181554. lajstromszámú szabadalom • Két ízből álló csuklós jármű
3 181554 4 sin9 = c- ctga2 a ctg2a2 + A2 ^ctg2a2 ——A2 ctg2a2+A2 ctg2a2 + A2 A = 1 +ahol L = a mellső és hátsó tengely közötti hosszúság a = a mellső és középső tengely közötti távolság fele b = a középső tengely és a csuklópont közötti távolság c = a csuklópont és a hátsó tengely közötti távolság. A találmány szerinti két ízből álló csuklós jármű példakénti kiviteli alakját rajz alapján ismertetjük részletesebben. A rajzon az 1. ábra egy ismert két ízből álló csuklós jármű kerékelrendezésének vázlatos képe, a 2. ábra az 1. ábra szerinti járműnek a járdaszegélytől való eltávolodását szemlélteti, a 3. ábra egy másik ismert két ízből álló csuklós jármű kerékelrendezésének vázlatos képe, a 4. ábra a 3. ábra szerinti járműnek a járdaszegélytől való eltávolodását szemlélteti, az 5. ábra a találmány szerinti ízelt jármű kerékelrendezését szemlélteti vázlatosan, és a 6. ábra a találmány szerinti ízelt járműnek a járdaszegélytől való eltávolodását szemlélteti vázlatosan. Az eddig ismert megoldások közül az 1. ábrán feltüntetett, az 1 kerekekből, 2 mellső- és 3 hátsó járműízből, a 4 mellső kormányzott futóműből, az 5 és 6 nem kormányzott futóműből és a 7 csuklóból álló jármű minden kereke állandósult kanyarban egymástól különböző a, b, c nyomokon halad. Ugyanez a jármű a 2. ábra szerint az 1 járdaszegély mellől a teljes vonallal jelölt második pozícióból a járdaszegélytől való távolodásnak megfelelően kormányozva gyakorlatilag (eltekintve a hátsó tengely kerekeinek a járdához való elenyésző mértékű közeledésétől az indulást követő igen rövid távon) csak olyan szaggatott vonallal jelölt 3 helyzeteket vesz föl, amelyeket az egyes kerekek járdaszegélytől való távolságának növekedése jellemez. Az ábrán v-vei jelöltük a haladási irányt, eggyel pedig példaként a hátsó jobb kerék indulás előtti, c2-vel indulás utáni valamely pozícióban vett távolságát. Látható, hogy c2 > c,. Ez a jármű a járda mellől gyakorlatilag el tud indulni anélkül, hogy bármely kerekének nyoma metszené a járdaszegélyt, vagyis, hogy arra fellépne, az 1. ábra kapcsán mondottak értelmében azonban nem nyomkövető. A 3. ábrán feltüntetett járműrendszer az 1. ábrán feltüntetett rendszerrel azonos elemekből épül fel azzal a különbséggel, hogy a hátsó 3 ízen szereplő 6 tengely kormányzott, a3 elkormányzási szögét a mellső és a hátsó íz hossztengelye által bezárt 9 becsuklási szög vezérli. Látható, hogy ennél az ismert rendszernél a hátsó tengely egyik kerekének c keréknyoma a középső tengely azonos oldali b keréknyománál nagyobb sugarú is lehet, vagyis az a és a b keréknyom a c keréknyomot közrefoghatja. Ez azt jelenti, hogy a jármű mellső ízének az 1. ábrán feltüntetett azonos geometriája esetén az azonos oldali kerekek nyomeltérése kisebb lehet, mint az 1. ábrán feltüntetett esetben. A 3. ábra szerinti járműrendszemek a járda mellől való 5 indulásánál adódó vis?onyokat a 4. ábrán szemléltettük. Az ábra számozási és jelölési rendszerét a 2. ábra szerintivel azonosra választva szemléltettük, hogy a hátsó tengelynek a járda felé való kormányzása miatt lehet olyan szaggatott vonallal jelölt indulás után 3. pozíció, amelynél a hátsó 10 tengely jobb kerekének c2 távolsága az 1 járdaszegélytől kisebb a folytonos vonallal jelölt indulás előtti 2. pozíciónak megfelelő Cj távolságnál, sőt a kerék síkjának irányultságából az 1 járdára való fellépés lehetőségére is következtethetünk. Ennek a rendszernek a nyomkövetése állandósult ka- 15 nyárban tehát bár korántsem teljes, de jobb az 1. ábrán feltüntetettnél, ugyanakkor járda mellől való indulásnál fennáll a járdára való fellépés veszélye. Egyéb ízelt járműrendszerek is ismeretesek, amelyek egyi- 20 ke sem rendelkezik a tökéletes nyomkövetés és a járda mellől arra való fellépés veszélye nélkül való indulás együttes tulaj- donságával, sőt a teljes nyomkövetés tulajdonságával önmagában sem. Az 5. ábra a találmány tárgyát képező olyan ízelt jármű- 25 rendszert mutat be, amely e két tulajdonságot, azaz tökéletes keréknyomkövetést és járdaszegélyre való fellépés veszélye nélkül együttesen valósítja meg. Az ábrán szereplő számok a következőket jelölik: 1 kerekek 30 2 mellső járműíz 3 hátsó járműíz 4 vezető által av szöggel kormányzott mellső tengely 5 középső tengely, amely 9 becsuklási szöggel vezérelt a2 szöggel van kormányozva 35 6 hátsó, merev tengely 7 csukló A tökéletes nyomkövetés feltételei állandósult kanyarban tetszés szerinti kanyarulati sugáron haladva az ábra jelöléseivel és a szélső tengelyek L = a + a+b + c távolságának beve- 40 zetésével a következők: b = L 45 2(1-J) a ahol L = a mellső és a hátsó tengely közötti távolság, 65 a =a mellső és a középső tengely közötti távolság fele, 2
