve. A flexibilis karok feszítőszerkezete célszerűen excenteres mechanizmus. A gyűszűk a flexibilis karok végein furatok segítségével cserélhetően vannak csatlakozócsonkokra erősítve. A gyűszűk előnyösen műszertartó furatokkal is el vannak látva. A csatlakozócsonkhoz illeszkedő furatok és a műszertartó furatok egyformák lehetnek, és általában geometriai tengelyeik térben egymással szöget zárnak be. Maguk a rugalmas gyűszűk sterilizálható műanyagból vannak. A berendezés kéztartójához célszerűen rugalmas rögzítőhevederekkel ellátott állítható alkartámasz csatlakoztatva. Emellett a berendezés tartalmazhat az operáló orvos karját megtámasztó szerkezetet is. A találmány szerinti kézműtő asztal az operálandó testrészt bármely helyzetben pontosan rögzíti, és ezt a helyzetet szükség esetén korlátlan ideig megtartja. Ugyanakkor a pozíció gyors változtatását is lehetővé teszí anélkül, hogy a feszítőszerkezetet •oldani kellene. A megoldásban alkalmazott rugalmas gyűszűkkel szövetkímélő rögzítés valósítható meg és ugyanakkor ezek a gyűszűk különböző műszerek, például kampók tartására és beállítására is alkalmasak. A berendezéssel lehetővé válik az asszisztencia kiküszöbölése, azaz a műtét helye lényegesen jobban hozzáférhető. Ezzel egyúttal a sebfertőzés veszélye is csökken, és jól alkalmazható az operációhoz nagyító illetve mikroszkóp. További előnye a találmány szerinti kézműtő asztalnak, hogy az ujjak rögzítése körömágy eltakarásával jár együtt, ami jelentős mértékben csökkenti a sebfertőzés veszélyét. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
