181542. lajstromszámú szabadalom • Üzemanyabefecskendező rendszer
181542 3. ábra a szállított üzemanyag mennyisége és a szivattyú egy részéhez vezetett áram nagysága közötti kapcsolatot szemlélteti. Az 1. ábrán vázolt 10 szivattyúnak lépcsőzetesen keskenyedő üreges hengeres kiképzésű 11 teste van, amelynek keskenyebb vége 12 fecskendező szelepszerkezetet tart. A 12 fecskendező szelepszerkezet 13 fúvókatestet tartalmaz, amely egyik végén vállasán lekeskenyedik, amelynél fogva a 11 testben van rögzítve. A példakénti kiviteli alaknál a 13 fúvókatest elektronsugaras hegesztéssel csatlakozik a 11 testhez. A 13 fúvókatestben furat van kiképezve, és ebben olyan 14 szeleptag helyezkedik el, amely elcsúsztatható és 15 feje a 13 fúvókatest külső végénél kiképzett szelepüléssel kapcsolódik. A 14 szeleptag hornyolt kiképzésű vagy rajta egyéb mélyedések helyezkednek el, és ez a kiképzés lehetővé teszi, hogy az üzemanyag a 15 fejnek a szelepüléstől eltávolított helyzetében keresztülfolyjon a furaton és a vele társított motor égésterébe jusson. A 14 szeleptag a furatnak a szelepüléssel ellentétes végéből nyúlik ki, és 16 ütközőt tart, amely egy tekercselt 17 rugó egyik végénél kapcsolódik. A 17 rugó másik vége a 13 fúvókatestnek támaszkodik. A 15 fejet a 17 rugó ereje a szelepülésnek feszíti és azt innen a 11 test keskenyebb részében kiképzett 18 szivattyúkamrában lévő üzemanyag nyomása emeli ki. A 18 szivattyúkamra térfogatát 19 dugattyú segítségével változtathatjuk, amely egy olyan furaton belül elcsúsztatható, amely a 11 test keskenyebb részének belső felületén kiképzett vállhoz csatlakozó 20 karimás perselyben van kiképezve. A 19 dugattyú rugalmasan kap támasztást nyitóirányban, azaz abban az irányban, amely mellett a 18 szivattyúkamra térfogata növekszik, és ezt a feszítést egy olyan tekercsrugóként kialakított 21 rugó létesíti, amely a 20 karimás persely és a 19 dugattyú 22 feje között helyezkedik el. A 20 karimás perselyt a 11 test megfelelő deformációja rögzíti az adott helyzetében. A 19 dugattyún járat vezet keresztül és ebben a visszaömlést gátló 23 szelep helyezkedik el, és ennek révén az üzemanyag beáramolhat a 18 szivattyúkamrába amint a 19 dugattyút a 21 rugó kifelé mozgatja. Ezzel alternatív módon a kifelé irányuló elmozdulása során a 19 dugattyú a 20 karimás persely falában egy nyílást szabadon hagyhat, amely lehetővé teszi az üzemanyagnak a 18 szivattyúkamrába való beáramlását. A 19 dugattyú befelé irányuló mozgását 24 elektromágneses szerkezet hozza létre, és a 24 elektromágneses szerkezet a 11 test szélesebbik részében helyezkedik el. A 24 elektromágneses szerkezetnek üreges és hengeres kiképzésű 25 armatúrája van, és ez a 11 test szélesebb része belső felének szomszédságában van rögzítve, és mágnesezhető anyagból készül. A 25 armatúra vége keskenyebb a 11 test keskenyebb részénél, és ez olyan 26 elemen támaszkodik, amely központos kiképzésű 27 támaszon elmozdíthatóan van rögzítve. A 26 elemnek egy hasított üreges kiképzésű 28 meghosszabbítása van, és úgy van rögzítve, hogy a 19 dugattyú 22 fejével kapcsolódjék. A 27 támasz alsó végénél ezenkívül 28a támaszt tart, amely őt a 11 testben helyezi. A 25 armatúra belső felületén két bekezdésü helikális menet van kiképezve, amely két csavarvonalszerű 29 bordát határoz meg. Ezenkívül a korábban említett központos 27 támasz járomként működik és azon is két csavarvonalszerű 30 borda van kiképezve. A 29 és 30 bordák bemutatott felületei a 10 szivattyú hossztengelyéhez képest ferdén húzódnak és egymástól az elektromágneses szerkezetnek az energiamentes állapotában (a bemutatott állapotban) eltá-3 volítottan helyezkednek el. A középső 27 támasz a 30 bordák között kialakult csavarvonalszerű mélyedésekben 31 elektromágnest tart, amely célszerűen olyan tekercsként van kiképezve, amelynél a tekercset képező huzal a 27 támasz egyik végéből az egyik helikális mélyedés mentén vezet tovább és ezen egyik véghez a másik mélyedésen keresztül tér vissza A 31 elektromágnesen a szükséges számú menetet képezhetjük ki, és a tekercs gerjesztésekor a 30 bordák ellentétes mágneses polaritásúak lesznek, és olyan fluxus útvonal alakul ki, amely magában foglalja a 29 és 30 bordák között a légrést. Ennek eredményeként a 25 armatúrát a mágneses erő abban az irányban mozdítja el, amely mellett a légies ellenállását le tudja küzdeni, és eközben a 19 dugattyút befelé nyomja, ezáltal pedig megnöveli az üzemanyagnak a nyomását a 18 szivattyúkamrában. Amikor a nyomásnövekedés elegendő ahhoz, hogy a 14 szeleptag 15 fejét felemelje a szelepülésről, akkor folyadék fog kifolyni a hozzátartozó égéstérbe. Amikor a 31 elektromágnesről a geijesztést lekapcsoljuk, akkor a 25 armatúra és a 19 dugattyú a vázolt helyzetbe tér vissza olyan sebességgel, amelyet az a sebesség határoz meg, amellyel az üzemanyag a 21 rugó hatására a 18 szivattyúkamrába tud beáramlani. A központi 27 támaszt 32 véglezáró elem tartja, amelyet 33 anya rögzít a 11 testhez képest. A 32 véglezáró elem | belsejében 34 üzemanyag kiömlés van kiképezve, amely 36 | járaton keresztül a 11 test szélesebb részének belsejével közlekedik. A 31 elektromágnes egyik vége 35 kivezetéshez kapcsolódik, a másik vég pedig a 32 véglezáró elemmel van összekötve. A 10 szivattyúban egy átalakító helyezkedik el, amely jelzést ad a 25 armatúra helyzetéről, és ez az átalakító 37 j magot tartalmaz, amely a 27 támasz körül helyezkedik el és kerületén olyan horony van kiképezve, amelybe 38 átalakító van elhelyezve. A 25 armatúra villamosán vezető anyagú 39 gyűrűt tart. A 25 armatúra mozgása során a 38 átalakító induktivitása változik. Most a 3. ábrára hivatkozunk, amelyen a 31 elektromágnesre kapcsolt 40 áramimpulzust szemléltettük, és ennek hatására a 19 dugattyú a rugófeszités ellenében lefelé mozdul el. Ezt az elmozdulást a felső görbe 41 szakasza jelöli. A gerjesztő áram megszűnése után a 19 dugattyú mozgása még kissé folytatódik, amelyet egyrészt tehetetlensége, másrészt pedig az okoz, hogy a mágneses áramkörben a fluxus nem szűnik meg azonnal. Röviddel ezt követően a dugattyú már nem tud elmozdulni a rugófeszítés ellenében, és akkor a 21 rugó hatására ellentétes irányban fog elmozdulni, amely elmozdulást a diagram 42 szakasza szemlélteti. Ilyen módon az áramimpulzus időtartamának a változtatásával a motorhoz adagolt üzemanyag mennyiségét is változtathatjuk. Amikor üzemanyagot fecskendezünk egy motorba, akkor szükséges azt biztosítani, hogy az üzemanyag adagolása a helyes időpontokban történjék, és ezért olyan átalakítókat kell alkalmazni, amelyek képesek a motor helyzetét kifejező jel előállítására. Szükség van arra is, hogy a motor különböző üzemi feltételeit is figyelembe vegyük, továbbá arra, hogy a motor sebességét előírt határokon belül tartsuk. Most a 2. ábrára hivatkozunk, amelyen látható a 31 elektromágnes és az átalakító 38 tekercse. A 31 elektromágnes az őt működtető áramot 43 kimeneti áramkörtől kapja, és ezt első és második elektronikus egység vezérli. Az első elektronikus egységben 44, áramkör van, amely a 43 kimeneti áramkör részére jelet hoz létre, amikor arra van szükség, hogy az áramot továbbítson a 31 elektromágnes részére. A 44 első elektronikus egység áramkör jelét a 45 áramkörtől kapja. 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2 »
