181692. lajstromszámú szabadalom • Tengelykapcsoló- és kormányszerkezet

181692 4 rékre történő átvitelére alkalmas kardáncsuklóval van összekötve. A találmányt részletesebben rajz alapján ismer­tetjük, ahol a találmány szerinti szerkezet célszerű példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti tengelykapcsoló- és kormányszerkezettel elátott jármű vázlatos képe, fe- Iülnézetben, a 2. ábra a találmány szerinti szerkezeten vett ten­gelyirányú hosszmetszet a 4. ábra II—II vonala sze­rint, ahol az egyes alkotórészek egymástól széthúzva vannak ábrázolva, a 3. ábra a tengelykapcsolódob nézete kicsinyítve, a 2. ábrán levő III nyíl hányában, a 4. ábra a találmány szerinti szerkezet nézete a 2. ábrán levő IV nyfl irányában, az 5. ábra a 4. ábra V—V vonala szerinti metszet, a 6. ábra nézet a 2. ábrán levő VI nyíl irányából, a 7. ábra nézet a 2. ábrán levő VII nyíl irányából, a 8. ábra pedig nézet a 2. ábrán levő VIII nyíl irá­nyából. Az 1. ábrán látható járműnek merev 20 váza van, amelynek négy sarkán nem elfordítható, rugózatlan, kisnyomású mezőgazdasági 21 gumikerekek vannak elrendezve. A 21 kerekek 22 motorról 23 váltó­művön, 1 hajtó tengelyen, két találmány szerinti 24 tengelykapcsoló- és kormányszerkezeten, 25 kardántengelyeken és 26 lánchajtásokon keresztül vannak meghajtva. A 24 tengelykapcsoló- és kor­mányszerkezet vezérlése és ezzel együtt a jármű kor­mányzása 28 karok és a hozzájuk tartozó 29 bow­­denhuzalok segítségével a 27 vezetőülésről történik. A kormányzás elvben úgy történik, hogy kanya­rodásnál a kanyar ívét tekintve belül levő 21 kere­keket a megfelelő 28 kar működtetésével lassabb forgásra, sőt éles kanyar esetén ellentétes irányú for­gásra kényszerítjük. Éles jobbkanyarnál például a bal oldali kerekek előrefelé mozognak, a jobb oldali kerekek pedig hátrafelé. A fordulási sugár ilyenkor gyakorlatilag nulla, és a jármű lényegében egyhely­ben megfordítható. A 2. ábrából a találmány szerinti 24 tengely­­kapcsoló- és kormányszerkezet felépítése ismerhető meg. Az 1 hajtó tengely jobbról, az ábrán föl nem tüntetett 23 váltóműből nyúlik be a 24 tengelykap­csoló- és kormányszerkezetbe. Az 1 hajtó tengelyen 30 ékkel 2 tengelykapcsolódob van rögzítve, és ez­által mind axiális irányban, mind pedig radiális irányban az 1 hajtó tengellyel mereven össze van kötve. A 2 tengelykapcsoló dob után van a 19 fékdob elrendezve, amely az 1 hajtó tengellyel nincs közvet­len összeköttetésben. A 19 fékdobnak a 2 tengelykap­csolódobba benyúló, két egymással szemben elhelyez­kedő 32 füllel ellátott 31 központi gyűrűje van. A 32 fülekkel 7 kikapcsoló villa és 33, 34 csap­szegek révén két 3 tengelykapcsolópofa van elfor­­díthatóan összekötve, amelyek adott esetben a haj­tott egységet képezik. A 3 tengelykapcsolópofák egymáshoz képesti elmozdulásának forgáspontjaként 5 menesztőcsap szolgál, amely körül elfordítva a 3 j tengelykapcsolópofákat 6 nyomórugók egymástól szétnyomják és 4 betétjükkel a tengelykapcsoló 35 felülétére szorítják. A 19 fékdobot legalább részben 8 fékszalag veszi körül. A 8 fékszalag az 1. ábrán feltüntetett 29 bowdenhuzal és a 28 kar segítségével húzható meg, miáltal a 19 fékdob forgása a 2 ten­gelykapcsolódobhoz és az 1 hajtó tengelyhez képest egészen az álló helyzetig lelassítható. Az 1 hajtó ten­gely és a 2 tengelykapcsolódob 11 napkerékkel együtt alkotja az ismertetett szerkezet hajtó egysé­gét. Az 5 menesztőcsapra 9 tartótárcsa van a 19 fékdobon belül mereven felcsavarozva. A 9 tartótár­csával 16 burkolat van mereven összecsavarozva, mi­által a bolygómű számára zárt ház jön létre. A 9 tar­tótárcsa az 1 hajtó tengelyen 10 golyós csap ággyal van ágyazva. Ezenkívül a 9 tartótárcsa belső oldalán két 12, 13 bolygókerék van forgathatóan elrendezve. A 12 bolygókerék egyrészt a 11 napkerékkel kap­csolódik, amely az 1 hajtótengelyen van 30 ékkel rögzítve, másrészt pedig a második 13 bolygókerék­kel. A 11 napkerék illetve a 12, 13 bolygókerekek mindegyike homlokfogaskerék. A 13 bolygókerék szélesebb, mint a 12 bolygókerék és 14 hajtott fo­gaskerékkel kapcsolódik, amely 15 golyóscsapágy révén a 16 burkolaton és egy belül elhelyezkedő 36 golyóscsapágy révén az 1 hajtó tengely 17 csapján van csapágyazva. A tulajdonképpeni bolygóművet a 9 tartótárcsa, a 12, 13 bolygókerekek és a 14 haj­tott fogaskerék együttese adja. A 14 hajtott fogaske­rékkel 18 kardáncsukló van mereven összecsava­rozva. A 18 kardáncsukló a továbbiakban a 21 ke­rekekig vezető hajtószerkezettel van összekötve. A 19 fékdobnál meg kell még említeni, hogy 37 fala megfelelően kimunkált 38 kivágással van ellátva, így a 3 tengelykapcsolópofák az 5 menesztőcsappal együtt a 19 fékdobhoz képest kissé elfordulhatnak. A találmány szerinti tengelykapcsoló- és kor­mányszerkezet működésmódja a következő: A jármű egyenesmeneténél a 24 tengelykapcsoló- és kormányszerkezetet nem működtetjük, vagyis a 8 fékszalag nincs megfeszítve és csúszik a 19 fékdo­bon. A 22 motor ereje 1 hajtó tengelyen keresztül jut a 2 tengelykapcsolódobra, a 35 felülethez pré­­selődő 3 tengelykapcsölópofákra, az 5 menesztő­csapra, a 9 tartótárcsára és a 14 hajtott fogaske­rékre, valamint a 18 kardáncsuklóra. A 9 tartótárcsa azonos fordulatszámmal együtt forog all napke­rékkel és az 1 hajtó tengellyel, miközben a 12, 13 bolygókerekek csak bolygómozgást végeznek, de sa­ját tengelyük körül nem forognak. Ily módon a 14 hajtott fogaskerék is az előbbiekkel azonos fordulat­számmal forog. Ha a 24 tengelykapcsoló- és kormányszerkezetet kormányzás céljából működtetjük és a 8 fékszalagot a 19 fékdobon meghúzzuk, az alkalmazott húzóerő mértékében a 19 fékdob a 2 tengelykapcsolódobhoz és a 3 tenge'ykapcsolópofákhoz képest lefékeződik. Ezáltal elfordulás jön létre a 21 központi gyűrű és a 3 tengelykapcsolópofák között, és ez utóbbiakat a 7 kikapcsoló villák a 6 nyomórugók ereje ellenében ki­húzzák a 2 tengelykapcsolódob belső 35 felületéről. Ezáltal a 3 tengelykapcsolópofák nagyjából le van­nak kapcsolva a 2 tengelykapcsolódobról. Egyide­jűleg az 5 menesztőcsapon keresztül a 9 talplemez is 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 50 55 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom