181625. lajstromszámú szabadalom • Berendezés rostanyag őrlési fokának meghatározására és rögzítésére
5 181625 6 zuk a nyomás alatt álló folyadéknak 9 forrástól a 6 munkahengerre történő vezetését. Az 5 merülőműszer számára természetesen nemcsak hidraulikus 6 munkahengert, de pneumatikus munkahengert vagy bármilyen más hajtást is alkalmazhatunk. 5 Láthattuk tehát, hogy az 5 merülőműszer 6 munkahengere a 8 időrelével vezérelt 7 vezérlőtömbbel van összekötve. Ezeknek az eszközöknek a működése nyomán az 5 merülőműszert bizonyos mélységig az 1 átfolyótartályban levő rostanyagba merítjük és bizonyos 10 idő eltelte után kiemeljük belőle. Ha az imént említett 9 forrás például sűrített levegőt szolgáltat, a hajtás pedig pneumatikus 6 munkahenger, akkor az ilyenkor szokásos elemekről, 10 olajporlasztóról, 11 nyomáscsökkentő szelepről és az ehhez vezetett sűrített levegőt 15 tisztító 12 szűrőről is gondoskodhatunk. A 8 időrelé megszólalásakor a 7 vezérlőtömb működteti a 6 munkahengert, aminek hatására az 5 merülőműszer a rostanyagba merül és ezzel egyidejűleg megkezdődik az őrlési fok meghatározása és a rögzítése. Az őrlési fok tulajdonképpeni meghatározására szolgáló 5 merülőműszernek 14 szitafenékkel ellátott 13 szűrőkamrája és a 13 szűrőkamrával, valamint a környezettel összekötött 15 mérőkamrája van. A 15 mérőkamra legalább részben a 13 szűrőkamra felelt van (1. és 25 2. ábra). Mint ahogy az ábrákon jól látható, a 13 szűrőkamra és a 15 mérőkamra 31 fallal kialakított járaton és 16 túlfolyóperemen át van egymással összeköttetésben. A 16 túlfolyóperem valamivel mélyebben van, mint az 1 átfolyótartályban levő állandó, maximális folyadékszint. Ha a 14 szitafenék és a 16 túlfolyóperem közötti távolságot h-val jelöljük, akkor azt a következő összefüggéssel határozhatjuk meg: S h=H~K—, S, ahol H a 14 szitafenéknek az I átfolyótartályon áthaladó rostanyagba való merülési mélysége, S a 14 szitafenék felszíne, S, a 16 túlfolyóperem keresztmetszeti felülete, és K arányossági tényező, amelynek értéke 0,15 és 2 között van. Az 5 merülőműszer 15 mérőkamrájába olyan készü- 45 lék is be van vezetve, amely érzékeli a 15 mérőkamrában a folyadékszint magasságát. Erre a célra bármilyen önmagában ismert eszközt alkalmazhatunk, például úszót, villamos érintkezőket stb. Ebben a kiviteli alakban sűrített levegős 17 keverőcsövet alkalmazunk, amit a 15 mérőkamrába vezetünk és hajlékony 18 tömlő útján a kapott mérési eredményeket rögzítő eszközökkel, valamint sűrített levegős 19 forrással kötjük össze. A mérési eredményeket rögzítő eszközök között nyomásmérő műszer, például ismert 20 differencianyomásmérő van, amely az ábrán nem jelzett differenciáltranszformátorral van összekötve. A 20 differencianyomásmérőre 21 összehasonlító és elektromechanikus 22 átalakító van csatlakoztatva, amely utóbbi 23 rögzítőkészülék számára szolgáltat jelet. A 19 forrás és a sűrített levegős 17 keverőcső közé 24 átfolyásszabályozó is be van iktatva, amely a 17 keverőcsőbe vezetett sűrített levegő adagolásáról gondoskodik. Itt továbbá 25 nyomáscsökkentő szelep és 26 szűrő is van. A mérési eredmények rögzítésére szolgáló rendszer működése a 15 mérőkamrában levő folyadékszint következtében előálló nyomás meghatározásán, megfigyelésén alapul és részletesen le van írva a 4 089 210 sz. amerikai szabadalmi leírásban. A nyomást a 17 keverőcsőben a 20 differencíanyomásmérő segítségével mérjük. A nyomás alatt levő folyadékot a 20 differencianyomásmérő két kamrája közül az egyikbe vezetjük, míg a másik kamra a környezeti hatások miatti nyomásingadozások kiküszöbölése érdekében a külvilággal van összekötve. A 20 differencianyomásmérő kamráiban fellépő nyomásesés változása a nem mutatott differenciáltranszformátor magjának eltolódását okozza, aminek következtében a 20 dífferencianyomásmérő kimenetén a feszültség és a fázis megváltozik. Ezt használjuk fel a 21 összehasonlítóban a 15 mérőkamra folyadékszint ingadozásának rögzítésére. A 21 összehasonlítóban két nem ábrázolt mikrokap- 20 csolo van, amelyek a folyadékszint egy-egy magasságának megfelelően vannak beállítva. így az egyik mikrokapcsoló szólal meg, amikor a 15 mérőkamrában a minimális folyadékszint lép fel, és a másik akkor, amikor a folyadékszint eléri maximális magasságát. E két érték közötti folyadékoszlop magassága jelenti a mérési tartományt, amihez azonban a 13 szűrőkamrában levő folyadékot nem vesszük figyelembe. Az itt levő folyadék szintjét ugyanis a 14 szitafenéken lerakódó anyag mennyisége és minősége befolyásolja. Nyilvánvaló, hogy 30 a minimális, illetve maximális folyadékszintnek megfelelően minimális, illetve maximális légnyomás keletkezik a 17 keverőcsőben. Az adatkiértékelő és -megjelenítő egység kész egységjelet szolgáltat, amely a rostanyag szűrhetőségét, az- 35 az őrlési fokát jellemzi. Ez a jel arányos a 21 összehasonlítóban levő két mikrokapcsoló megszólalása közötti idővel. Az adatkiértékelő és -megjelenítő egységről a jel a 23 rögzítőkészülékre jut, de számítógéphez is vezethetjük a rostanyag őrlési fokának szabályozása 40 céljából. A 2 anyagvezetékben nagynyomású vízlökés is érkezhet, amely hibás jelzést eredményez. Ennek elkerülése érdekében az egész berendezés, a 2 anyagvezeték 27 átömlőcsatornán van elrendezve, ezen keresztül érkezik a mérendő rostanyag az 1 átfolyótartályba. A 27 átömlőcsatorna bővülő kúp, amelynek falai tehát az áramlási irányba nézve szétfelé nyílnak, keresztmetszete állandóan növekszik. Ez a jobb áttekinthetőség céljából választott kialakítás, de természetesen más ke- 50 resztmetszetű 27 átömlőcsatornák is elképzelhetők ugyanilyen hasznossággal. A 27 átömlőcsatorna bejáratánál az 1 átfolyótartály aljában továbbá 28 terelőt is elrendezhetünk. A 13 szűrőkamra esetében eljárhatunk úgy is, hogy 55 oldalsó 29 falát is áteresztőre készítjük. Ez a 29 fal a 15 mérőkamra 30 oldalfalával egy egységként van kialakítva. Ebben a példában a 13 szűrőkamrát a legnagyobb keresztmetszeténél részben a 14 szitafenék és a 29 fal, legkisebb keresztmetszeténél részben a 31 fal ha- 60 tárolja. Ez a 31 fal túlfolyócsövet határoz meg, amelynek felső részén van a 16 túlfolyóperem kialakítva, és amelyen át a 13 szűrökamra és a 15 mérőkamra egymással kapcsolatban áll. A 13 szűrökamra és a 15 mérőkamra a továbbiakban a 15 mérőkamra 32 fenekével 65 van egymástól elválasztva. Ez a 32 fenék ebben az eset-3
