181659. lajstromszámú szabadalom • Fémszol-részecskével jelzett immuno-vizsgálati módszer

5 181659 6 két alkalmazzunk a fém-szol részecskék bevonásához, mert bár ez stabilizáló hatással jár, az immunokémiai aktivitás kisebb lesz a vártnál, valószínűleg a térbeli gátlás következtében. Emiatt szintén előnyösnek bizo­nyul valamely immuno-komponenssel csak részben vég­zett bevonás, amelyet követően a bevonást más védő, de immunokémiailag inert anyaggal, így inert proteinek­kel, például albuminnal, polietilén-glikollal vagy más poláros makromolekulákkal tesszük teljessé. Bevonó anyagként használható az A protein vagy ezzel rokon proteinek, amelyek aktivitással rendelkeznek az anti­testek Fc részének vonatkozásában. A fém-szol részecs­kék A proteinnel történő bevonása után egy további be­vonás végezhető valamely kiválasztott antitesttel. Egy másik lehetőség az, amikor először a fém-szol ré­szecskéket valamely inert hidrofil molekulával, például egy polimerrel vagy kopolimerrel bevonjuk, majd az immunológiai komponenst adszorpcióval vagy kovalens kötéssel a bevonó anyaghoz kapcsoljuk. A bevonás után kapott részecskék (gömböcskék) tar­talmazhatnak egyetlen fém-szol részecskét, de az is lehet, hogy a polimer egynél több fém-szol részecskét foglal magába. A fém-szol részecskék inert polimerrel történő bevo­nását kétféleképpen végezhetjük, vagy úgy, hogy a fém­szolt hozzuk kapcsolatba a polimerrel, vagy pedig a fém-szolt monomert vagy különböző monomereket tar­talmazó közeghez adjuk, mikoris ezeket in situ polime­­rizációra, illetve kopolimerizációra késztetjük. A poli­­merizációt iniciálhatjuk sugárzással vagy iniciátorok, mint perszulfát hozzáadásával. A fém-szol részecske monomer közeg — melyben a részecskét elhelyezzük — polimerizációjával elvégzett bevonása szervetlen iniciátor, mint perszulfát alkalma­zásával gyakorlati nehézségeket támaszt, mivel a szol flokkulál ilyen iniciátorok hozzáadására. Azt találtuk, hogy az ilyen bevonás lehetséges a fém-szol részecskék védelmével, amikor a védett részecskét monomer közeg­be vezetjük, végül a polimerizációt iniciáljuk. A bevona­tot alkotó polimerek védőanyagoknak tekinthetők. A fém-szol részecskékkel jelzett komponenseket rea­gensként alkalmazzuk, általában kombinálva vizes kö­zegben levő receptor proteinek és haptének, antigének és antitestek kimutatásához és meghatározásához hasz­nálatos egyéb reagensekkel, amelyeket az immunoké­miai módszerek — gyakorlatilag radio-immuno és en­zim-immuno vizsgálatok — valamennyi ága hasznosít. Következésképpen a találmány immunokémiai mód­szerekhez alkalmazható reagens-csomagokra is vonat­kozik, amelyek legfontosabb komponensként fém-szol formájú fémjelzett immunokomponenst tartalmaznak, és a fém-szol részecskéi akár közvetlenül a kívánt im­munokomponenssel, akár egy inert makromolekulával — amelyhez az immunokomponens kapcsolódik, vagy adszorbeálódik — vannak bevonva. A használatos immunokémiai módszerek egyike a kompetitiv immuno-vizsgálat, mely valamennyi im­munokomponens kimutatásánál és vizsgálatánál alkal­mazható. Például bizonyos antigének kimutatásánál ez a módszer abban áll, hogy a nem ismert mennyiségű antigént tartalmazó vizsgálati mintát kapcsolatba hoz­zuk az érintett fém-jelzett antigén és ezen antigén elleni oldhatatlan antitest bizonyos mennyiségével vagy az oldhatatlan antigén és ezen antigén elleni fém-jelzett an­titest bizonyos mennyiségével. A kívánt reakcióidő után a fém milyenségét és/vagy mennyiségét a kötésben levő vagy szabad részben meghatározzuk, és így a meghatá­rozandó antigénre egy kvalitatív, illetve kvantitatív érté­kelést kapunk. A részleteknél esedékes változtatásokkal analóg eljárás alkalmazható más immunokomponensek meghatározására is. Az úgynevezett „szendvics” módszerek szintén elter­jedtek. Ezek különösen alkalmasak a találmány szerinti fém-jelzett komponens használatára. Ilyen módszerek alapján valamely immunológiai komponenst — például egy antitestet, ha az antigént kell meghatározni — szi­lárd hordozóhoz történő kapcsolással oldhatatlanná teszünk. Ez a szilárd hordozó például annak a reakció­edénynek a belső felülete, amelyben az immunokémiai reakciót végezzük. A kezdeti inkubáció után, vagy kí­vánt esetben a mosási lépési követően, a fém-jelzett antitesttel végzett második inkubáció történik, majd a kötött vagy szabad fázisban levő fémet meghatározzuk. Előnyös, ha a fémet kötött fázisban határozzuk meg. Ez esetben a fázisok szeparálása után a kötött rész elő­nyösen leválasztható, úgy hogy a fém az ilymódon nyert folyadékban már meghatározható. Továbbá homogén agglutináció is használható. Ha a vizsgálati minta a meghatározandó immunokémiai kom­ponenst tartalmazza, az agglutináció a jelzett immuno­kémiai komponenssel történik, amely az optikai tulaj­donságok megváltozását eredményezi. Kvalitatív vagy szemikvalitatív eredményt a színváltozás figyelemmel kí­sérésével nyerhetünk. Lehetséges azonban a megfigyelést a reakció során spektrofotométerrel végezni. A fentebb ismertetett módszereken kívül igen sok immunokémiai módszer létezik, amelyekben a fém­jelzett immuno komponens reagensként használható. A jelen lalálmány lehetővé teszi, hogy kimutassunk kü­lönböző hapténeket, antigéneket, antitesteket vagy azok kombinációit egyidejűleg ugyanabból a vizsgálati min­tából olymódon, hogy a meghatározandó komponens mindegyikéhez reagensként egy olyan immunokompo­nenst all almazunk, amelyet különböző fém-szol részecs­kével jeleztünk. A képződött fémtartalmú agglomerátum és/vagy fém fizikai tulajdonságainak és/vagy koncentrációjának mé­résére a reakcióelegy valamelyik fázisában számos mód­szer ismeretes, amelyek önmagukban véve ismertek. Ezen módszerek közül példaként megemlíthető a kolori­­metrikur. meghatározás, amelyben néhány diszperzió élénk sz'nét használjuk fel, amikoris fizikai-kémiai vál­tozások következtében a szín is megváltozik; a vizuá­lis módszer, amely igen gyakran felel meg kvalitatív meghatározások céljára a fentiekben említett azon tény következtében, hogy a fém-szolok színesek ; a láng emisz­­sziós spektrofotometria vagy más plazma-emissziós spektrofotometrikus módszer, amelynek alkalmazása le­hetővé teszi az egyidejű meghatározást; és a rendkívül érzékeny lángnélküli atom-abszorpciós spektrofoto­metria módszere. A találmány köre szintén kiterjed vizes közegben levő specifikus kötődésű protein és annak megfelelő, kötő­képes anyag közötti reakció egy vagy több komponen­sének meghatározásához használható reagens-csomagra, amely fo alkotóelemként olyan fém-jelzett komponenst tartalmaz, amelyet az említett reakció komponensének fém, fém-vegyület vagy fémmel, illetve fém-vegyülettel bevont polimer mag részecskéihez történő kapcsolásával nyerünk és amely részecskék mérete legalább 5 nm. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom