181554. lajstromszámú szabadalom • Két ízből álló csuklós jármű

5 181554 6 b = a középső tengely és a csuklópont közötti távolság, c = a csuklópont és a hátsó tengely közötti távolság. Az 5. ábrán két különböző R, és R2, futómű középre vonatkozó sugáron való áthaladás esetére mutatjuk be a nyomkövetés tökéletes teljesülését. Az Rt sugáron való hala­dás esetére a csukló mögötti folytonosan kihúzott járműré­szek számozását járulékos a betűvel, R2 sugáron való hala­dás esetére a szaggatott vonallal való kihúzáson túl b betűvel jelöltük. Megjegyezzük, hogy az 5. ábrán is szereplő nem forgózsá­­molyos kormányzott tengelyek esetén a 4 és 5 számú első tengely keréknyoma nem vág egybe tökéletesen a hátsó 6 számú tengely keréknyomával, az eltérés azonban elenyésző. Ezektől az arányoktól való körülbelül ± 10%-os mértékű eltérés esetén elérhető, hogy a jármű külső kerekei többé nem ugyanazon az 5. ábra szerinti külső nyomsugáron helyezked­nek el, ezzel szemben a teljes nyomkövetés állapotához ké­pest csökken a 9 becsuklási szög, ezzel pedig csökken a jármű becsuklásának veszélye kritikus menetállapotokban, mint például fékezésnél, kanyarban, stb. érzékelővel vagy önmagában ismert egyéb érzékelővel van ellátva. A tengelyek bármelyike egyedül vagy tengelyei közül egy- 5 idejűleg bármelyik kettő kardántengellyel differenciálművön keresztül szokványos módon hajthatóan van kialakítva. Szabadalmi igénypontok 10 1. Két ízből álló csuklós jármű, azzal jellemezve, hogy a jármű mellsőjárműízének (2) két szóló vagy iker kormány­zott mellső (4) estcőzépső (5) tengelye, hátsó járműízének (3) pedig szóló vagy Tké» fiátso tengelye (6j váh'tóvábbá, hogy i5 a középső tengely (5) a két járműíz hossztengelye által be­zárt, becsuklási szöggel" (TfTvezérelhetően van k7alakítva~ 2. Az 1. igénypont szerinti csuklós jármű kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a méretek egymás közötti kapcsolatai 20 és a becsuklási szög (9), valamint a középső tengely elkormá­­nyozása (a2) közötti kapcsolatot Ez a rendszer járda mellől gyakorlatilag ugyanúgy el tud indulni az arra való fellépés veszélye nélkül, mint az 1. ábra 25 szerinti járműrendszer a 2. ábra szerinti esetben, amint azt a 6. ábrán szemléltettük, mert a csuklóvezérlésű középső tengely a2 elkormányzási szöge az 1,2 és 3. összefüggésekből gyakorlatilag esetekben, de az 5. ábra szerinti geometriai viszonyokból is következő módon kisebb, mint a 9 becsuklá- 30 si szög, ezért a középső 5 tengely kerekeinek síkja a 7 járda­­szegély felé való elkormányzás ellenére indulás után a ten­gely mögött metszi a 7 járdaszegélyt, vagyis a kerekek a járdaszegélytől távolodva gördülnek, tehát a járdaszegélytől távolodva gördül a jármű 2 mellső íze is, ami hasonló elha- 35 nyagolással, mint a 2. ábra szerinti esetben a 6. számú hátsó tengely kerekeinek a járdától való folytonos távolodását is eredményezi. A találmány tárgyát képező ízelt jármű különös előnyöket 40 biztosít csuklós autóbuszként történő megvalósítás esetén, mert ez utóbbiaknál főleg városi közlekedési viszonyok kö­zött a járda mellől való akadálytalan indulás és a kerekek jó nyomkövetése fontos követelmény. 45 Minden eddiginél előnyösebb autóbuszrendszerre jutunk kerékagymotoros összkerékhajtás esetén, mert ennél a ked­vező kinematikai viszonyok a csuklóponton hajtás közben átadott hosszirányú erők igen alacsony szintjével párosul­nak, a hajtás tehát kanyarban sem eredményez becsuklásve- 50 szélyt. További előnye ennek a rendszernek, hogy kötöttpá­lyás autóbuszvonatok kialakításánál is vázolt tulajdonságai igen előnyösen érvényesülhetnek. A találmány egyaránt megvalósítható szóló vagy iker kormányzott mellső 4, 5 tengellyel vagy ugyancsak szóló vagy iker 6 hátsó merev 55 tengellyel. A kinematikai előnyök maradéktalanul érvényesülnek ha­gyományos gépészeti megoldásokat alkalmazva a hátsó íz nem kormányzott tengelyének hajtása esetén is. 60 A találmány szerinti két ízből álló csuklós jármű kényszer­­pályán való automatikus tartós igény esetén vagy vezetősínre vagy vezetőpályára támaszkodó mechanikus érzékelővel vagy útburkolatba fektetett kábel esetén elektromágneses 65 L — 2a + b + c b = L a a 1-4-0—) Lv U 2«~b c = L I 1 ["«-J- ctga2 sin9 = —------— + ctg2a2 + A2 * —-A2 (ctg2a2 + A2)2 ctg2a2 + A2 A = 1 +­­a összefüggésekkel vagy az ezen összefüggésekből számított értékektől legfeljebb ± 10%-ban eltérő értékkel van megha­tározva, ahol L=a mellső és hátsó tengelyek közötti távolságot, a = a mellső és középső tengelyek közötti távolság felét, b = a középső tengely és a csuklópont közötti távolságot, c = a csuklópánt és a hátsó tengely közötti távolságot, 9=a becsuklási szöget aj=a középső tengely elkormányzásának szögét jelenti. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti csuklós jármű kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy kormánya egy kényszerpályán való automatikus tartásra vagy vezetősínre, vagy vezetőpá­lyára támaszkodó mechanikus érzékelővel, vagy az útburko­latba fektetett kábel esetén elektromágneses érzékelővel vagy egyéb önmagában ismert érzékelővel van ellátva. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom