181671. lajstromszámú szabadalom • Eljárás víztermelő kút kavicsszűrőjének kialakítására
MAGYAR néfköztarsasag SZABADALMI LEÍRÁS 18Î671 Varga Károly gépésztechnikus, ifj. Varga Károly geológus technikus, Budapest Eljárás víztermelő kút kavicsszűrőjének kialakítására 1 A találmány víztermelő kút kavicsszűrőjének kialakítási eljárására vonatkozik, amely eljárás mind új kutak létesítésénél, mind korábban létesített kutak fölújításánál egyaránt alkalmazható. Az eljárás során a kút furatába vagy betétszűrős felújításnál a már 5 korábban beépített csőoszlop belső terébe víznyelő szakasszal ellátott csőoszlopot süllyesztünk, és a kavicsszűrőt a csőoszlop víznyelő szakasza és a furat szembenfekvő oldalfala közötti térrésznek szűrőkaviccsal kitöltése útján nyerjük. 10 Ismert, hogy a víztermelő kutak építése során a kutak csőoszlopainak leginkább szűrőcsöveinek víznyelő szakasza vízadó réteghez igazodóan általában több tíz, esetleg száz métert is meghaladó mélységbe kerül lesüllyesztésre. Ez a csőoszlop 15 víznyelő szakaszát körülfogóan elhelyezésre kerülő, a csőoszlop belső terébe irányuló vízáram szűrésére szolgáló kavicsszűrő kialakítását hozzáférés hiányában igen megnehezíti. A gyakorlatban alkalmazott kavicsszűrő kiala- 20 kítási eljárások egyik csoportjánál a süllyesztést megelőzően a víznyelő szakaszt hordozó csőtagot tányér alakú, kosár alakú, stb., szűrőkavicstartó szerkezettel látják el, - mint egy ilyent a 922 759 lajstromszámú német szabadalmi leírás is ismertet — ezt 25 szűrőkaviccsal kitöltik, s az ily módon nyert végleges formájú kavicsszűrővel ellátott csőjoszlopot süllyesztik a kívánt mélységbe. Az ilyen eljárások hátrányossága, hogy határozott formájú, könnyen kezelhető és szerelhető tartószer- 30 2 kezeteí igényelnek. Ugyanakkor a kavicsszűrő végleges helyére süllyesztve is megtartja formáját, s nem igazodik a kút furata vízadó rétegbeli szélességéhez, ami vízhozam szempontjából általában kedvezőtlen. További hátrányosságuk, hogy a kavicsszűrők tartószerkezeteinek kialakítása jelentős anyag- és munkatöbbletet, az egyébként szükségesnél nagyobb kútfurat-átmérő kialakítása jelentős munka- és energiatöbbletet, valamint a csőoszlop szállítása és beépítése pedig fokozottabb gondosságot igényel. Az eljárások másik elterjedtebben alkalmazott csoportjánál a kút furatába süllyesztett • csőoszlop mellé szűrőkavics adagolással alakítanak ki kavicsszűrőt oly módon, hogy legalább annyi szűrőkavicsot töltenek a furat fala és a csőoszlop közti hézagba, amennyi a furat fenekétől a víznyelő szakasz felső végéig a csőoszlop melletti körgyűrű alakú rés feltöltéséhez szükséges. Ez az eljárás bár igen egyszerűen kivitelezhető, de hátrányossága, hogy a furat ferdesége, a csőoszlop koncentrikustól eltérő elhelyezkedése, a furatban bennmaradt öblítőiszap elmozdulása, a fúfüs során harántolt egyes ún. duzzadó — leginkább agyag — rétegek kiterjedése stb., gátolják a víznyelő szakaszt körülvevő térrész szűrőkaviccsal való egyenletes kitölthetőségét. Ez főként a hidrogeológiailag és hidraulikailag szükséges minimális furatátmérővel készített kutak esetén jelent fokozott nehézséget. A nehézségeket a furatátmérő minimális értéknél nagyobb értékűnek való megválasztásával igyekeznek elkerülni, ez azonban 181671
