181724. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet tengely körűl forgó információhordozó lemezzel csatolt jelátalakítók előnyösen lemezjátszó hangszedők követési szöghibájának csökkentésére elforduló kanál
5 181724 6 ilyen kialakítású karoknál elvileg nem lép fel első-, másod- és harmadrendű követési szöghiba, a rövid kar következtében annak redukált tömege is kedvezően kicsi lehet. Az ilyen karok elterjedését azonban jelentősen gátolja, hogy a hosszú egyenesbevezetés 5 miatt berezgésre hajlamosak. Áruk, sérülékenységük, nehézkes kezelésük és berezgési hajlamuk következtében kétségbevonhatatlan elvi előnyeik ellenére sem terjedtek el általánosan. A találmány feladata olyan eljárás és szerkezet ki- 10 alakítása, amely az ismertekhez viszonyítva jelentősen rövidebb elforduló karokkal, kisebb torzítással biztosítja a visszajátszás megfelelő minőségét és csökkenti a lemez elhasználódását. A feladat megoldásának alapját a következőkben összegzett felisme- 15 rések jelentik. Az 1 elforduló karral való lejátszásnál (1. ábra) az ABC háromszögben csak az „r” szög változik, így a y szögnek is változnia kell, tehát a \p=90—y, az „e” barázdaérintő és a 13 jelátalakító „t” hosszten- 20 gelye által bezárt szög sem lehet állandó. A 13 jelátalakítót az AC = k karhossz irányához képest e szöggel elfordítva (2. ábra), a lejátszás során adott „k” karhossz és „h” (lemezközép - kar függőleges forgástengely) távolság mellett legfeljebb 25 két különböző „r” barázdasugámál eshet egybe az „e” barázdaérintő és a 13 jelátalakító „t” hossztengelye. (Az ilyen elforduló karokat „tört” karnak nevezik.) A találmány lényege tehát az a felismerés, hogy 30 elforduló kar kialakítás mellett is lehet a jelátalakító „t” hossztengelyét és a barázdasugártól függetlenül annak „e” érintőjével fedésbe hozni, ha az ABC háromszög- BC=h távolság vagy az 35 — AC=k oldala és e is megfelelően változik. Ilyenkor a lemez lejátszása során a tű a lemezjátszó alaplemezéhez viszonyítva nem egyenes vagy körív mentén halad, vagyis a megoldás alapvetően eltér az ismert tangenciális karoktól. 40 A jelátalakító „t” hossztengelyének a barázdaérintővel párhuzamos helyzetét a lejátszás során az alábbi feltétel biztosításával lehet megoldani: 7r — = e + arccos 2 lf-h(r) 2 v rk (r) + k(r) 45 ahol e — az elforduló kar törésszöge h — távolság a karcsapágy függőleges tengelye és a lemez forgástengelye közötti távolság k — karhossz r — barázdasugár A feltétel teljesítése előnyösen állandó e és „k”, ..változó „h”, vagy változó „k” és e mellett biztosít- 55 ható. Az első megoldást túllógás vezérléssel való szöghiba mentesítésnek, a másodikat összetett szöghiba mentesítésnek nevezzük. A szöghiba csökkentésénél, illetve kiegyenlítésénél olyan konstrukciót választva, amelynél az elforduló kart fel- 60 függesztő elforduló elem egy szabályozó közbeiktatásával utánafordul a karnak és ehhez az elforduló elemhez vannak rögzítve a jelátalakító vezetékei, kiküszöbölhető ezen vezetékek csavarásából eredő nyomaték, tehát a harmadlagos követési szöghiba is. 65 A tangenciális vagy közel tangenciális kivitel következtében tört elforduló karnál a lejátszás során a skating erő állandó, így egyszerűen és pontosan kiegyenlíthető. Természetesen egyenes (e=0) elforduló karral is kialakítható az ilyen konstrukció, ekkor skating erő nem ébred. A találmány célját olyan, tengely körül forgó információhordozó lemezzel csatolt jelátalakítót szolgáló eljárás kidolgozásával étjük el, amelyben az elforduló kar egyik végén mereven megfogott jelátalakítót a lemez információhordozó sávjához illesztjük és a lemez forgatásakor a szöghiba csökkentését biztosítjuk és a találmány szerint a lemez forgatásakor az elforduló kar másik végét a lemez információhordozó sávjaihoz tartozó körgyűrűs szélességénél rövidebb görbe vagy egyenes vonal mentén mozgatjuk. Előnyös az elforduló kar elfordulását egy szabályozó segítségével követő elforduló elem felhasználása. Az ismertetett felismerés és a találmány céljainak elérését biztosító eljárás alapján igen sok megvalósítási lehetőség adódik. Ezek közül többet a csatolt példákon a mellékelt rajzok alapján ismertetünk részletesen, anélkül, hogy a találmány tárgyának minden lényeges megvalósítását kimerítenénk, amelyek azonban csak a megfogalmazott alapgondolat és elv egy-egy foganatosítását jelentik. A rajzokon az 1. ábra az egyenes elforduló kar követési szöghibáját, a 2. ábra a „tört” elforduló kar követési szöghibáját és az eljárás leírásánál alkalmazott jelöléseket, a 3. ábra a jelátalakító tűjére ható, a lemez síkjával párhuzamos erőket, a 4. ábra a lemezre ható, annak síkjában ható erőket, az 5. ábra az első alkalmazási példát, az 5.a és 5.c ábra metszetben, a 6. a, és 6.b ábra az effektiv karhossz és effektiv kar törésszög értelmezését, a 7. ábra a 2. alkalmazási példát, a 7.a és 7.c ábra metszetben, a 8. ábra a 3. alkalmazási példát, a 8.a és 8.c ábra metszetben, a 9. ábra a 4. alkalmazási példát, a 9.a; a 9.b és a 9.c ábra metszetben, a 10. ábra az 5. alkalmazási példát, a lO.a; a lO.c és a lO.d ábra metszetben, míg a 11. ábra a 3 jelátalakító egy lehetséges kiviteli alakját metszetben (6. alkalmazási példa) mutatja. A szöghiba túllógás vezérlésével való kiegyenlítésénél, illetve csökkentésénél olyan eljárást, illetve konstrukciót kell választani, hogy az előzőekben megadott feltétel k = állandó esetben maradéktalanul vagy jó közelítéssel teljesüljön. 1. példa Megfelelő arányokat választva az említett feltétel igen jól közelíthető meg az 5. ábrán megrajzolt kialakítással, amely egyben a hangszedő villamos vezetékei által keltett nyomatékot is kiegyenlíti. Az 1 elforduló kar és az 1 elforduló kart felfüggesztő 2 elforduló elem közötti, az ábrán rajzolt 3
