181663. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-(2-tienil)-2-oxo-2,3-dihidro-benzo [b] tiofén-3-karboxamid és sóinak az előállítására
11 181663 12 100 ml 2n sósav-oldat és 1000 g jég elegyére öntjük, háromszor 250—250 ml dietil-éterrel extraháljuk, nátrium-szulfát felett megszárítjuk és szárazra pároljuk. A maradékot dietil-éterből átkristályosítjuk. így N-(2-tienil)-2,3-dihidro-2-oxo-benzo[b]tiofén-3-karboxamidot kapunk, amelynek olvadáspontja 142-144 °C (bomlás). 7. példa 8,7 g 50%-os, paraffinolajjal készített nátrium-hidrid-szuszpenzió és 250 ml hexametil-foszforsav-triamid lehűtött szuszpenziójához hozzácsöpögte tjük 27,5 g 2,3-dihidro-2-oxo-benzo[b]tiofén 100 ml hexametil-foszforsavtriamiddal készített oldatát. Az elegyet egy órán át szobahőmérsékleten tovább keverjük, 0 °C-ra újra lehűtjük és hozzácsöpögtetünk 31,3 g 50 ml hexametil-foszforsav-triamidban feloldott N-(2-tienil)-karbaminsav-etilésztert. Az elegyet 20 órán át szobahőmérsékleten tovább keverjük, majd 1500 g jég és 200 ml 2n sósav-oldat elegyére öntjük. Az elegyet kétszer, 300—300 ml dietil-éterrel extraháljuk, az extraktumot vízzel semlegesre mossuk és szárazra pároljuk. N-(2-tienil)-2-oxo-2,3-dihidro-benzo[b] tiofén-3-karboxamid marad vissza, olvadáspontja: 142-144°C (bomlás). 8. példa 16,9 g 2,3-dihidro-2-oxo-benzo[b]tiofént feloldunk 200 ml hexametil-foszforsav-triamidban. Az oldatot 0 °C-ra lehűtjük és nitrogén atmoszférában cseppenként összekeverjük 3,2 g butil-litium 20 ml n-hexánnal készített oldatával. Az elegyet hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni, részletekben hozzáadunk 31 g N-(2-tienil)-karbaminsav- (2,2,2-triklór)-etilésztert, majd 2 órán át 0 °C-on és 20 órán át szobahőmérsékleten tovább keverjük, ezután 1000 g jégre öntjük, háromszor, 100—100 ml dietil-éterrel extraháljuk, az extraktumot nátrium-szulfát felett megszárítjuk, szárazra pároljuk és hexán és dietil-éter 1 :5 arányú elegyéből átkristályosítjuk. A kapott N-(2-tienil)-2,3-dihidro-2-oxo- benzo[b]tiofén-3- -karboxamid 142—144 °C-on olvad (bomlás). 9. példa 1 g N-(2-tienil)-2-formamino-benzo[b]tiofén-3- -karboxamid 5 ml etanollal és 5 ml vízzel készített oldatát összekeverjük 3 ml sósavval és körülbelül 10 órán át forraljuk visszafolyató hűtő alkalmazásával. Az alkohol eltávolítása után a maradékot vízzel mossuk, híg nátrium-hidroxid-oldatban felvesszük és leszívatjuk. A vizes fázist megsavanyítjuk és a kivált N - ( 2 -1 ie nil)-2-oxo-2,3-dihidro-benzo[b jtiofén-3 -karboxamídot éterből átkristályosítjuk. Olvadáspont: 142-144 °C (bomlás). A kiindulási anyagot az alábbi módon állíthatjuk elő. A fémorganikus vegyület előállítása céljából 10.9 g etil-bromidot hűtés közben becsöpögtetünk 4 g magnézium forgács és abszolút tetrahidrofurán elegyébe. A termékhez részletekben hozzáadjuk 9.9 g 2-amino-tiofén abszolút tetrahidrofuránnal készített oldatát és az oldatot rövid időn át visszafolyató hűtő alkalmazásával forraljuk. Ezután szobahőmérsékleten hozzácsöpögtetünk 7,5 g 100 ml abszolút tetrahidrofuránban feloldott 2-formamino-benzo[b] tiofén-3-karbonsav-etilésztert. Az elegyet ezt követően 15 percen át forraljuk visszafolyató hűtő alkalmazásával, majd 15 percen keresztül szobahőmérsékleten keverjük. Az oldószer ledesztillálása után a maradékot híg sósav-oldattal hidrolizáljuk, majd kis térfogatú metilén-klorid részletekkel extra-háljuk, a szerves fázist nátrium-szulfát felett megszárítjuk és az oldószert ledesztilláljuk. A kapott N-(2-tienil)-2-formamino-benzo[b]tiofén-3-karboxamidot közvetlenül felhasználjuk a következő reakcióhoz. 10. példa 20 g N-(2-tienil)-2-oxo-2,3-dihidro-3-benzo[b]-tiofén-karboxamidot 250 ml acetonban szuszpendálunk és összekeverjük 66 ml n nátrium-hidroxid-oldattal, ekkor oldat keletkezik. Ezt szárazra pároljuk, a maradékot először toluollal, majd dietil-éterrel elkeverjük, leszívatjuk és megszárítjuk. így az N-(2-tienil)-2-oxo-2,3-dihidro- 3-benzo[b]tiofén-karboxamid nátriumsóját kapjuk, amelynek olvadáspontja 280 °C feletti. 11. példa 470 mg (2,1 i mmól) 2-oxo-2,3-dihidro-3-benzo[bjtiofén-karbonsav-etilésztert és 218 mg (2,22 mmól) 2-amino-tiofént 5 órán át forralunk visszafolyató hűtő alkalmazásával 3 ml xilolban. Lehűlés után a terméket 3 ml hexán beadagolásával kicsapjuk. További 5 ml éterrel való felhígítással és keveréssel kristályos N-{2-tienil)-2-oxo-2,3- dihidro-3- -benzo[b]tiofén-karboxamidot kapunk, amelyet leszívatunk. Olvadáspont: 142-144 °C (bomlás). Hasonlóképpen reagáltatunk 2-oxo-2,3-dihidro-benzo[b]tiofén-3-karbonsav-fenilésztert, illetve 2-oxo-2,3-dihidro- benzo[b]tiofén-3-karbonsav-fenilésztert, illetve 2 -o xo - 2,3 - dihidro-benzo[b]tiofén-3-karbonsav-kloridot 2-amino-tiofénnel N-(2-tienil)-2-oxo-2,3-dihidro-benzo[b]tiofén-3-karboxamiddá. 12. példa 18,6 g 2-(o-merkapto-fenil)-malonsav-N,N’-di-(2- -tienil)-diamidot 150 ml dimetil-szulfoxidban feloldunk, összekeverjük 1,5 g tömény kénsavval és éjszakán át 50 °C-on keverjük. Ezután a reakcióelegyet 200 ml vízzel összekeverjük, a csapadékot leszívatjuk, 200 ml dietil-éterben felvesszük és először híg nátrium-hidroxid-oldattal, majd vízzel mossuk. Ezt követően nátrium-szulfát felett megszárítjuk, bepároljuk, kovasavgélen kromatografáljuk és éterből 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
