181625. lajstromszámú szabadalom • Berendezés rostanyag őrlési fokának meghatározására és rögzítésére
7 181625 8 ben ott van elhelyezve, ahol a 29 fal a 30 oldalfalba átmegy. Ez az átmenet, illetve ez a 32 fenék olyan mélységben van a két kamra elválasztó határa alatt, amely a mérési tartomány és a filtrátum magasságának összegéből adódik. Ez azt jelenti, hogy a kamrák közötti válaszhatár, illetve a 16 túlfolyóperem a 15 mérőkamra 32 feneke felett ugyanebben a magasságban van. A 31 fal a 32 fenékhez van rögzítve, ahol a 32 fenéken nyílás van kialakítva. A 13 szűrőkamrának tehát a 14 szitafenéknél kisebb keresztmetszete van. A találmány szerinti berendezésnek ebben a kiviteli alakjában a filtrátumot leeresztő készülék a 32 fenékben kialakított 33 leeresztőszelep. A 33 leeresztőszelepek számát az itt bemutatott kettővel szemben olyan értékben határozhatjuk meg, amit a hatékony működés megkíván. A 33 leeresztőszelepnek 34 rugók által megtámasztott 35 szelepszára van, amelynek 36 feje az 5 merülőműszer 15 mérőkamrájából kinyúlik. Ez a 36 fej 37 ütközővel működik együtt, amely a 6 munkahengerhez van erősítve. A találmány szerinti berendezés a következőképpen működik. A 8 időrelével meghatározott időközönként az 5 merülőmüszert az állandó folyadékszinttel rendelkező 1 átfolyótartályba merítjük. Ezt a bemerítést előre meghatározott mélységig hajtjuk végre, miközben a 13 szűrőkamra 14 szítafenekére állandó nyomás hat. Az 5 merülőműszer alámerítése után a 14 szitafenéken át a 13 szűrőkamrába jut a rostanyag, feltölti azt és a 16 túlfolyóperemen átáramolva a 15 mérőkamrába kerül. Ebben az esetben a szűrési folyamat állandó nyomásesés mellett történik /lH=H — h, ahol H — a 13 szűrőkamra 14 szitafenekének a rostanyagba való merülési mélysége és h — a 14 szitafenék és a 16 túlfolyóperem közötti távolság. A filtrátumnak a 31 fal által meghatározott túlfolyócsőben való áramlását az itt fellépő áramlási ellenállás határozza meg, amit a filtrátum a 16 túlfolyóperemen való átjutása során legyőz. Ez az áramlási ellenállás a 13 szürőkamra keresztmetszeti felületének (S) és a 31 fal által meghatározott túlfolyócső, azaz a 16 túlfolyóperem keresztmetszeti felületének (St) arányától függ. Ennek a két felületnek előre meghatározott ÍS) arányával I — 1 biztosítani lehet a szükséges szűrési mér-VSj/ téket, amely esetében a 13 szűrőkamra 14 szitafenekén lerakodott rostok között nem tapadnak meg a kis rostelemek. A 15 mérőkamrában már akkor végezzük a filtrátum szintjének a mérését, amikor a 14 szitafenéken kialakult a rost réteg, akkor a rostanyag koncentrációs ingadozásai nem befolyásolják a mérési eredményeket. Az őrlési foknak megfelelően a hozzávezetés sebességét és a filtrátum mennyiségét is változtatjuk, amit a regisztráló készülékek rögzítenek. A mérés után az 5 merülőműszert a 6 munkahenger segítségével kiemeljük az 1 átfolyó tartályból és a 6 munkahengert felső szélső helyzetébe juttatjuk. Eközben a 35 szelepszár 36 fejei rányomódnak a 37 ütközőre, aminek következtében a 32 fenéken levő 33 leeresztőszelepek a 34 rugó ellenében kinyílnak, a 15 mérőkamrából kiáramlík a rostanyagot tartalmazó folyadék és ennek során letisztítja, lemossa a 14 szitafenékről az ott tapadó réteget. Ezután a berendezés készen áll következő mérés elvégzésére. A 2. ábrán más kiviteli alak vázlatát mutatjuk be az 1. ábra azon részletével kapcsolatban, amely az 1 átfolyótartályt és a hozzákapcsolódó többi elemet mutatja. Itt a 15 mérőkamra 32 feneke egy darabból van kialakítva. Ezen kívül a 15 mérőkamra két részből áll, amelyek közül az egyik 15a hivatkozási jelű rész, a 15 mérőkamrán kívül van elhelyezve. Ezek hajlékony 38 tömlő útján vannak egymással összekötve, amely pedig 39 görgőn van megvezetve. A filtrátum szintjét érzékelő 17 keverőcsövet ebbe a külső 15a részbe vezetjük. A 15a rész 40 csuklóval van a 3 túlfolyótartály oldalához csatlakoztatva, amely körül az ürítés során a 15a rész elfordul. Ebből a célból 41 húzórúddal a 6 munkahenger 42 dugattyútúdjához van kapcsolva a 15a rész. A 2. ábra is a mérés közbeni helyzetet mutatja, amikor a 6 munkahenger alsó szélső helyzetében van. Ilyenkor a 41 húzórúd a bemutatott helyzetben tartja a 15 mérőkamra külső 15a részét. A mérés befejezése után a 6 munkahenger felfelé mozdul 42 dugattyúrúdjával együtt és elmozdítja a hozzákapcsolt 41 húzórudat is. Ennek során a 15a rész a 40 csukló körül elfordul, úgyhogy folyadék innen a 3 túlfolyóíartályba ömlik. Ez a kiviteli alak tehát az 1. ábrán bemutatottól a filtrátumot a mérés után leeresztő készülék kialakításában különbözik, egyéb tekintetben megegyezik vele. Külön be nem mutatott kiviteli alak esetében a leeresztő készüléket elektromágneses szelepként is kialakíthatjuk, amit a 8 időrelé vezérel. Az előbbiekből nyilvánvaló tehát, hogy a találmány szerinti berendezést nagy érzékenységgel és mérési pontossággal lehet rostanyag őrlési fokának meghatározására és rögzítésére felhasználni, még abban az esetben is, ha ehhez a technológiai folyamatból visszavezetett és kicsiny rostelemeket tartalmazó vizet alkalmaznak. A találmány szerinti berendezés lehetővé teszi továbbá az őrlési folyamat önműködő vezérlését, aminek következtében az őrlés villamosenergia-szükségét csökkenteni lehet, az előállított termékek minőségét pedig nagymértékben növelni lehet. A 3—6. ábta a 15 mérőkamra és a 13 szűrőkamra különböző kialakításaira, különösképpen a filtrátum leeresztésére mutat különböző kiviteli lehetőségeket. Ezek az önmagukért beszélő kiviteli lehetőségek is mutatják, hogy a találmány szerinti berendezésnek igen sokféle kiviteli alakja elképzelhető. Szabadalmi igénypontok 1. Beieritlezés rostanyag őrlési fokának meghatározására és rögzítésére a mérendő rostanyagot állandó szinten tartalmazó és anyagvezetékhez csatlakozó átfolyótartállyal, az őrlési fokot mérő merülőműszerrel, és a merülőműszert rendszeres időközönként az átfolyó tartályba merítő hajtással, ahol a merülőműszernek mérőkamrája és szitafenékkel ellátott szűrőkamrája van, a mérőkamra a szűrőkamrával és a külvilággal van összekötve és a mérőkamrába bevezetett, filtrátum szintjét érzékelő készülékkel van ellátva, azzal jellemezve, hogy a szűrőkamrát (13) túlfolyóperemmel (16) ellátott fal (31) határolja, amely felett a szűrőkamra (13) a mérőkamrával (15) összeköttetésben áll, a falnak (31) a szitafenéktől (14) a túlfolyóperemig (16) mért magasságát (h) a következő összefüggés írja le: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
