181724. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet tengely körűl forgó információhordozó lemezzel csatolt jelátalakítók előnyösen lemezjátszó hangszedők követési szöghibájának csökkentésére elforduló kanál
3 181724 4 Egyenes kiképzésű 1 elforduló kar 13 jelátalakítójának „t” hossztengelye a barázdának a tű érintési pontjában húzott „e” érintkezőjéhez képest a „k” karhossztól és az „r” barázdasugártól függő ÿ szöget zár be. (1. ábra). Ennek a szögnek a csökkentése érdekében az 1 elforduló karokat meghajlítják, így a 13 jelátalakító „t” hossztengelye és az „e” érintő közötti átlagos szög csökkenthető (2. ábra). A maradék szögeltérést elsődleges követési szöghibának (a továbbiakban, ha nincs feltüntetve, hogy hanyadrendű a követési szöghiba, az általános szóhasználattal egyezően mindig az elsődleges követési szöghiba értendő; a leírásban csak a vízszintes követési szöghibával foglalkozunk) nevezzük, amit az ábrán \p szöggel jelölünk. (Az általánosan használt elforduló karoknál az ilyen szöghiba legnagyobb értéke 2-3°.) Az 1 elforduló karra, mely egyik végén csuklós megfogással ellátott rúdnak tekinthető, csak a 13 jelátalakító tűjének „A” hegye és a karcsapágy „C” forgáspontja által meghatározott egyenes irányában hathat (statikus) erő (3. ábra). Az Fstc súrlódóerő és a 13 jelátalakító „t” hossztengelye szöget zár be, így ez az erő a 13 jelátalakító „t” hossztengelyével párhuzamos Ftt és arra merőleges Ftn összetevőre bontható. A 13 jelátalakító „t” hossztengelyére merőleges Ftn erő kitéríti a tűt a jelátalakító „t” hossztengelyéből (a barázdában levő jeltől függetlenül), így másodlagos követési szöghiba keletkezik. Korszerű jelátalakító nagy engedékenységű tűjénél az így keletkezett hiba nagyobb lehet az elsődleges követési szöghibánál. A tűre merőleges Ftn erő következtében a tűnek a 12 lemez közepe felé eső oldala erősebben kopik, mint a 12 lemez közepétől távolabb eső oldal. A 12 lemez közepétől távolabb eső barázdaoldalra ható erő csökken, így az optimális (a tűnek és a tűkarnak a tű hegyére redukált tömege és a tű rugalmas felfüggesztése által meghatározott) tűerőnél nagyobbat kell alkalmazni. A 12 lemezre ható Fsb = —FSk súrlódó erőt a barázda érintőjével párhuzamos Fbt és arra merőleges Fbn összetevőre lehet felbontani (4. ábra). A barázdára merőleges irányú Fbn erő a barázdának a 12 lemez közepe felé eső oldalát jobban koptatja, így az hamarabb elhasználódik, zajos lesz. A tűre és a barázdára merőleges erők a követési szöghiba miatt nagyság és irány szerint különböznek, nagyságuk a barázdasugártól függő szöghibával együtt változik. Az Fbn erőt skating erőnek nevezik. Az elforduló kar csapágyazásánál az elforduló kart és a lemezjátszó alaplemezt összekötő vezetékek nyomatékot keltenek. Az elforduló kar helyzetétől függő rugalmas visszatérítő nyomatékot (mely az elforduló karok egyedi tulajdonsága) a tű hegyén ébredő, a tűt kitérítő, harmadlagos követési szöghibát okozó erő egyenlíti ki. Ez az erő a legjobb minőségű elforduló karoknál is a skating erő nagyságrendjébe esik. (Kivétel a Keith Monks kar, melynél higannyal feltöltött vájatokba nyúló fémcsapok segítségével viszik át a hangszedő villamos jelét.) Az elforduló karok csapágyaiban keletkező súrlódásból származó nyomaték elsősorban a nyugalmi és moz gási súrlódás különbsége miatt hátrányos. Hatása - igényes kivitelű elforduló karoknál - lényegesen 2 kisebb, mint az elforduló karok eddig ismertetett fogyatékosságaiból eredő hibák. összefoglalva az ismert elforduló karok főbb hibáit és azok következményeit: — geometriai hiba — elsődleges követési szöghiba — másodlagos követési szöghiba — egyenlőtlen tűkopás — nagy tűerő — skating erő — egyenlőtlen lemezkopás — elektromos kivezetések és a csap- — harmadlagos követési ágyazás hibái szöghiba — egyenlőtlen tű- és lemezkopás — nagy tűerő — nagy tehetetlenségi nyomaték - nagy tűerő — nagy tű- és lemezkopás — alacsony karrezonancia A fentiek alapján belátható, hogy a hagyományos elforduló karoknál a kis tehetetlenségi nyomaték és kis követési szöghiba követelményét nem lehet egyidejűleg kielégíteni. A másod- és harmadrendű követési szöghibák a lemezsugártól, az elektromos vezetékek rugalmas nyomatékától, a karcsapágy súrlódási nyomatékától, valamint a hanganyag spektrális összetételétől függenek, így azok kiegyenlítésére egyetlen szabályozó (a skating kiegyenlítő) nem alkalmas. A hivatásos felhasználásra készülő berendezéseknél a hagyományos elforduló karok fenti hibáit hosszú elforduló karral és kis engedékenységű jelátalakítók alkalmazásával szokták csökkenteni. A merev tűágyazás ugyan kedvezően növeli a karrezonancia frekvenciáját és csökkenti a másod- illetve a harmadrendű követési szöghibából eredő torzításokat, a lemezt azonban erősen koptatja a szükséges (nagy engedékenységű hangszedő esetén alkalmazhatónál két- háromszor nagyobb) tűerő. A hatvanas évek végén már megkísérelték egyesíteni a hagyományos elforduló karok és a párhuzamosan vezetett tangenciális karok előnyeit. A Garrard által kifejlesztett megoldás azonban — amelynél az elsődleges követési szöghibát az elforduló karon csapágyazott hangszedő megfelelő forgatásával egyenlítették ki - olyan hátrányos tulajdonságokkal is rendelkezett, amelyek nagymértékben lerontották az ilyen kialakítású tangenciális elforduló karok elvi előnyeit. A Garrard „Zero” sorozatú karok a többszörös vízszintes karsúrlódás és a nagy tehetetlenségi nyomaték következtében nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A lemez barázdaérintőjével párhuzamosan vezetett, egyenes mentén vezérelt felfüggesztésű tangenciális karok (például Bang and Olufsen, Raboco, Pioneer) előállítása költséges a bonyolult felépítés és az előállítás igényes technológiája következtében. Az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 (
