181711. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 2,5-diamono-benzoesav származékok előállítására

3

181711

4

nézünk, majd kívánt esetben a kapott bázist önmagában ismert módon gyógyászatilag felhasználható savval savaddíciós sóvá alakítjuk. Az I általános képletű vegyületek savaddíciós sóit előnyösen úgy készíthetjük, hogy az I általános képletű bázis méta- 5 nolos, etanolos, izopropanolos vagy éteres oldatához hűtés közben a megfelelő sav azonos oldószerrel készült oldatát adjuk.

A II általános képletű vegyületek I általános képletű vegyületekké alakítását célszerűen úgy végez- jq zük, hogy a II általános képletű vegyület metanolos vagy etanolos oldatát szobahőmérsékleten, atmoszférikus nyomáson katalizátor, előnyösen palládium-csontszén jelenlétében hidrogénezzük, majd a katalizátor eltávolítása után a kapott I általános képletű 15 bázist kívánt esetben savaddíciós sójává alakítjuk.

A II általános képletű vegyületek közül néhány is mert az irodalomban. Ilyenek: 2-morfolino-5-nitro-benzoesav (J. Chem. Soc. C. 1968, 1722), 2-morjblino-5-nitro-benzoesavamid [Liet. TSR Mosku 20 Akad. Darb. Ser. B. 4, 55 (1973); C. A. 80, 36800, b (1974)], 2-dimetilamino-5-nitrobenzoesav-etilészter és -n-butilamid, 2-metil-aminó-5-nitro-benzoesav-amid (J. Chem. Soc. 1948, 360), 2-fenil-amino-5- -nitro-benzoesav, -metilészter és -amid [J. Ind. 25 Chem. Soc. 10, 309 (1933)], 2-ciklohexil-amino-5- -nitro-benzoesav (1 836 795 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás), továbbá 2-n-butil-amino-5-nitro-benzoesav-etilészter (3 607 866 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi le- 30 írás).

Az irodalomban nem ismert II általános képletű vegyületeket előállíthatjuk úgy, hogy valamely III általános képletű vegyületet — ahol R1 jelentése a fenti — HNR2 R3 általános képletű aminnal - ahol 35 R2 és R3 jelentése a fenti — reagáltatunk. Eljárhatunk úgy is, hogy valamely II általános képletű savat - ahol R1 jelentése hidroxilcsoport, továbbá R2 és R3 jelentése a fenti — vagy ennek reakcióképes származékát 1-4 szénatomos alifás alkohollal vagy 40 H2NR4 általános képletű aminnal - ahol R4 jelentése a fenti - hozunk kölcsönhatásba. A II általános képletű vegyületek előállíthatok valamely IV általános képletű vegyület - ahol R1, R2 és R3 jelentése a fenti — nitrálása útján is. A nitrálást 45 önmagában ismert módon végezhetjük.

A III általános képletű vegyületek II általános képletű vegyületekké alakítását célszerűen úgy végezzük, hogy a III általános képletű vegyületet a HNR2R3 általános képletű amin feleslegével reagál- 50 tatjuk. Oldószerként előnyös az amin feleslegét használni. A reakciót az amin forráspontján, illetve —130°C-nál magasabb forráspontú aminok esetében 100-130 °C-on célszerű végrehajtani.

A III általános képletű vegyületek közül egyesek 55 az irodalomban ismertek. Ilyenek: 2-klór-5-nitro-benzoesav [J. Org. Chem. 26, 919 (1961)], -metilészter (2 680 730 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás), -etilészter (J. Chem. Soc. 1927, 1113), 2-klór-5-nitro-benzoesavamid [J. Am. Chem. 60 Soc. 76, 5482 (1954)], 2-klór-5-nitro-benzoesav-benzilamid [Farm. Ed. Sei. 18, 732 (1963)] és a

2-klór-5-nitro-benzoesav-dietil-amino-etil-amid (3 170 955 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás). 65

2

Azokat a III általános képletű vegyületeket, melyek az irodalomban nem ismeretesek, úgy állíthatjuk elő, hogy egy ül általános képletű savat — ahol Rl jelentése hidroxilcsoport — vagy ennek reakcióképes származékát, előnyösen savkloridját az észterek előállítása céljából 1—4 szénatomot tartalmazó alifás alkohollal, az amidok előállítása céljából pedig H2NR4 általános képletű aminnal - ahol R4 jelentése a fenti — hozzuk kölcsönhatásba önmagában ismert módon. Eljárhatunk úgy is, hogy valamely V általános képletű vegyületet — ahol R1 jelentése a fenti — önmagában ismert módon nitrálunk.

A II általános képletű karbonsavakat — ahol Rl jelentése hidroxil-csoport, R2 és R3 jelentése a fenti — a következőképpen alakíthatjuk át észterekké, illetve amidokká:

ha a cél a karbonsavészter előállítása, tehát olyan II általános képletű vegyületé, ahol R1 jelentése 1—4 szénatomot tartalmazó alkoxi-csoport, akkor előnyösen a II általános képletű sav kloridjából indulhatunk ki. A savklorid képzéséhez tionil-kloridot használhatunk, ennek feleslegét alkalmazva oldószerként, adott esetben kis mennyiségű piridin mint katalizátor jelenlétében. Az így kapott savkloridot 1—4 szénatomos alifás alkohollal az alkohol feleslegét hasznáU az alkohol forráspontjáig terjedő hőmérsékletintervallumban;

reagáltatjuk, előnyösen i oldószerként, 0 C-tól

ha a cél valamely karbonsavamid előállítása, tehát a II általános képletű vegyületben R1 jelentése —NHR4 csoport — ahol R4 jelentése a fenti —, akkor a II általános képletű savból az előbbiek szerint készített savkloridot valamely H2NR4 általános képletű aminnal - ahol R4 jelentése a fenti — reagáltatjuk. Célszerű a reakcióhoz közömbös oldószert, például diklór-metánt, kloroformot, továbbá bázisos savmegkötőszert, például trietil-amint használni. Esetenként előnyös lehet a reakciót az amin feleslegében végrehajtani. Célszerű továbbá a reakciót 0 ° C-tól az oldószer forráspontjáig terjedő hőmérséklet-határok között kivitelezni.

A IV általános képletű vegyületek II általános képletű vegyületekké alakítását önmagában ismert módon való nitrálással hajtjuk végre.

A IV általános képletű vegyületek az irodalomban ismertek. Ilyen vegyület például a 2-benzil-amino-benzoesavamid (J. Chem. Soc. 1961, 2697).

Az V általános képletű vegyületek egy része az irodalomból ismeretes. Ilyenek például: 2-klór-benzoesav (J. Chem. Soc. 1927, 1113), 2-klór-benzoesavamid [J. Am. Chem. Soc. 62, 1432 (1940)]. Azokat az V általános képletű vegyületeket, amelyek az irodalomban ismeretlenek, úgy állíthatjuk elő, hogy a 2-klór-benzoesavat, illetve ennek reakcióképes származékát, előnyösen savkloridját az észterek előállítása céljából 1—4 szénatomot tartalmazó alifás al-