181697. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 3-amino-1,2-propándiol-származékok előállítására
1 181697 12 pentanollal vagy ciklohexanollal képzett észter, amely adott esetben rövidszénláncú alkilcsoporttal, például metilcsoporttal lehet szubsztituálva. A reakciót önmagában ismert módon, szokásosan inert oldószer jelenlétében, például körülbelül —10° és + 50 °C közötti hőmérséklettartományban, zárt edényben végezzük. Valamely VI általános képletű kiindulási anyagot önmagában ismert módon állíthatunk elő, ha vala mely II általános képletű vegyületet, ahol a képletben X! és Z] együtt epoxicsoportot jelentenek, valamely Via általános képletű aminovegyülettel vagy ennek reakcióképes származékával reagálhatunk. Valamely VIb általános képletű vegyületet is reagáltathatunk valamely VIc általános képletű karbonilvegyülettel, ahol R olyan oxo-alkiléncsoportot jelent, ahol az alkiléncsoport az alk-nak felel meg, az így kapott Schiff-bázist valamely bór-hidriddel, például nátrium-bór-hidriddel redukálunk. A redukciót aktivált hidrogénnel hidrogénező katalizátor, például platina-szén-katalizátor jelenlétében végezhetjük. Valamely VIc általános képletű karbonilvegyület viszont, ahol n jelentése 1, úgy állíthatunk elő önmagában ismert módon, hogy alamely IVh általános képletű vegyületet valamely (R-Hal) IVg általános képletű vegyülettel reagáltatunk, ahol Hal halogénatomot, elsősorban klóratomot jelent. Vala mely I általános képletű új vegyületet úgy is előállíthatunk, ha valamely VIII általános képletű vegyületben a cianocsoportot hidrolízissel karbamoilcsoporttá alakítjuk, és kívánt esetben ezt követően az első eljárásban ismertetett utólagos átalakítási műveleteket elvégezzük. A fenti reakciókat önmagában ismert módon végezzük. A hidrolízist bázisos vagy előnyösen savas közegben, főként koncentrált vizes ásványi savak jelenlétében, így például tömény sósav jelenlétében, és szükség esetén hűtéssel vagy melegítéssel, például 0-60 °C-ig terjedő hőmérséklettartományban, előnyösen 40-50 °C-on végezzük, nyitott vagy zárt edényben és/vagy fnert gázatmoszférában, például nitrogénatmoszférában. A VIII általános képletű kiindulási anyagot előállíthatjuk például úgy, hogy valamely Villa általános képletű vegyületet OH I Ar—O—CH2 —CH—CH2 —NH2 (Villa) reagáltatunk valamely VlIIb általános képletű vegyülettel, ahol hal klór-, bróm- vagy jódatomot jelent. A reakciót előnyösen bázisos szer jelenlétében, önmagában ismert módon végezzük. Valamely VlIIb általános képletű vegyületet viszont úgy állítunk elő, hogy a cianidnak megfelelő oximot ecetsavanhidrid hatásának tesszük ki. Ez célszerűen úgy történik, hogy visszafolyatással forraljuk. Az oximot a megfelelő aldehidből állítjuk elő, hidroxil-amin-hidrokloriddal alkoholos nátrium-hidroxid-oldat jelenlétében visszafolyatással forralva. A megfelelő aldehidet viszont úgy állítjuk elő, hogy 2,4-dihidroxi-benzaldehidet reagáltatunk a-to-dihalogén-rövidszénláncú-alkánnal, előnyösen bázisos szer jelenlétében. Ezzel analóg módon hidroxi-szalicilonitrilt, például a 2,4-dihidroxi-benzonitrilt [Chem. Bér. 24,3657 (1891)] vagy a 2,5-dihidroxi-benzonitrilt [Helv. Chim. Acta 30, 149, 153 (1947)] nemgeminális dihalogén-(rövidszénláncú)-alkánnal reagáltatva a VlIIb általános képletű vegyületet kapjuk. Valamely I általános képletű vegyület előállításához a megfelelő fenti eljárás kiválasztásakor arra kell ügyelnünk, hogy a meglevő szubsztituenseket, elsősorban az Ar csoportokét ne alakítsuk át vagy ne hasítsuk le, ha az ilyen átalakítások, illetve lehasítások nem kívánatosak. így különösen funkcionálisan átalakított karboxilcsoportok, így észterezett vagy amidált karboxilcsoportok, valamint ciáncsoportok, mint az Ar csoportok szubsztituensei a szolvolízis, különösen a hidrolízis és továbbá a redukciók folyamatában is résztvehetnek a reakcióban és átalakíthatok. Másrészt a szubsztituensek egyidejű átalakítása válhat szükségessé; például telítetlen szubsztituensek, így rövidszénláncú alkenilcsoport, a találmány szerinti redukciós eljárás körülményei között, például rövidszénláncú alkilcsoporttá redukálhatok. A kapott vegyületeket az I általános képletű vegyület definícióján belül a szokásos módon más I általános képletű végtermékké alakíthatunk, például a megfelelő szubsztituenseket átalakítjuk, ezeket bevezetjük vagy lehasítjuk. Mind az előállítási eljárás, mind pedig az utólagos átalakítási műveletek elvégzésekor arra kell ügyelnünk, hogy a nem kívánt mellékreakciók, amelyek egyéb csoportok kialakulásához vezetnek, ne következzenek be. A fent leírt reakciókat adott esetben egyidejűleg vagy egymás után, továbbá tetszés szerinti sorrendben elvégezhetjük. Szükség esetén hígítószer vagy kondenzálószer és/vagy katalitikusán ható szerek jelenlétében, alacsonyabb vagy magasabb hőmérsékleten, zárt edényben, nyomás alatt és/vagy inert gázatmoszférában dolgozunk. Az eljárás körülményeinek, valamint a kiindulási anyagoknak megfelelően az új vegyületeket szabad alakban vagy a találmány szerint is meghatározott sói alakjában állíthatjuk elő. Az új vegyületek vagy sóik lehetnek hemimono-, szeszkvi- vagy polihidrátok is. Az új vegyületek savaddíciós sóit önmagában ismert módon, például bázisos szerekkel végzett kezeléssel, így alkálifém-hidroxidokkal, -karbonátokkal és -hidrogén-karbonátokkal vagy ioncserélőkkel kezelve szabad vegyületekké alakíthatjuk át, másrészt a kapott szabad bázisokat, szerves vagy szervetlen savakkal például az említett savaddíciós sókká alakíthatjuk, amelyek előállításához különösen olyan savakat alkalmazunk, amelyek a gyógyászatban alkalmazható sók képzésére alkalmasak. Az új vegyületek ezen, vagy más sói, különösen savaddíciós sói, például oxalátok vagy perklorátok, az előállított szabad bázisok tisztítására is szolgálhatnak, amennyiben a szabad bázist sóvá alakítjuk, ezeket leválasztjuk és tisztítjuk, és a sókból a bázist ismét szabaddá tesszük. Az új vegyületeket a kiindulási anyagok és a művelet módszereinek megválasztása szerint optikai antipódokként vagy racemátokként állítjuk elő, vagy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
