181671. lajstromszámú szabadalom • Eljárás víztermelő kút kavicsszűrőjének kialakítására
3 181671 4 nagyobb teljesítményű fúróberendezés alkalmazását igényli, valamint nagyobb munka- és energiaszükségletet jelent, s így sem minden esetben biztosított a csőoszlopot egyenletes vastagságban övező, kellően hatásos működésű kavicsszűrő kialakíthatósága. Ismert továbbá a 157 758 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban részletezett kavicsszűrő kialakítási eljárás, amelynél ún. spirocsövek közé helyezik a szűrőkavicsot, valamint a 158 696 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban tárgyalt megoldás, amelynél a csőoszlop és egy azt körülvevő lényegében segédcső közötti térközt töltenek ki szűrőkaviccsal. Ez utóbbi megoldások igen jelentős szerkezeti anyag (cső)-többlet, valamint jelentős munka- és energiatöbblet igényük miatt kevésbé gazdaságosak, s egyben a kút kialakítása szakképzettebb munkaerőt kíván. Ismert kavicsszűrők olyan kialakítása is, amelynél a csőoszlop huzalszövettel, mint elsődleges szűrővel borított víznyelő szakaszának külső felületére műgyantával oldhatatlan kötést létesítve szűrőkavicsot ragasztanak, s az ily módon kialakított kavicsszűrővel ellátott csőoszlopot süllyesztik a kút furatába. Az így létrehozott kavicsszűrőben az egymással összeragasztott kavicsdarabok közötti nyílások homokkal, iszappal igen hamar eltömődhetnek, s ez a kút teljesítményének rövid idő alatt bekövetkező igen jelentős csökkenését eredményezi. További hátrányossága, hogy az ily módon kialakított kavicsszűrő a végleges helyére süllyesztve is megtartja eredeti alakját, nem igazodik a kút furata vízadó rétegbeli szélességéhez, ami hozam szempontjából kedvezőtlen. A műgyantás oldhatatlan kötésű kavicsszűrők kialakításával és alkalmazásával járó további nehézségek közé tartoznak, hogy a szűrőréteggel ellátott csőoszlopok érzékenyek a szállításra, beépítésük fokozott gondosságot és szakértelmet igényel. A csőoszlopnál törés vagy leválás bekövetkezése ugyanis a beépítést meghiúsítja, vagy ha a beépítés során történik meghibásodás, annak ténye csak később — homokolásból — érzékelhető, és többnyire tsak a kút igen jelentős költséget igénylő felújításával hárítható el. Az ismertetett kavicsszűrő kialakítási eljárások közös hátrányossága, hogy az igényelt szűrőkavics mennyiség felhasználási helyre váló eljuttatását általában csak jelentős értéket képviselő szerkezeti anyag beépítése, valamint munkatöbblet és energiatöbblet ráfordítás mellett tudják megoldani, és emellett sem biztosított a hozam szempontjából legkedvezőbb elhelyezkedésű kavicsszűrő kialakítása. így célunkká vált egy olyan kavicsszűrő kialakítási eljárás kidolgozása, amely az ismert megoldások előnyeit önmagában egyesíti és egyben azok hátrányosságaitól mentes, így biztosítja a kavicsszűrő által igényelt teljes kavicsmennyiség szűrési helyre való eljuttatását, és ott a kívánt, hatásos működést biztosító övező elhelyezést. Az eljárás kidolgozásánál további célként tűztük ki annak biztosítását, hogy a kavicsszűrő a kút furata vízadórétegbeli szélességéhez igazodjon, vízhozamnövelő mosatás elvégezhető legyen, valamint az eljárás egyszerűen és gyorsan kivitelezhető legyen. A találmány szerinti eljárás azon a felismerésen alapul, hogy a kavicsszűrőhöz szükséges szűrőkavics 2 mennyiséget olyan ideiglenes rögzítés alkalmazásával juttatjuk a kívánt - szűrési - helyre, vagy annak közelébe, amely rögzítés oldását egyszerűen, hozzáférés igénye nélkül el tudjuk végezni. A találmány szerinti, víztermelő kutak kavicsszűrőjének kialakítási eljárása során a kút furatába vagy betétszűrős felújításnál a már korábban beépített csőoszlop belső terébe víznyelő szakasszal ellátott csőoszlopot süllyesztünk, és a kavicsszűrőt a csőoszlop víznyelő szakasza és a furat szembenfekvő oldalfala közötti térrésznek szűrőkaviccsal kitöltése útján nyerjük. Az eljárás első változatának lényege, hogy a süllyesztést megelőzően a szűrőkavicsot víz és/vagy oldószer által oldható ragasztóanyag felhasználásával vagy teste(ke)t célszerűen felfűzőnyílással ellátott korongo(ka)t formálva összeragasztjuk és az így kapott test(ek)et a csőoszlopra leginkább fölfűzéssel rögzítjük, vagy önmagában ismert módon a csőoszlop külső palástjára fölragasztjuk oly módon, hogy a csőoszlopot vízadó réteg vastagságát meghaladó hosszon látjuk el a ragasztott szűrőkaviccsal vagy a szűrőkavics összeragasztásával nyert test(ek)kel, majd a csőoszlop furatba süllyesztését követően a szűrőkavics ragasztóanyagát talajvízzel és szükség szerint a kút vizes és/vagy oldószeres átmosásával föloldjuk, és a föloldott szűrőkaviccsal a furat és a csőoszlop közötti térrészt legalább a víznyelő szakasz felső végéig föltöltjük. Az eljárás második változatának lényege, hogy a süllyesztésre kerülő csőoszlop körül önmagában ismert, a csőoszlopnál nagyobb átmérőjű segédcsőoszlopot alkalmazunk, a segédcsőoszlopot a vízadó réteg vastagságánál hosszabbnak, víz és/vagy oldószer által oldható anyagúnak választjuk meg, a segédcsőoszlop belső terébe a csőoszlopot térköztartással behelyezzük, a közöttük levő térközt alulról lezárjuk, a csőoszlopok közötti térközt szűrőkaviccsal kitöltjük, a csőoszlopokat egy tagban süllyesztjük, továbbá a furatba süllyesztést követően a segédcsőoszlopot talajvízzel és szükség szerint a kút vizes és/vagy oldószeres átmosásával feloldjuk, és a leoldódó szűrőkaviccsal a kút oldalfala és a csőoszlop közötti térrészt legalább a víznyelő szakasz felső végéig töltjük fel. Az eljárás első változata foganatosításánál abban az esetten, amikor a szűrőkavicsot egy vagy több testté célszerűen felfűzőnyílással ellátott koronggá ragasztjuk össze és az így nyert testeket rögzítjük a csőoszlop külső palástjához a rögzítést elvégezhetjük mechanikus úton, például kötőelemek, támasztóeszközök, támasztótányér stb. alkalmazásával, vagy elvégezhetjük víz és/vagy oldószer által oldható ragasztóanyag, célszerűen a szűrőkavics összeragasztásához alkalmazott ragasztóanyag fölhasználásával ragasztás útján is. Az alkalmazható ragasztóanyagok fajtájának kiválasztásánál figyelemmel kell lenni, hogy az egészségre ártalmatlan hatású legyen, továbbá befolyásolja költségességük, valamint a leoldásukhoz alkalmazásra kerülő oldószer fajtája, jellemzői és költségessége, stb. Igen előnyös az olyan ragasztóanyaggal végzett ragasztás, amely ragasztóanyag az élelmiszeriparban 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
