181748. lajstromszámú szabadalom • Új eljárás neomicin-szulfát előállítására

3 181748 4 Az eluátumok tisztítására különféle módszerek ismeretesek, melyek célja a benne levő színanyag mennyiségének további csökkentése. A 2 667 441 számú és 2 944 939 számú Amerikai Egyesült Álla­­mok-beli szabadalmi leírások egy erősen bázisos anioncserélő gyantán történő átvezetést alkalmaznak erre a célra, míg a 79 366 számú lengyel szabadalmi leírás egy szulfonsav-típusú erősen savas kation­cserélő gyantát használ folyamatosan. Egyes esetekben az eluátumot még további ion­cserének vetik alá egy nagy pórusú kationcserélőn és szulfonsav típusú gyantán (2 827 417 számú Ame­rikai Egyesült Ällamok-beli szabadalmi leírás), míg mások ioncserélő kapacitással nem rendelkező kon­denzációs típusú, a nagy aktív felületükön a szín­anyagot adszorpció útján megkötő színtelenítő gyan­ta, például ASMIT 173 N vagy DUOLITE S-30, WOFATIT EZ (162.943 számú magyar szabadalmi leírás) alkalmazásával próbálnak célt elérni. önmagukban azonban a fenti eljárások sem bizto­sítják a megfelelő eredményt gyógyszerkönyvi tiszta­ságú termék előállításához, mert minden esetben szükségessé válik a vizes neomicin oldatoknak nagy­­mennyiségű aktív szénnel történő derítése is. Ezen derítést részletekben végzik, például a 169 452 számú magyar szabadalmi leírás szerint hét részlet­ben derítenek, az aktív hatóanyag mennyiségére számított 20 százaléknyi aktív szénnel, amely a műveletek nagy számát és a derítő anyag mennyisé­gét is figyelembe véve, jelentős többletmunkát és neomicin veszteséget jelent, nem is említve az aktív szén költségét. Az alkalmazott aktív szén mennyisé­gének csökkentése érdekében ezért még egyéb színtelenítő hatású anyagokat is alkalmaznak a tisztí­tások során, például brómos vizet vagy Rongalitot (56 365 számú lengyel szabadalmi leírás). A találmány célja legalább gyógyszerkönyvi tisz­taságú neomicin-szulfát előállítására szolgáló eljárás kidolgozása az eddig ismert eljárásoknál egyszerűb­ben, jobb kitermeléssel. A gyógyszerkönyvi tisztaságú neomicin-szulfát előállításával kapcsolatos kísérleteink során arra a meglepő felismerésre jutottunk, hogy a neomicin fermentációja során képződő és a feldolgozási műve­letek során jelentkező színanyagok túlnyomó része hidrogén-peroxid alkalmazásával elroncsolható anél­kül, hogy a neomicinnek legkisebb része is bomlást szenvedne. A hidrogén-peroxidnak az előtisztítás utáni neo­­micintartalmú levek esetén megfelelő töménységben és körülmények közötti alkalmazása során a szín­anyagok jelentős része elbomlik és mint színtelen anyag a vizes oldatban marad úgy, hogy a feldolgo­zás során semmilyen fajta egyéb művelet például szűrés, szeparálás stb. végzése nem szükséges. A színanyagok jellegüknél fogva pontosan nem definiálható, különböző molekulasúlyú anyagok, s mivel legnagyobb részük a neomicin molekulával kb. egyező méretű, de egy kis részük a neomicinnél jóval nagyobb molekulasúlyú, esetenként kolloid anyag, ezen utóbbiak eltávolítására egy ismert elő­tisztító lépést alkalmazunk, amikor is az eluátumot egy nagypórusú, erősen bázisos anioncserélő gyantán vezetjük át. A találmány lényege, hogy a szűrt fermentlevek­­ből gyengén savas ammónium-ciklusú gyantán való megkötés, majd eluálás után nyert neomicin-bázist tartalmazó eluátumot bázisos anioncserélő gyantán való átvezetéssel végzett előtisztítás után vákuumban 30-50%, célszerűen 40%-osra töményítjük, kénsav adagolásával a neomicin-bázist szulfáttá alakítjuk, hidroxilionokkal rendelkező gyantával, vagy dietil­­amin adagolásával a rendszer pH-ját 5—7 célszerűen pH = 6,0 értékre állítjuk, majd hidrogén-peroxid oldattal reagáltatjuk, szükség szerint aktív szénnel derítjük és ismert módon a terméket kinyerjük. Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy a szűrt fermentleveknek egy gyengén savas, karboxil-típusú gyantán történő átvezetésével a hatóanyagnak mint­egy 98%-a megköthető és arról kb. 92%-a eluálható 5%-os ammónia oldattal úgy, hogy előtte a könnyen eluálható szennyezéseket egy egészen híg ammónia oldattal még lemossuk az oszlopról. így egy magas hatóanyagtartalmú és viszonylag nagy mennyiségű színanyagot tartalmazó eluátumhoz jutunk. Ezt egy erősen bázisos anioncserélő gyantán elő­tisztítjuk, ahol is annak ellenére, hogy az ilyen típusú gyanta nem specifikus a színanyagok meg­kötésére - mint az egyéb, nem ionos karakterű derítőgyanták (WOFATIT EZ, DUOLITE 530, ASMITH 173 N) - azok nagy molekulasúlyú része megkötődik. Azonban a gyanta neomicin megkötő képessége sem elhanyagolható. Ezért az optimális cél elérése érdekében csak másfél-kétszeres térfogatú anioncserélő gyantát alkalmazunk. Ily módon az elu­­átum színanyagtartalmát úgy tudjuk lecsökkenteni — minimális mennyiségű neomicin megkötődésé­­vel — hogy abból a további műveletek során még jó minőségű terméket tudjunk előállítani. Az előtisztított eluátum ammónia mentesítése után, amelyet úgy végzünk, hogy az oldatot vákuum­ban 40%-osra betöményítjük, az eddig bázis for­májában) levő neomicint szulfáttá alakítjuk át szoba­­hőmérsékleten, tömény kénsav alkalmazásával. Az oldatban még jelenlevő jelentős mennyiségű szín­anyagot hidegen adagolt hidrogén-peroxid oldattal szobahőmérsékleten állni hagyjuk, miközben az oldatban található színanyagok elbomlanak. Az így nyert színtelenített oldat már csak mini­mális mennyiségben tartalmaz színanyagot, ezen oldatból néhány százaléknyi aktív szén alkalmazásá­val és szűréssel, majd ismert úton történő feldolgo­zással jó kitermeléssel kapjuk a készterméket, mely­nek minőségére jellemző, hogy a VI. Magyar Gyógyszerkönyv, illetve ä BP—73 minőségi követel­ményeinek megfelelő tisztaságú. Megjegyezni kívánjuk, hogy ha eljárásunkat úgy vezetjük, hogy az erősen bázisos anioncserélő gyan­tán történő előtisztítást elhagyjuk, úgy olyan minő­ségű terméket állíthatunk elő, amely az állattakar­mányozási célra megfelelő tisztaságú. Eljárásunk előnyeként említjük meg, hogy mini­mális anyagfelhasználással a szűrt fermentlére vonat­koztatva 85% feletti kitermeléssel tudjuk a neomi­­cin-szulfátot előállítani úgy, hogy mellőzzük a nagy­­mennyiségű, drága aktív szén felhasználását. A találmány szerinti eljárást, illetve annak gyakor­lati kiviteli módját az alábbi példaként ismertetett 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom